Magyarországon a mozgássérültek az 1970-es évek elején sportegyesületek létrehozásával kezdték megalapozni érdekérvényesülésüket. Betegségük gyógykezelése során egymással beszélgetve fogalmazódott meg bennük a szerteágazó, országos szintű érdekképviseleti szervezet létrehozása, mely 1977. évben meg is történt.
Az egyre szaporodó egyesületek az egyesületi munka koordinálásán túl az állami szervekkel történő egységes fellépés érdekben együttműködési bizottságot hoztak létre. Erőfeszítéseik eredményeként 1980-ban politikai és állami döntés született az országos szövetség létrehozásának lehetőségéről. Az alapdokumentumok országos vitáit követően 1981. június 13-án kimondták a MEOSZ megalakulását. A Szövetség és az abba tömörülő egyesületek fő feladata a sajátos érdekek képviselete, érvényesítése, védelme, különösen a jogalkotásban való megjelenítése, ilyen irányú befolyásolása. A kezdeti nehézségek után más fogyatékkal élő szervezetekkel együttesen fellépve, megerősödve, az ország demokratizálódásának eredményeként a '90-es évek második felében vált lehetővé az addig elért eredmények törvényi szintű szabályozása.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. számú tv. 2-3. §-aiban megfogalmazásra kerültek a fogyatékos személyek érdekeit és azok érvényesülését kifejező alapelvek. Valójában az elvek tartalmi elemeinek kibontása, az intézkedések megtételének, intézményhálózatának kialakítása a rendszerváltást követő időszakra tevődik.
1998-ban - törvényi szintű szabályozás eredményeként - létrehozták az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot. A Kormány felhatalmazást kapott a fogyatékosság minősítése meghatározásának, felülvizsgálatának részletes szabályai kidolgozására. A fogyatékossági törvény a jogok mielőbbi érvényre juttatása érdekében 2010-ig szóló ütemtervet fogadott el a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés önkormányzati megvalósítása érdekben.
A fogyatékossági törvényben az egyenlő esély megteremtését elősegítő jogok érvényesülése mindenkor az állam, a gazdaság teherbíró képességének és az érdekér-vényesítő szervezetek tevékenységének együttes eredménye. A környezethez, kommunikációhoz, közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés, közlekedéshez, támogató szolgálathoz és a segédeszközökhöz való jog megismerése, megismertetése, ezek előmozdítása érdekében megalkotott jogszabályok széles körű tudatosítása képezte feladatát a mozgáskorlátozott és egyéb helyi fogyatékos ügyekkel foglalkozó területi szervezeteknek.
E széles körű felvilágosító tevékenységbe az 1980-as évek elején magam is bekapcsolódtam. Létrehoztuk Mezőkeresztes, Mezőkövesd és a környező települések - az akkori járás - rokkantjait felölelő csoportot, mely a később, 1995. májusban megalakult egyesület magját képezte. Megbeszéléseinken tájékoztatásokat adtunk egyes életvitelünket segítő jogszabályi változásokról. A csoport jól tudta hasznosítani közigazgatási gyakorlatomat - szakmai és jogi ismereteimet - az új információkhoz való kedvező hozzájutási lehetőségemet.
Személyesen jártunk el a fogyatékosok helyett a hivatalokban, fogalmaztuk meg kérelmeiket, számtalan rászorult ember életvitelét könnyítettük meg ezáltal. Az ingyenesen végzett munka elismerése egy-egy ragyogó tekintet, köszönő szó volt.
Az érdekképviseleti munka eredményeként nagy számban alakultak meg a mozgáskorlátozott egyesületek, a sérült emberek lakhatási körülményei jelentős mértékben javultak, egyes közintézmények számunkra is megközelíthetővé váltak, gépkocsi szerzési támogatás eredményeként jelentősen nőtt a munkavállalási esélyünk, kitágult számunkra a világ.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
