Nagyjugoszlávia szétesését követően a latin kultúrhatás alatt álló és önálló állammá vált Szlovénia és Horvátország az 1990-es évek közepén német jogi szakértők bevonásával és többnyire német munkajogi megoldások és intézmények átvételével új Munka törvénykönyvet (Mt.-t) alkottak. Teljesen a német megoldáshoz áll közel az üzemi tanács, a kollektív szerződés, a munkaügyi érdekviták, a bérgarancia, a munkáltatói jogutódlásnak a kollektív szerződésre, a munkaviszony-megszüntetésre, a munkavállalóval szembeni kártérítési helytállásra vonatkozó szabályozása, továbbá a felmondásvédelem, ideértve a csoportos létszámleépítést is. Ez utóbbit - eltérően az angolszász szenioritási elven alapuló megoldástól - csak szociális terv felállítása mellett és az üzemi tanács közreműködésével lehet végrehajtani. A német megoldástól egyedül a munkaügyi érdekegyeztetési rendszer különbözik, mivel nem bipartit, hanem frankofon-latin mintára állami közreműködéssel tripartit jellegű. (Bővebb bemutatását adom "A munkajog átalakulása a kelet-közép-európai régióban " c. írásomban, Valóság, 1998/9. Sz. 4964. old.)
A balkáni háború során szintén önállóvá vált Boszniában az ott élő eltérő vallású és kultúrájú, de azonos nyelvet, a szerb-horvátot beszélő három nemzetiség ellentéteinek a felszámolása érdekében a NATO, az EBESz és az EU nemzetközi segédletével sajátos államalakulat jött létre a népességkeveredés figyelembevétele mellett. Ennek megfelelően Bosznián belül két, egymást még mindig bizalmatlanul kezelő államalakulat, a Boszniai Szerb Köztársaság Banja Luka székhellyel és a Bosnyák-Horvát Konföderáció jött létre Szarajevó székhellyel. A két "belső" államalakulat között hivatalos határ és útlevélkényszer nincs, informálisan azonban a határt mindkét államalakulat egymással szemben nagyon is nyilvántartja. Mindkét államalakulatnak külön kormánya van, ugyanakkor nemzetközi kényszer hatására létezik egy közös Boszniai Államtanács szarajevói székhellyel, amelynek azonban a működése teljesen formális. Hasonló itt a tételes jogrendszer felépítése is, ami a munkajogi szabályozásnál is tükröződik. Létezik ui. egy teljesen keretjellegű boszniai Mt., amelynek rendszere hasonlít a horvát Mt.-hez, azonban részletmegoldásokat nem tartalmaz. A részletszabályokat a két államalakulatnak a saját Mt.-jében kellene kialakítania. A Boszniai Szerb Köztársaságban ennek munkálatai 2000 tavaszán kezdődtek el.
A tavaszi két ülésén - amelyeken meghívottként magam is részt vettem - a részletszabályozás elvi kérdései már körvonalazódtak. A horvát és a szlovén Mt.-hez hasonlóan itt is kiinduló alapelv a német megoldások erős szociális háttérrel történő átvétele. A szociális háttérhez való erős ragaszkodást azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) meglehetősen erős kritikája kíséri. E kérdésben bizonyos nézetkülönbségek állnak fenn a két oldal között, ami legkiélezettebben a csoportos létszámleépítésnél jelenik meg. Egységes azonban az álláspont abban, hogy egy olyan átfogó Mt. készüljön, ami magába foglalja a kollektív és az individuális munkajogot, a foglalkoztatás támogatást, a munka- és balesetvédelmet valamint annak ellenőrzését is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
