A mediáció latin eredetű szó, jelentése "közvetítés", mint ilyen funkciókat a hazai jogterületeken - az érintettek közötti viszony helyreállítására, és a kár kompenzálására irányuló törekvések elősegítésére - a polgári jogban, a családjogban, a közigazgatási jogban, a munkajogban, a betegjogban és fogyasztóvédelemben találunk.
Napjainkban a mediáció alkalmazási köre tovább szélesedett: a büntetőeljárásban a 2006. évi LI. törvény megalkotásával.
Uniós elvárás. - Ugyanis 2004-es csatlakozásunk az Európai Unióhoz számunkra is elkerülhetetlenné tette a mediáció bevezetését.
Nevezetesen: ez következik abból, hogy az állami büntetőpolitikát napjainkban jelentősen befolyásolják az ENSZ, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és az Európai Uniónak a különböző büntetőpolitikai ajánlásai.
Ezek között említhető az Európai Tanácsnak 2001. március 15-én 2001/220/IB. szám alatt elfogadott kerethatározata "A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról" címmel.
A kerethatározat 10. cikke alapján: Minden tagállam gondoskodik róla, hogy a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse olyan bűncselekmények esetében, amelyeknél ezt megfelelőnek tartja. Minden tagállam biztosítja, hogy a sértett és az elkövető között az ilyen közvetítés útján elért megállapodást a büntetőeljárásban figyelembe lehessen venni.
A 17. cikk alapján a büntetőügyekben való közvetítés tekintetében a végrehajtás, a szükséges belső jogszabályok hatályba léptetésének a határideje 2006. március 22.
A hivatkozott 2006. évi LI. törvényt az Országgyűlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el, amelynek hatályba lépése: 2007. január 1-je.
Isten malmai lassan őrölnek. Az állampolgárok bajos ügyeinek intézésében bölcsek aranyigazsága, hogy "jót ha teszel, tedd azt gyorsan, mert kedves a gyors tett, és hálát sohasem tűr tunya késlekedés". A helyzet az, hogy 2006. február 13-át követően majdnem egy évet kellett várni a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvényre, amely ugyancsak 2007. január 1. napján lépett hatályba.
Hazai jogalkalmazásunkban a büntetőeljárásban bevezetésre kerülő mediációnak ugyan nincs még tapasztalata, melyről már most elmondható, hogy az "rendkívül érdekes, ugyanakkor egyszerűnek semmiképpen sem mondható ez az intézmény".1
Úgy vélem, hogy aprólékos, sziszifuszi munkának fog ígérkezni a mediációs eljárás lefolytatása, melyet áttételesen évtizedekkel ezelőtti fiatalkorúak ügyében alkalmazásra került megrovásos ügyekbeni tapasztalataim jeleznek, mivel az államszocializmus idején és a rendszerváltozás utáni idők első felében más büntetőeljáráson kívüli intézkedésre nem volt lehetőség. (A fiatalkorúakkal kapcsolatosan alkalmazható vádemelés elhalasztásának intézménye is a rendszerváltozást követően csak több év után következett be.)
Az iméntiekre példa, amikor a fiatalkorúak és felnőtt korúak egy csoportja szabadidejében unatkozott, akik a HÉV szerelvény közelében köveket dobáltak, aminek következtében a kocsi egyik ablakának üvege betört és az üveg szilánkja egy 78 éves férfi utasban 8 napon belül gyógyuló testi sérülést okozott. Az üveg kitörésével a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) rongálási kára keletkezett. A 14-15 év közötti tizenévesek a felnőtt korúak befolyására vettek részt a cselekmény elkövetésében és tettüket beismerték. A - szülőkkel megjelenő - fiatalkorúak az ügyész előtt megbánó magatartást tanúsítottak, a sértettől bocsánatkérésre is hajlandóságot mutattak, ezenkívül neki és a BKV-nak okozott kárnak a megtérítésére - szüleikkel - ígéretet tettek.
