A téma aktualitását a 2018. 10. 02. napján kelt 16/2018. (X. 8.) Alkotmánybírósági határozat adja, amely alapján megváltozott a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szabályozása, a tag, vezető tisztségviselő eltiltásáról szóló rendelkezései.
Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére a 89-90. § továbbá a 91. § szerinti különleges törvényességi felügyeleti eljárást követően, kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság eltiltja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában bejegyzett, illetve ha a 91. § (1a) bekezdése, a 117. § (2a) bekezdése szerinti bejelentés a kényszertörlési eljárás megindításának időpontját megelőző egy évre vonatkozóan is tartalmaz a cég által megvalósított mulasztásra vagy céggel szembeni követelésre vonatkozó adatot és a céggel szemben bejelentett követelések összértéke eléri a 100 000 forintot, a cégbíróság eltiltja azt a személyt is, aki a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.
A témaválasztás indokát az adja, hogy várhatóan a gyakorlatban a cégeljárás során problémát fog jelenteni az eltiltásra vonatkozó szabályok alkalmazása, mivel az eltiltással kapcsolatban a kényszertörlési eljárásban kell a bíróságnak feltárni a cég vagyoni helyzetét, a hitelezői igényeket, a céggel szembeni követelés bejelentése esetén a követelés összegét, azok keletkezésének és esedékességének időpontját, jogcímét, ami a bíróságok, a hitelezők és az eltiltással érintett személyek részéről is új feltételeknek való megfelelést tesz szükségessé.
A dolgozatnak nem célja, hogy megoldásokat adjon a megváltozott jogszabályi háttér alapján alkalmazandó
- 7/10 -
gyakorlatra, hanem csakis az ellentmondások feltárása, a várható nehézségekre történő rávilágítás.
A foglalkozástól eltiltás speciális, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire alkalmazható formáját először a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. (továbbiakban: régi Btk.) 315. § (2) bekezdése kizárólag a gazdasági bűncselekményekről rendelkező fejezet alkalmazásában minősítette foglalkozásnak, ha az elkövető gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt. Ezzel a jogalkotó lehetővé tette a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazását a gazdasági bűncselekmények esetében erre a személyi körre nézve is. A régi Btk. 1997-es módosítása a foglalkozástól eltiltás általános alkalmazását eredményezte. Ezt a gazdasági társasági, társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó meghatározást a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés szabályai között helyezte el [régi Btk. 56. § (2) bekezdés].
2012. évi C. törvényben annyi változás következett be, hogy mellékbüntetés helyett büntetések között helyezte el a foglalkozástól eltiltást, illetve annak a gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek, gazdasági társaságokhoz a törvényes képviselőjére vonatkoztatott eseteit, így önállóan is alkalmazható büntetési nem lett.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 52-54. §-ában meghatározott foglalkozástól eltiltás egyik alapvető célja az egyéni és a társadalmi bűnmegelőzés biztosítása. Ez megjelenik egyrészt a tekintetben, hogy a törvény megvédi a társadalmat az olyan személyektől, akik nem méltóak az adott foglalkozás gyakorlására, sőt esetenként e tevékenységük a társadalom számára hátrányos vagy veszéllyel járhat. Egyéni megelőző hatását pedig épp azáltal fejti ki, hogy az elkövető anyagi megélhetését biztosító foglalkozásának gyakorlását hiúsítja meg.
Foglalkozástól eltiltásra akkor kerülhet sor, ha az elkövető a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével vagy foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. Foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, egyéni cég tagja, egyéni vállalkozó vagy a civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselője.
A foglalkozástól eltiltás lehet végleges vagy határozott ideig tartó. Végleges hatállyal azonban csak az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama pedig tíz év. A végleges hatályú eltiltás sem minősül ténylegesen véglegesnek, hiszen a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá, illetve arra érdemessé vált. Összehasonlítva a büntetőjogban a foglalkozástól eltiltást, amely egyik nevesített eseteként került szabályozásra, ez büntetőjogi szankció, az eltiltás másik formája a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható, büntetőjellegű ugyan, de személy elleni szankciók. Összehasonlítva, a büntetőjogban kiszabott eltiltás tartalma 1-5 év között lehet, szemben a cégjogi eltiltással, amely maximum 5 év. A büntetőjogi eltiltás tartamának meghatározása a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. A büntetőjog jellegéből adódóan bizonyos feltételek mellett mentesítésre is van lehetőség, ha az eltiltás végleges hatályú volt, a mentesítést 10 év elteltével kérelmezheti az elítélt, feltéve, hogy alkalmasságát vagy érdemességét bizonyította. Lényeges hátrányt jelent a büntetőjogi szankciónál az, hogy a foglalkozástól eltiltást a bűnügyi nyilvántartás tartalmazza, a hatósági erkölcsi bizonyítványban feltüntetésre kerül.
Abban az esetben, ha a büntetőbíróság foglalkozástól eltiltásra vonatkozó rendelkezést hoz, megkeresi a cégbíróságot - külön végzéssel - annak a cégnyilvántartásba való bejegyzése céljából.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
