Nem kellett sokáig várni arra, hogy magyar bíróságtól megérkezzen az első, az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EKSz) 234. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelem az Európai Közösségek Bíróságához (a továbbiakban: EKB). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után nem egészen két hónappal, 2004. június 24-én megtartott nyilvános ülésén a Fővárosi Bíróság 22. számú másodfokú büntető tanácsa az előtte folyamatban lévő ügyben élt először ezzel, a minden uniós tagállami bíró számára adott lehetőséggel.
E jogtörténeti jelentőségű eseményről a közéleti újságok is megemlékeztek: a Népszabadság már másnap, 2004. június 25-én beszámolt pár sorban az előterjesztésről, a 2004. július 8-án megjelenő Heti Válasz pedig három oldalon keresztül elemezte a Fővárosi Bíróság döntését, számos magyar jogász véleményét kikérve. A sajtó felfokozott érdeklődését minden bizonnyal a konkrét büntetőügy és az annak tárgyává tett, addig is sokat vitatott bűncselekményi tényállás, az önkényuralmi jelképek használata is okozta.
Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy elemezzük ezt a büntetőeljárást, amiben végül szükségesnek tartotta a másodfokú tanács közösségi jogszabály értelmezését kérni az EKB-tól. Írásunk terjedelmi korlátai között pedig arra is kísérletet teszünk, hogy megelőzve a luxemburgi Bíróságot, mi magunk próbáljuk megválaszolni a feltett kérdést az EKB eddigi joggyakorlata és a kapcsolódó, elsősorban magyar nyelvű jogirodalom segítségével. Annak érdekében, hogy folyamatában láthassuk és megismerhessük az ügyet, valamint hogy megalapozott véleményt fogalmazhassunk meg a felmerülő közösségi jogi kérdésekkel kapcsolatban, a Fővárosi Bíróság elnökétől iratbetekintési engedélyt kértünk és kaptunk. Ezúton is köszönjük dr. Gatter Lászlónak a hozzájárulást, valamint dr. Horváth Zsolt bíró úrnak az engedély gyors előkészítése során tapasztalt kollegiális segítséget.
Az ügyben eljáró elsőfokú bíróság az ítéletében az ügyészi vádindítvánnyal megegyező tényállást állapított meg, amit a másodfokú bíróság is leírt az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzésében. E szerint a vádlott 2003. február 21-én, délután, a Munkáspárt által szervezett rendezvényen - mely megmozdulás célja éppen az volt, hogy töröljék a vöröscsillagot, mint a munkásmozgalom szimbólumát a tiltott önkényuralmi jelképek közül, s amelyen a sajtó képviselőin kívül mintegy 30-50 fő vett részt - beszédmondás közben megmutatta a kabátja alatt lévő, zakójára kitűzött, 5 cm átmérőjű vöröscsillagot.
A tényállás az eljárás során egy másodpercig sem volt vitás, a vádlott is beismerte ténybelileg a bűncselekmény elkövetését. Az elsőfokú bíróság számára elegendő is volt mindössze egy tárgyalási nap megtartása, ahol a vádlotton kívül meghallgatott tanúként a rendezvényen intézkedő rendőrök közül hármat, illetve a vádlott indítványára további négy tanút, akik közül azonban csak egy volt jelen a rendezvényen. Az ő meghallgatásuk befejeztével, a vádlott utolsó szó jogán elhangzott gondolatai után meghozta és kihirdette az elsőfokú ítéletet. A vádlottat bűnösnek találta önkényuralmi jelkép használatának vétségében és ezért őt egy évre próbára bocsátotta.
Az ügyész nem vett részt a tárgyaláson, ezért később, írásban közölte, hogy tudomásul veszi az ítéletet. A vádlott az ítélethirdetéskor nem nyilatkozott, illetve fenntartotta magának a három nap gondolkodási időt az esetleges fellebbezést illetően. A törvényes határidőn belül végül is élt a jogorvoslati lehetőséggel, így kerülhetett sor a másodfokú eljárásra.
Másodfokon szintén összesen egy tárgyalási napra került sor, ahol - miután a vádlott a bűncselekmény ténybeli elkövetését továbbra sem tagadva, újból hangot adott politikai meggyőződésének - az eljáró tanács elnöke kihirdette azt a végzést, amellyel a bíróság az eljárást felfüggesztette és az EKB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.
