Fizessen elő a Magyar Jogi Nyelvre!
ElőfizetésHohmann Balázs (Pécsi Tudományegyetem, ÁJTK) doktori értekezésében azt vizsgálta, hogy a közigazgatás, amikor hatósági jogkörben jár el és határozatokat hoz, egy ügyet megvizsgál, az ügyfelekkel levelezik, érintkezik, vajon milyen átláthatósági követelményeknek kell megfelelnie. A disszertációt a Novissima Kiadó 2022-ben megjelentette, a Doktori Értekezések a Jog- és Tudományok Köréből sorozatban.[1] A szerző a nemzetközi szervezetek (OECD, ENSZ, Európa Tanács) által kidolgozott értelmezési szabályokat összevetette a hazai kormányzati erőfeszítésekkel, és végül saját kérdőíves felméréssel gyűjtött adatokkal árnyalta az ügyfelek és a hivatali dolgozók álláspontját, elégedettségét, a kommunikáció minőségét befolyásoló tényezőket. Ebből szemezgetünk, a lap profiljához illeszkedve, vajon a Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék adjunktusa mire hívja fel a figyelmünket saját kutatási eredményei alapján.
Az átláthatóságot olyan gyűjtőfogalomként és egyben tágas alapelvként kezelte a szerző, amibe a hagyományos demokratikus jogállami és emberi jogi követelmények (így a joghoz kötöttség, a tisztességes eljárás, a közérdekű adatokhoz hozzáférés szabadsága, a hatékony jogorvoslat, az egyes hatósági döntések indokolási kötelezettsége, az észszerű időn belüli eljárás) ügyféli oldala is beletartozik. Ugyanis ezek bármelyikének a hiánya előre ki nem számítható, áttekinthetetlen eljárást jelenthet a (laikus) ügyfél, kérelmező számára. Ezzel az előfeltevéssel lehetett csak háromszáz oldalas disszertációt készíteni amellett érvelve, hogy elengedhetetlen feltétel a transzparencia a közigazgatási ügyek intézésekor.
Az átlátható hatósági eljárás része a jogtudományi értelmezés szerint a megfelelő kommunikáció. Ez magában foglalja a társadalom és az érdekeltek informálását szolgáló, következetes, érthető és nyílt érintkezést az eljárás alatt és azon kívül is a hatósági működéssel, valamint a szervezeti felépítéssel kapcsolatosan. Ezek hiányában lehet, hogy jogszerű az eljárás, de nem növeli a lakosságban, az érintettekben a bizalmat. Ugyanakkor az átláthatóságot korlátozza a nem nyilvános (minősített, védett) adatok egyre szaporodó köre. Azaz hiába közérdekű egy adat, a döntések előkészítését megalapozó adatok elzárása a megismeréstől, az üzleti titkok és a magánszféra körébe tartozó személyes adatok védelme, az információbiztonság igénye is ilyen korlátot jelent. A bizalmas ügykezelés pedig az ügyfeleknek vagy ügyféli jogokkal rendelkezőknek a releváns adatokhoz, információkhoz való hozzáférését szűkítheti, rászorítva őket a jóhiszemű, visszaélésektől mentes és a hatósági jogalkalmazó tevékenységet szükségtelenül nem zavaró magatartásra. Az általános információszabadságot érintő korlátokon kívül tartalmi, tárgyi előírások is nehezítik a hozzáférést az információkhoz, a közigazgatási tevékenység sajátosságai miatt. Minderre tekintettel, a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabadságok és korlátozó normák, valamint a működési feltételek egyfajta egyensúlyára kellene törekedni a demokratikus jogállamokban.
