A földhivatal előtti eljárásokkal kapcsolatos díjfizetések köre jelentősen kiszélesedett 2010. január 1. napjától. Ezek közül az egyik a végrehajtási jog bejegyzése és törlése. A módosítás hatályba lépéséig díjmentes volt az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása. Az új szabályozás hiányosságai miatt azonban az ügyfelek földhivatalonként változó gyakorlattal találják szembe magukat a díjfizetés tekintetében. Bírósági végrehajtóként a saját jogesetemen keresztül kísérlem meg bemutatni a földhivatal és az ügyfél egymással ütköző érveit, hogy kell-e és ha igen, kinek fizetnie díjat olyan eljárásért, amelyet egyszer már lefolytatott a földhivatal.
A 2010-ben hatályos jogszabály úgy rendelkezett, hogy "a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli." (Díjtv. 32/E § (1) bek.)
Az általános szabály szerint tehát a díjfizetés a kérelmet előterjesztő személyt, szervet terheli. A jogalkotó figyelembe vette, hogy egyes személyek, szervek nem a saját javukra, hanem valakinek az érdekében járnak el. Erre gondolva a jogalkotó akként egészítette ki a fenti szabályt, hogy amennyiben az eljárás kezdeményezője és a bejegyzés által jogot szerző nem azonos, akkor a jogszerző lesz díjfizető.
A konkrét esetben bírósági végrehajtás volt folyamatban az adóssal szemben, amelyben lefoglalásra került az ingatlana, még 2009-ben. Az adós 2010 novemberében rendezte nálam a tartozását, én pedig az egyéb igazolások mellett átadtam részére a végrehajtási törlési engedélyt. Az adós másnap bevitte a földhivatalba, kifizette a 6600 Ft eljárási díjat, négy nappal később pedig a földhivatal törölte a végrehajtási jogot.
Az ügyfél által indított törlés után - mivel hivatalból a földhivatal felé a törlési eljárás megindítására intézkedni voltam köteles - az ex offició eljárást megindítottam. Okirataim másik ügyintézőhöz kerültek, aki iktatta a kérelmet, majd kiadott egy hiánypótlási felhívást, hogy fizessem meg a 6600 Ft-ot, különben elutasítja megkeresésemet. Válaszomban előadtam, hogy a díjat nem nekem kell megfizetnem, mert nem én szerzek jogot az ingatlanon. Erre kaptam egy végzést, amely arról tájékoztatott, hogy a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresésemet elutasították, és fizessek 6600 Ft eljárási díjat. Az indoklás szerint a megkeresésem azért nem teljesíthető, mert a megjelölt ingatlanra nincs végrehajtási jog bejegyezve (hiszen azt már az általam indított eljárás előtt az ügyfél kérelmére törölték), illetve továbbra sem fizettem meg a hiánypótlási felhívás alapján a 6.600 Ft-ot. Az eljárásban pedig senki sem vált jogosulttá, így a díjat a megkeresőnek kell fizetnie.
Válaszlevelemben hivatkoztam a korábbiakra, kiegészítve azzal, hogy a megkeresésemet már érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítaniuk, mivel nincs már ügy. Beadványomat fellebbezésnek tekintették, amelynek eredményeként a megyei földhivataltól is kaptam egy elutasító végzést azzal az indokkal, hogy a Ket. 29. § (1) bek. értelmében az elsőfokú eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg, az Inytv. 26. § (8) bek. alapján pedig az eljáró hatóság megkeresi a földhivatalt a bejegyzés/ törlés iránt, amiből az következik, hogy az eljárás a bírósági végrehajtó, mint ügyfél kérelmére, a kérelem iktatásakor indul meg, és elsőként a díjfizetést kell vizsgálni. Mivel a díjfizetés elmaradt, ezért a hiánypótlás indokolt volt és a nem teljesítés miatt az elutasítás is.
Nézzük az érveket pro és kontra. Érkezik a földhivatalba egy törlési kérelem, amelyet iktatni, kiszignálni, alaki és tartalmi szempontból vizsgálni kell. Azaz megindult az eljárás. A Díjtv. 32/A § (1) bek. értelmében alapesetben pedig ezért díjat kell fizetni, amely kötelezettség a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni vagy igazolni annak megtörténtét (32/E. § (2) bek.). Mivel a díjfizetés elmaradt, ezért fő szabályként hiánypótlást kell kiadni és az átvételtől számított 10 (akkor még) munkanapon belül ezt meg kell fizetni. Ha ez megtörtént, akkor majd érdemben foglalkoznak a megkereséssel.