Ezt követően a fiatalkorúak szüleikkel - ennek az ügyész által történt előkészítése nyomán - felkeresték a sértettet, akitől a tizenévesek bocsánatot kértek, majd neki, valamint a BKV-nak a kárt rendezték. Ezután következett: a fiatalkorúakkal szemben a nyomozásnak megrovás szerinti megszüntetése, illetőleg a felnőtt korúak tekintetében ügyüknek további elintézés végett a területileg illetékes ügyészséghez történő áttétele.
Az ügy lezárásának tanulsága volt, hogy előzetesen helyes döntés volt az ügy kiválasztása az eljárás ekkénti lefolytatásának és befejezésének. A tizenévesek az ügyész előtt szembesültek tettükkel és annak következményeivel, belátták, hogy helytelenül cselekedtek és határozott ígéretet tettek, hogy a jövőben tartózkodnak jogellenes cselekmény elkövetésétől. A fiatalkorúak tanulmányaik előmenetelében példásan teljesítettek, az iskolában és odahaza jó magatartásúak voltak. A szülők munkahelyi elfoglaltságuk miatt lazult az otthoni felügyelet és ezt kihasználva "kalandoztak" el csemetéik, akik egy nagyobb társasághoz csapódva követték el tettüket. A szülők is felismerték felelősségüket és megoldást kerestek: távollétükben gyermekeik felügyeletének megszervezésére. A fiatalkorúak szüleikkel az eljárás során végig - előzőleg előttük vázolt célok és kötelezettségeik ismeretében - együttműködők voltak.
Ennek az ügynek a kapcsán állítható, hogy az egész procedúra egy kisebb mediációs eljárásnak felelhetett meg, amikor évtizedekkel ezelőtt ennek gondolata még szóba sem jöhetett. Az ügyek ekkénti intézése az egyes jogalkalmazók - egyéb tudományos felismerésből következő - kreatív szerepének volt betudható.
A múltból napjainkra érve a változó és az állampolgárokhoz közelítő jogrendszerűnk eredményeként a büntetőeljárásban eljutottunk a mediáció törvényi elfogadásához és most már alkalmazásához.
A mediáció a helyreállító igazságszolgáltatás egy olyan speciális eszköze, amely alkalmas az elkövető felelősségérzetének a felkeltésére, önbecsülésének megteremtésére vagy visszaállítására, valamint az áldozat által átélt trauma kezelésére, a kár megtérítésére, az okozott sérelem egyéb módon történő jóvátételére egyaránt.
Még csak becsülni lehet a mediáció alkalmazásának gyakoriságát, például Ausztriában évente öt-hatezer ilyen ügy van, a hazai szakemberek szerint - hosszabb távon - Magyarországon is ennyi várható. Egy vizsgálat szerint az emberek többsége várhatóan elfogadja ezt a módszert, mert sokan úgy vélik, a büntetésnél fontosabb, hogy az elkövető ismerje el a bűncselekményt, kérjen bocsánatot, és térítse meg az okozott kárt.2
Álláspontom szerint praktikusabb lett volna a közvetítői eljárást bevezető törvénnyel egyidejűleg meghozni és elfogadtatni a mediátori intézményhez kapcsolódó külön törvényt, mert ezeknek komplexebb ismeretében a végrehajtásban közreműködő különböző szervek - különösen a pártfogók - a jogintézmény alkalmazása előtti felkészülésük idején egy időben egy átfogóbb és teljesebb ismeretanyag birtokába kerültek volna, mely részét képezheti a közvetítői tevékenység eredményesebb bevezetésének. Nézetem szerint, ezzel a közvetítői intézmény bevezetésének időpontja is rövidülhetett volna.
A bűnügyek tapasztalatai alapján megfigyelhető, hogy a fiatalkorúak tettük elkövetését általában beismerik, melyet a beszerzett egyéb terhelő adatok is alátámasztanak, egyértelműen bizonyítanak. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények többségében vagyon elleni cselekmények, köztük nagy számmal lopások - és elenyészően rongálások - fordulnak elő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