Ezen büntetőeljárás egyik sajátossága, hogy az elsőfokú ítélet még Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt született, míg a másodfokú tárgyalásra 2004. május 1-je után került sor. A konkrét ügyben tehát először a másodfokú bíróság került abba a helyzetbe, hogy szükség esetén közösségi jogszabályt is alkalmazzon. E testület már idézett végzésének megértéséhez fontos lehet annak vizsgálata, hogy milyen jogi érveket vetett fel odáig a vádlott, illetve az ügyész, utalt-e bárki az ügy esetleges közösségi jogi vetületére, netán indítványozta-e bárki az eljárás során az EKB előzetes jogértelmezésének kezdeményezését.
Az ügyészség - a nagy médiaérdeklődés ellenére, vagy talán éppen azért - nem mutatott kiemelt érdeklődést az üggyel kapcsolatban. Egyik tárgyaláson sem voltak ott, maga a vádindítvány sem haladja meg - a szokásosnak mondható - másfél oldalt, és kizárólag a Btk. 269/B. § (1) bekezdésére hivatkozik, mint alkalmazandó anyagi jogi jogszabályra. A Fővárosi Főügyészség a vádlott fellebbezésére tett észrevételében azzal érvelt, hogy az ügyben a próbára bocsátás is eltúlzott, elegendő lenne a megrovás alkalmazása. Mivel maximum egy percig volt látható a rendezvényen a vöröscsillag a vádlott öltönyén, ennek a cselekménynek-, valamint a vádlott személyében rejlő veszélyessége a társadalomra oly csekély (Btk. 28. §), amely miatt nem büntethető, elegendő a megrovása.
Az ügyészség tehát 2004. május 1-je után sem látott semmilyen, az üggyel kapcsolatban felmerülő és alkalmazandó közösségi jogi problémát.
A vádlott az eljárás során mindvégig - írásban és szóban egyaránt - rendkívül öntudatos és aktív magatartást tanúsított. Védője nem volt. Mindkét tárgyaláson vöröscsillagos kitűzővel az öltönyén jelent meg, s bár mindkét esetben felszólította a tárgyalást vezető bíró annak eltávolítására, ő ennek nem tett eleget.
Jogi érveit, amit lényegében azonosan adott elő mind az elsőfokú-, mind a másodfokú tárgyaláson, valamint írásbeli fellebbezésében, három csoportra oszthatjuk. Következetesen indítványozta az eljáró bíróságoknál, hogy azok kérjék az Alkotmánybíróság normakontrollját a Btk. 269/B. §-t illetően. Bár ismeri a 14/2000. (V. 12.) AB határozatot - ahol a taláros testület az ugyanerre vonatkozó indítványokat elutasította és az önkényuralmi jelképeknek az idézett Btk.-beli tiltását nem találta alkotmányellenesnek - meggyőződése, hogy alapvetően más lesz a politikai helyzet az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően. Elmondása szerint ugyanis az Unió több tagállamában is használják a kommunista testvérpártok különböző logóikban a nálunk tiltott vöröscsillagot, amely pártokkal együtt kíván indulni a magyar Munkáspárt az európai parlamenti választásokon. Véleménye szerint ez az a megváltozott politikai helyzet, ami indokolttá teszi az Alkotmánybíróság új állásfoglalását.
A vádlott öntudatosságát mutatja, hogy már a bűncselekmény elkövetésének helyszínén mondott beszédében bejelentette, hogy a ruháján hordott vöröscsillagot meg fogja mutatni, vállalva az emiatt indult eljárást, amit próbapernek tekint és nemzetközi bíróságok elé kíván vinni. Azt pontosan azonban már a későbbiekben sem nevezi meg, hogy melyik nemzetközi fórumra utal. Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás személyi részéből kiderül, hogy a vádlottnak nincs jogi végzettsége, így talán nem is kérhető rajta számon a mindig pontos jogi megfogalmazás. Nem egészen érthető, hogy a fellebbezésében tett azon utalása, mely szerint az elsőfokú tárgyaláson nemzetközi megfigyelőként részt vett Sztratisz Korakasz, az Európai Parlament képviselője, a Görög Kommunista Párt tisztségviselője, amely arra utal, hogy az esetleges elmarasztaló jogerős ítélet esetén rajta kívül mások is terveznek olyan lépéseket, amelyek garantálhatják a nemzetközi jog érvényesülését az EU minden tagországában, így Magyarországon is, vajon konkrétan mit jelenthet? A vonatkozó nemzetközi jogi jogforrások közül egyedül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkére hivatkozik az első tárgyaláson, amely a szabad véleménynyilvánítás alapelvét fogalmazza meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