Figyelmen kívül maradt a tárgybeli esetben a földhivatal részéről az a tény, hogy az általuk hivatkozott rendelkezés az általános mellett különös szabályt is tartalmaz. A lex specialis derogat legi generalis (vagyis a különös szabály lerontja az általánost) elve alapján ilyen esetben a különös szabály alkalmazandó. Ha a megkereső és ezzel jogot szerző nem azonos, akkor utóbbit kell a díjfizetésre kötelezni. Bírósági végrehaj-
- 219/220 -
tóként nem szerzek jogot az adós ingatlanán, hiszen másnak a javára, másnak a követelése érdekében járok el. Ebből következően az eljárással felmerülő kiadások sem terhelhetnek engem, aki az adós és a végrehajtást kérő közötti anyagi vitában érdektelen harmadik személy vagyok. A végrehajtási jog jogosultja a végrehajtást kérő; a bejegyzéssel tárgyi fedezete van a követelésére. A végrehajtási jog törlésével az adós gyarapodik, mert tehermentes lesz az ingatlana. Álláspontom szerint a hiánypótlási felhívásban tehát az adóst kellett volna kötelezni a díjfizetésre.
A földhivatal másik elutasító indoka az volt, hogy a megjelölt ingatlanra nincs végrehajtási jog bejegyezve, ezért a bírósági végrehajtói megkeresésem nem teljesíthető. Kétségtelen, nem törölhető olyan jog az ingatlanról, amely abban nem szerepel. Érdemben tehát a földhivatal nem tud foglalkozni a beadványnyal, jogot sem szerzett senki, ezért a megkereső hatóság fizessen az általános szabály szerint.
Ezt az indokot azért nem lehet elfogadni, mert van némi különbség a "nincs bejegyezve végrehajtási jog" és a "már nincs bejegyezve végrehajtási jog" regisztrációja között. A tulajdoni lapról megállapítható, hogy a végrehajtási jog be volt jegyezve, és a törlésére csak néhány nappal korábban került sor, méghozzá ugyanazon törlési engedély alapján.
A Díjtv. 32/C. § (1) bek. e) pontja kimondja, hogy tárgyánál fogva díjmentes az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek a megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. A megkeresésem beérkezésekor a végrehajtási jog már nem szerepelt a nyilvántartásban, az tehát megszűnt. Ezt a tényt a földhivatalnak észlelnie kellett volna, méghozzá hivatalból. A rendelkezés nem határozza meg - és a hivatalos indoklás sem tartalmaz erre útmutatót -, hogy milyen esetekre kell érteni a megszűnést (pl. egy öt évre szóló vételi jognak lejárt az érvényesítési határideje), illetve hogy a "kétségtelenül megállapítható" kitétel alkalmazható-e olyan ügyben, ahol ugyanazt az eljárást kezdeményezik kétszer, mint az én ügyemben.
Szerintem alkalmazandó a Ket. 30. § e.) pontja is. Ennek tükrében azért törvénysértő a földhivatali hatósági jogalkalmazás, mert az idézett eljárási szabály alapján nyolc napon belül meg kellett volna állapítani az előzetes vizsgálat keretén belül - amelynek egyébként általában részét képezi a megfelelő díjfizetési kötelezettség teljesítése is -, hogy a kérelem tárgyában már érdemi döntés született, amelyhez képest a tényállás nem változott és a jogi környezet is ugyanaz. Ilyenkor ugyanaz a helyzet, mintha pl. azt kértem volna a földhivataltól, hogy vizsgálja meg van-e adótartozása az ügybeli ingatlan tulajdonosnak, vagy szórja be sóval a tárgybeli ingatlant.
Érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok ezek hatásköri hiány, illetve a kérelem lehetetlen célra irányultsága miatt, amikor is nincs érdemi vizsgálat. Ugyanúgy, mint a Ket. 30. § e.) pontja szerinti esetben: a hatóság a kérelmet (korábban) már érdemben elbírálta és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelem került beadásra. Ezekben az esetekben, mivel a tényleges érdemi eljárás helyett csupán formai hivatali mechanizmusok érvényesülnek, nem lehet helye díjfizetésnek. Másként: nem teljesül a Díjtv. 32/A. § (1) bekezdésének feltétele: nincs elsőfokú eljárás, amelynek ellenkező esetére kell a változással érintett ingatlanokért 6600 Ft összegű díjat fizetni. Vagyis nincs változás, nincs alapeljárás.
Véleményem szerint elfogadhatatlan az a földhivatali attitűd, hogy "senki nem szerzett jogot, ezért fizessen a megkereső hatóság". A Díjtv. rendelkezései ugyanis erre a tárgybeli ügyben nem adtak lehetőséget a földhivatalnak. Ha az adós nem adja be korábban a törlési engedélyt, akkor a postán érkező megkeresésem alapján lefolytatja a földhivatal az eljárást és a díj megfizetésére az adóst kötelezi. Nekem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 138/A. § alapján kötelességem a törlést kiadni. Erre figyelemmel, valamint a Díjtv. 32/E. (1) bek. alapján nem terhelhet olyan díj megfizetése, ami nem az én jogomat biztosítja. Írásom rögzítésekor (2011 szeptember 1.) az első- és másodfokú határozatok hatályon kívül helyezése iránt közigazgatási per van folyamatban, ítélet később várható. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző helyettes bírósági végrehajtó.
Visszaugrás
