Hírek (IJ, 2013/1. (54.), 45-46. o.)

Budapesten is bekamerázzák a tömegközlekedési eszközöket. Májustól több, a Budapesti Közlekedési Központ által üzemeltett járműbe szerelnek térfigyelő rendszert az elszaporodott rongálások, graffitik és a járművezetők sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények visszaszorítása érdekében. A külföldön már gyakran alkalmazott kamerarendszerek elhelyezését eddig adatvédelmi okok gátolták, azonban a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. §-a kifejezetten lehetővé teszi vagyonvédelmi célból, és az adatvédelmi törvény szabályainak szem előtt tartásával térfigyelő rendszer telepítését a tömegközlekedési eszközökön és a megállókban. A rendszerek felszerelését a BKK ezentúl követelményként támasztja új járművek beszerzésekor, a már meglévő járműveken pedig májusban kezdi meg a cég a telepítést, elsőként a Combino villamosokon. A tömegközlekedési vállalatok adatkezelését és a tervezett változtatás előnyeit azonban alappal vonhatják kétségbe az adatvédelmi szakértők, a szerelvényein régóta megfigyelő berendezéseket üzemeltető Deutsche Bahnról például épp a közelmúltban derült ki, hogy eladásra hirdette meg az utasairól rögzített adatait. A Spiegel magazin információi szerint a német vasúti társaság bankok és biztosítók rendelkezésére bocsátaná azon utasaik személyes adatait, akik gyakran utaznak a társaság járatain és elfogadják a BahnCard-hoz tartozó új szerződési feltételeket. A Deutsche Bahn adatvédelmi felelőse elmondta, hogy a döntés az utasok kezében lesz, amennyiben hozzájárulnak adataik megosztásához, a jövőben személyre szabott ajánlatokat kaphatnak a bankoktól, biztosítótársaságoktól illetve gyorsétterem láncoktól. A megosztott adatok között lenne az utas neve, a vasúti jegyek árára, az útvonal, valamint az is, hogy hol váltotta meg az utas a menetjegyét. A berlini adatvédelmi megbízott vizsgálatot indított az ügyben. (Index.hu, SG.hu)

Több mint hatvan európai akadémikus támogatja az Európai Bizottság által megkezdett adatvédelmi reformot. Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott európai adatvédelmi csomag tervezetét már 21 ország tudósai támogatják, Magyarországot Irion Krisztina, dr. Majtényi László, és dr. Székely Iván képviselik. A reformot többek között azért támadják, mert az előírások sokkal szigorúbbak a jelenlegi irányelvnél, az adatvédelem költséges, ezért drágább internetes ajánlatokat jelenthet, ami az innováció gátjaként szolgálhat, és visszavetheti az európai piaci versenyt. A támogató dokumentumot aláíró szakértők szerint az új szabályozás kedvezhet azoknak a kezdő vállalkozásoknak, amelyeknek szeretnének az adatvédelemre hangsúlyt fektetni, és eltűnhetnek a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos jogi bizonytalanságok is. Szerintük az új rendszer egyedül a nagy reklámhálózatok vagy az adatkereskedők működését gátolja majd, ezért az ipari lobbi érvei pedig elfogadhatatlanok. (SG.hu)

Harmincmillió forint bírság az Antenna Hungária Zrt.-nek. A Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelennek minősítette a szolgáltatónak azt a kereskedelmi gyakorlatát, és megállapította, hogy a MinDig TV extra szolgáltatásának reklámjaiban megtévesztette a fogyasztókat azzal, hogy az általuk kínált csomag reklámban szereplő kedvezményes ára nem az egész hűségidőre szólt, hanem csak néhány hónapra vonatkozik. Emellett szükséges volt egy dekóder vagy egy ún. CA modul vásárlása, illetve az aktiválási díj megfizetése is ahhoz, hogy egyáltalán igénybe lehessen venni a kínált szolgáltatást. A GVH szerint a műsorszóró vállalat ezzel olyan információt közvetített, amelynek értelmében kizárólag az akciós havidíjat kell megfizetnie a leendő fogyasztónak a szerződés aláírásától a hűségidő lejártáig. A reklám közzétételének időtartama alatt tizenötezer fogyasztóval gazdagodó vállalatra a Hatóság harmincmillió forintos bírságot szabott ki végzésében. Az Antenna Hungária a végzés részleteit vitatja és akár bírósági útra is terelheti az ügyet. (HWSW.hu)

Az FBI javára döntött az új-zélandi fellebbviteli bíróság akkor, amikor kimondta, hogy a nyomozóiroda által korábban begyűjtött bizonyítékokat nem használhatja fel Kim Dotcom védelme. Az első bírósági ítélet az ellenkezőjét állapította meg, vagyis a Dotcomtól még korábban megszerzett adatokat közzé kellett volna tennie a nyomozóirodának. Ennek köszönhetően, ha a legvégső jogorvoslati fórum nem változtat a döntésen, a kiadatási eljárás során csak azt mérlegelik majd, hogy van-e egyáltalán joga az USA-nak kérvényezni a kiadatást. A Megaupload fájlmegosztó honlap­család tulajdonosa sorozatos eljárásbeli hibák és hiányosságok miatt vagyonának egy részét már visszakapta, lakhelyelhagyási tilalmát enyhítették, és Új-Zéland miniszterelnöke hivatalosan is bocsánatot kért tőle, amiért a titkosszolgálatok törvénytelenül figyelték meg. A mostani döntést követően azonban Dotcom ügyvédei nem férhetnek majd hozzá a bizonyítékokhoz és kiadatása esetén akár 20 évi szabadságvesztés is várhat rá Amerikában szerzői jogi jogsértés miatt. (Origo)

Külföldi szervereken lévő adatokat is véglegesen blokkolna Navracsics Tibor törvénymódosító javaslata. A büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat szövege szerint a bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása átadható lenne azon országnak, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van. Az átadással kapcsolatban a két ország igazságügy-miniszterei egyeztetnek, ennek során tájékoztatni kell a külföldi felet arról, hogy ha az állam harminc napon belül nem tud eleget tenni a törlésnek, akkor a bíróság elrendeli a blokkolással történő végrehajtást. (SG.hu)

Továbbra is kémkednek a legnépszerűbb mobilos alkalmazások. Elemzések szerint fokozatosan romlik a helyzet a mobilbiztonság tekintetében, mivel a legnépszerűbb mobiltelefonos alkalmazások olyan mértékben gyűjtik össze a felhasználói adatokat, amelyek használata a legkevésbé sem lehet jogszerű részükről. Az alkalmazások adatvédelmi szempontból is aggályosak, hiszen sokszor felhasználói beleegyezés nélkül továbbítják is az összegyűjtött adatokat a fejlesztőknek elemzés és adatfeldolgozás céljára. Egy friss kutatás rámutat, hogy a felhasználók adatai nagyobb biztonságban vannak a Google Android rendszereken mint az Apple-re írt alkalmazások esetében, annak ellenére, hogy a Google kevésbé szigorú a friss mobilos alkalmazások ellenőrzésekor. A Trend Micro felmérése szerint a vizsgált legnépszerűbb alkalmazások harmada "nagyon kritikus" vagy "kritikus" minősítés alá esik, ebből adódóan vállalati használatuk semmiképpen sem javasolt. (SG.hu)