A Magyar Jog 2000. évi 12. számának 734-740. oldalán jelent meg Prugberger Tamás és Fabók András cikke az üzletkötők foglalkoztatására kötött szerződések minősítésének kérdéseiről. A szerzők indokolt véleménye szerint "egyre erőteljesebben terjed az olyan vállalkozási és megbízási szerződések létesítése a Ptk. alapján, amelyek tartalma nemcsak szabad szolgálatot, hanem függő munkát tartalmazó tevékenység". Rámutatnak ennek megengedett körére (például tartós megbízatással rendelkező kutatók, ügyvédek), de egyes kifejezetten jogszabálysértő esetekre is azzal, hogy ez utóbbiak helyes megítélését segíti az a bírósági gyakorlat, amely a szerződés minősítésénél a tartalmi elemeknek tulajdonít döntő jelentőséget (BH 1997/2/99.). Végül az elhatárolással foglalkoznak, különösen a biztosítási üzletkötői (ügynöki) szerződések tekintetében. Ennél az 1995. évi XCVI. törvény 37. §-ának azon rendelkezéséből indulnak ki, amely szerint az ügynök a tevékenységét munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján végzi. Ezt akként értelmezik, hogy a szabály nem teljes kötetlenséget, hanem a foglalkoztatás körülményeitől függő választást és megállapodást enged meg. Álláspontjuk szerint a biztosítási ügynöki foglalkoztatás tartós jellege és az abból folyó sajátosságok azt kívánják meg, hogy a jövőben a törvény a megbízás, illetve a munkaszerződés mellett ismerje el a megbízó által meghatározott feladatoknak folyamatos végzésére irányuló szabad szolgálatot is, mely esetben az Mt.-nek a vezető állásúakra vonatkozó X. fejezetéhez hasonlóan kellene megállapítani az e jogviszonyra vonatkozó különös rendelkezéseket a munkaviszonyra vonatkozó szabályok egy részének átvételével.
Hozzászólásunkban - általában egyetértve a szerzők véleményével - néhány kiegészítést kívánunk fűzni a cikkben kifejtett gondolatokhoz.
Mindenekelőtt szeretnénk aláhúzni a kérdés fontosságát, és a biztosítási, de általában az ügynökök szerepének jelentőségét. Ehhez elégséges arra az egyetlen adatra utalni, amely szerint például Németországban az áruforgalom 40%-át kereskedelmi képviselők útján bonyolítják le (FAZ 1986. 10. 30.).
Jogi szempontból kétségtelen, hogy - az elvek tisztázottsága ellenére - az ügynök jogviszonyának minősítése különösképpen vitára adhat alkalmat. Például a német jogban a HGB-nek - a magyar jogszabálynál kissé részletesebb - 84. §-a (1) bekezdéséből kell kiindulni, amely szerint a kereskedelmi ügynök önálló, vállalkozói kockázatot visel, ebben különbözik az ugyancsak üzletet közvetítő vagy kötő, alkalmazottnak minősülő kereskedelmi ügynöktől, aki a főnöke utasításainak alá van vetve (BAG AP 1. számú határozata a HGB 88. §-ához). Másként kifejezve: ha a szerződés az ügynököt önállónak nevezi, ez csak annyiban irányadó, amennyiben ennek a szerződés egyéb kikötései és annak tényleges megvalósítása nem mond ellen (BSG AP 4. számú határozata a HGB 92. §-ához). Fontos az a bírósági gyakorlatban kialakult elv is, amely szerint a kereskedelmi ügynöknek a megbízó utasításaihoz és irányelveihez kötöttsége mindaddig nem érinti az önállóságát, amíg e korlátozások még teret biztosítanak a tevékenységének szabad alakításához és nem jelentenek egyoldalú, a szerződésen túlmenő új kötelezettségeket (BSG AP 4. számú határozata a HGB 92. §-ához). A használt elnevezés egymagában közömbös, a jogviszony tényleges tartalma az irányadó (BAG AP 1. számú határozata a HGB 90a §-ához).
Elvileg az elhatárolás alapja tehát világos: az önállóan tevékenykedő ügynök kereskedő, a nem önállóan munkát végző: munkavállaló, az előbbi jogviszonyára a polgári jogi, az utóbbiéra a munkajogi jogszabályok az irányadók. Ehhez képest az, aki jutalék ellenében tartósan azzal van megbízva, hogy egy olajvállalat nevében és annak számlájára üzemanyagtöltő állomáson adásvételi ügyleteket kössön, az kereskedelmi ügynök és nem munkavállaló, ha a vállalatnak a munka esetenkénti végzését illetően nincs utasítási joga (BSG AP 5. számú határozata a BGB 611. §-ához). Ennek ellenére "az ördög a részletekben rejtőzhet".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
