Az alábbi elemzés[1] a 2022. október 2-án, Bosznia-Hercegovinában ( továbbiakban: BiH) lezajlott általános parlamenti és elnökválasztásokról, valamint az azóta eltelt néhány hónap kormányalakítási folyamatairól igyekszik rövid áttekintést nyújtani. Az elemzés során későbbiekben ismertetésre kerülő tények és adatok értelmezéséhez ugyanakkor a teljes politikai kontextust szükséges átlátni: Bosznia-Hercegovina ingatag és szövevényes belpolitikai rendszerét, a mélyen gyökerező, általánosságban történelmi sérelmeken alapuló, nemzetek és entitások közt fennálló feloldhatatlannak tűnő ellentéteket, az ország jövőjét illető bizonytalanságot, és kilátástalanságot, valamint azt, hogy lényegében a 2022-es választások sem hoztak nagy változásokat az állam életében. A negatív tendenciák mellett azonban mindenképp hangsúlyozni kell a pozitív momentumokat is, amelyek, a "Nyugat-Balkán leggyengébb láncszeme " jelzővel számos alkalommal illetett BiH esetében talán még nagyobb súllyal esnek a latba. Ennek kapcsán elsőként említhetjük a tavalyi évi választásokat követő kormányalakítási folyamatok gyorsaságát, ami jelentős belpolitikai sikerként értékelendő. Ezenfelül, az állam a tavalyi év végén külpolitikai téren is mérföldkőhöz érkezett. Az Európai Tanács 2022. december 15-i ülésén ugyanis az EU tagállamainak állam- és kormányfői egyhangúlag megerősítették az Európai Bizottság ajánlását, és jóváhagyták a tagjelölti státusz odaítélését Bosznia-Hercegovinának. E történelmi jelentőségű pillanat minden eddiginél nagyobb feladatok elé állítja az ország újonnan megválasztott politikai vezetőit. Az Unió megelőlegezett bizalmát szimbolizáló tagjelöltségért cserébe a vezetőknek immáron ténylegesen véget kell vetniük az évek óta húzódó halogatásnak, az üres ígérgetéseknek, és az előttük álló kormányzati ciklusban konkrét lépéseket kell megtenniük az Európai Bizottság által korábban felvázolt 14 prioritás teljesítése érdekében. Az elkövetkező négy év során tehát számos nyitott kérdés vár megválaszolásra mind belpolitikai, mind külpolitikai téren, amelyeket illetően az állam újonnan beiktatott vezető politikusai kénytelenek lesznek megkísérelni a lehetetlent, és immáron kompromisszumra jutni egymással. A jelenlegi helyzetben ugyanis már nem csupán az állam uniós integrációja, hanem - a legrosszabb szcenáriók szerint - Bosznia-Hercegovina teljes fennmaradása foroghat kockán.
The analysis provides a brief overview of the general parliamentary and presidential elections held on October 2, 2022, in Bosnia and Herzegovina (hereinafter: BiH), as well as of the government formation processes of the recent months. In order to interpret the facts and data presented in the document, it is necessary to see the entire political context: Bosnia and Herzegovina's unstable and complex internal political system; the deep-rooted conflicts between the nations and entities, generally based on historical grievances; the uncertain and hopeless future of the country, as well as the fact that the 2022 elections did not bring major changes in the life of the state. Nevertheless, the positive events should be also emphasized, which, in the case of "the weakest link in the Western Balkans", may be even more important. In this respect, we can first mention the speed of the government formation processes following last year's elections, which can be evaluated as a significant domestic political success. In addition, at the end of last year, the state also reached an important milestone in the field of foreign policy. At the meeting of the European Council on December 15, 2022, the heads of state and government of the EU member states unanimously confirmed the former recommendation of the European Commission and decided to grant EU candidate status to Bosnia and Herzegovina. This moment of historical significance poses a greater challenge for the newly elected political leaders of the country, than ever before. In exchange for the trust of the EU and for the candidate status, the leaders must now effectively put an end to the long-standing hesitation, to the empty promises, and take concrete steps in the next four years to fulfil the 14 priorities previously outlined by the European Commission. In the next four years, there are many questions need to be answered, in the field of domestic and foreign policy as well. In order to complete this mission, the newly appointed politicians of the state must attempt the impossible and reach a compromise with each other. We must finally realize that in the current situation, not only the EU integration of the state, but - according to the worst scenarios - the entire survival of Bosnia and Herzegovina may be at stake.
Keywords: Elections, Parliament, Government, European Union, War in Ukraine.
- 89/90 -
A 2018-as parlamenti és elnökválasztások óta eltelt négy évben a Bosznia-Hercegovinára hosszú ideje jellemző, szinte már konzerválódott belpolitikai tendenciák folytatódásának lehettünk szemtanúi.[2] A hatalmi pozíciókat elnyerő politikai pártok és vezetők rendszerint saját etnikumuk érdekeit helyezik mindenek fölé, és lépéseiket egyértelműen az határozza meg, hogy a bosnyák, a horvát vagy a szerb nemzet delegáltjairól van-e szó, a fennálló etnokrata jogi struktúra pedig végső soron megbénítja az állam működését.[3] Az országban uralkodó politikai instabilitásának kétségkívül éppen ez az egyik fő oka: Bosznia-Hercegovinában a mai napig nem beszélhetünk "boszniai" nemzeti identitásról. Ezen ország esetében csak három, kényszerűségből közös határok közé zárt nemzetet láthatunk, amelyeket, bár kétségkívül jelentős történelmi, kulturális, és nyelvi kötelékek kapcsolnak össze, mégis a múltban egymásnak okozott sérelmeikből eredően, a hasonlóságokra történő építkezés helyett a különbözőségek hangsúlyozása éltet. Felidézve a délszláv háborúk véres eseményeit, ezt aligha róhatnánk fel bárkinek is az országban, ugyanakkor a múltbéli traumák feldolgozatlansága és állandó napirenden tartása az államban egy hibernált politikai patthelyzet kialakulásához vezet, amelyből az államalkotó nemzetek kizárólag közös erővel tudnák kimozdítani az országot.
Az állami érdekek kifelé történő egységes megjelenítésének egyik fő csatornája lehetne a külügyminiszteri posztot betöltő személy, tekintettel arra, hogy külügyminiszteri tárca kizárólag állami szinten létezik az országban, a megválasztott külügyminiszter pedig mandátuma szerint, és nemzetiségtől függetlenül, Bosznia-Hercegovina közös érdekeit hivatott képviselni. Ennek gyakorlati megvalósulása már erőteljesen megkérdőjelezhető, a pozíciót az előző kormányzati ciklusban elfoglaló külügyminiszter asszonyt, a bosnyák nemzetből érkező Bisera Turkovićot is gyakran érte az a vád, hogy politizálása során a bosnyák érdekeket helyezi előtérbe a "boszniaiakkal" szemben. Az állam belső széttagoltsága tehát egyértelműen rányomja bélyegét a nemzetközi porondon történő fellépésre is. A legaktuálisabb konfliktusforrás e téren a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború és az azt érintő állásfoglalás. Ennek kapcsán mindenekelőtt látni kell, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió a teljes világpolitikai képet egy csapásra átrendezte, és a nemzetközi közösséget két, egymástól élesen elhatárolódó blokkra osztotta: az Ukrajna mellett, és egyben Oroszország ellen állást foglalók, valamint az Oroszország mellett nyíltan (vagy kevésbé nyíltan) elköteleződők csoportjára. A két blokk egyike mellett való voks letétele pedig nyilvánvalóan
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