A jogalkotás elősegítheti, hogy a legfontosabb alapelvek, követelmények érvényesüljenek, ha a szabályokba a megfelelő biztosítékokat beépítik. Néhányat felsorolunk ezek közül:
a) a jogalkalmazás joghoz kötöttsége (például a döntésben és az indokolásban az alkalmazott jogszabályokra hivatkozni kell);
b) a tisztességes eljárás része az ügyfél meghallgatása, iratbetekintése és a jogaira való kioktatás, azaz miként élhet eljárási, információs jogaival;
c) az érintettek bevonása a hatósági döntéshozatalba (például közmeghallgatás, lakossági fórumok, tájékoztatók révén);
d) előre tisztázott, meghatározott követelmények rögzítése az eljárási szabályokban, hogy az eljárás menete és a döntéshozatal előre kalkulálható legyen;
e) részrehajlásmentes eljárás (például összeférhetetlenségi előírások, elfogultsági kifogás előterjesztése);
f) költségtakarékos és gyors eljárás az ügy jellegéhez, bonyolultságához igazodva,
g) független és hatékony jogorvoslati lehetőség.
Ehhez aligha nélkülözhető a jogalkotás során a kellő lakossági és szakmai szervezeteket bevonó egyeztetés, valamint a szabályozási koncepció nyilvános megvitatása. Hasonlóan fontos magának az eljáró szervezetnek
- 26/27 -
az átláthatósága, amibe nemcsak a jogszerű létesítése, működése és a tisztázott hatásköri rendszere, a hivatali munkamegosztás tartozik bele, de a célokat, jogi értékeket közvetítő kommunikációnak a fenntartása. Például a különböző ügyleírások, ügyfélre vonatkozó tájékoztatók egymásra épülése, rendszeres karbantartása és nyilvánossága nagyban segítheti az ügyfél számára a rá váró eljárás átláthatóságát.
A jogalkalmazás szintén jelentős mértékben segítheti az ügyfélnek az előrelátását, ha a meghozott "döntés egyértelműen, a laikusok számára is érthetően és végrehajtható formában tartalmazza a döntésből fakadó jogok és kötelezettségek rendszerét, amelyekhez az ügyfél köteles tartani magát. Ennek alapja ugyanaz, mint az elsőfokú döntésnél volt: akkor várhatjuk a döntésben foglaltak alapján az önkéntes jogkövetést, a határozat végrehajtását az ügyfél részéről, ha képes annak tartalmát megérteni, és annak alárendelni magatartását." (192. o.) Ugyanakkor a szerző arra jut, hogy a hatósági jogalkalmazást nem lehet teljeskörűen elemezni az átláthatóság szempontjából, mert az információáramlás sem a lakosság, sem a társhatóságok, állami szervek felé nem szakítható meg, és mert az informálódáshoz való jog gyakorlása nyitott kommunikációt igényel. A netes felületek sokasága, az adatkezelés terjeszkedése és a közösségi média befolyásolja a hatóság intézményi/általános és személyre szabott, ügyfélközpontú érintkezését, amennyiben ehhez a technika és a bizalom is nagyrészt adott. Szükség van még a nyomon követhetőségre (az információk visszakeresése, visszaállíthatósága) és a következetességre is. Ám "a kommunikáció a fenti paraméterek optimális együttállása esetén sem válik nyitottá, ha a kommunikáció egyik vagy több szereplője nem érti a neki szóló üzenet tartalmát. A nem érthető szakmai tartalom ellehetetleníti a fogadó fél számára a szervezet és a folyamat átláthatóságát" (210. o.), így lerontja az önkéntes jogkövetést is.
A disszertáció az elméleti megállapítások érvényesülését a gyakorlatban vizsgálta, vajon milyen az ügyfelek átláthatóságérzete (mélyinterjúkkal, majd legalább 300 főre kiterjedő lakossági on-line kérdőívezéssel). A 2021-ben végzett kutatás néhány érdekes eredményét összegezzük.
a) A mélyinterjúba bevont felnőttek 90 százaléka számára az áttekinthetőség jelentése egy vizsgált jelenség, dolog érthetősége, közérthetősége (zsargon nélküli fogalmazás, laikusok számára is követhetőség), de többen említették, hogy az egyszerűség a megértést, az átlátást, az adott folyamat érzékelését segíti. Ezzel szemben az átláthatatlan eljárás hosszadalmas, komplikált, nem gördülékeny. A tájékoztatás egy ügyleírásról, ha pontos, következetes és könnyen elérhető (on-line), akkor teljesíti az átláthatóságot, ám azt korlátozza a korrupció, az ügyintéző rossz hozzáállása és felkészületlensége.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás