https://doi.org/10.59851/mj.72.07.1
A tanulmány a 2022. március 1. és 2023. június 30. között a Szegedi Járásbíróságra érkezett, embercsempészéssel kapcsolatos büntetőügyek büntetőeljárási sajátosságainak bemutatására fókuszál. Célja a nevezett fórum ítélkezési tevékenységének feltárása és ezen keresztül a joggyakorlatban felmerülő problémák azonosítása és magyarázata. Vizsgálja továbbá annak a kérdését, hogy a nagy számú, azonos kriminológiai sajátosságokkal rendelkező büntetőügyekben felmerülhet-e algoritmikus döntéshozó, "deep learning" eszközök használata, és ha igen, mely területeken lenne ez indokolt.
Kulcsszavak: algoritmikus döntéshozatal; bíróság elé állítás; embercsempészés; nyomozási bíró; részjogerő
The paper focuses on the criminal procedure characteristics of the criminal cases related to human trafficking received by the Szeged District Court between 1 March 2022 and 30 June 2023. Its aim is to explore the adjudicative activity of the before-mentioned court and through this to identify and explain the problems arising in the case law. It also examines the question of whether and in which areas the use of algorithmic decision making and deep learning tools could be considered in many criminal cases with the same criminological characteristics.
Keywords: accelerated procedure; algorithmic decision-making; human trafficking; investigation judge, partly binding judgement
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 353. §-ban szabályozott embercsempészés bűncselekményének elszaporodottsága az utóbbi években megkérdőjelezhetetlen. Az államhatár melletti területeken különösen jelentős ezen bűncselekményeknek az összbűnözésen belüli aránya. A 2022-2023 közötti időszakban az összes regisztrált embercsempészés közel 20%-a Csongrád-Csanád vármegyében történt, így a Szegedi Járásbíróság éves munkaterhének mintegy 30%-át tették ki az embercsempészés bűntette miatt indult büntetőügyek e periódusban.[1] E bűnelkövetési tendenciát a következő táblázat szemlélteti.
1. táblázat. A regisztrált embercsempészések száma a 2019-2023 közötti időszakban
| Év | Regisztrált embercsempészések (db) | Ebből a Szegedi Törvényszék illetékességi területén (db) | Arányszám (%) |
| 2019 | 133 | 58 | 43 |
| 2020 | 362 | 37 | 10 |
| 2021 | 788 | 81 | 10 |
| 2022 | 1817 | 328 | 18 |
| 2023 | 1601 | 377 | 24 |
A tanulmány a 2022. március 1. és 2023. június 30. között a Szegedi Járásbíróságra érkezett, összesen 514 embercsempészéssel kapcsolatos büntetőügy büntetőeljárási sajátosságainak bemutatására fókuszál.[2] Alapját egy aktakutatás adta, amelynek során a fenti ügyek iratait tekintettük át a Szegedi Járásbíróságon: vizsgáltuk az eljárások dinamikáját csakúgy, mint a felelősségre vonás ismérveit. Cél volt továbbá azonosítani az ítélkezési gyakorlat visszatérő, állandósult jellemzőit.[3]
Az aktakutatás (egyik) eredményeként elöljáróban rögzíthető, hogy a vizsgált ügyek kriminológiai jellemzői nagyfokú egyezést mutatnak a következők szerint:
- a bűncselekmény kifejtését társas elkövetés jellemzi, az egyes elkövetők büntetőjogilag releváns cselekménye a tiltott határátlépők részére nyújtott segítségnyújtás heterogenitása okán többféle:[4]
- 409/410 -
• a toborzó személy a tiltott határátlépők kiindulási országában vagy egy Magyarországgal szomszédos országban megállapodást köt a határátlépőkkel az utazás megszervezéséről,
• a szervező a toborzóval együttműködésben rendszerint Magyarország területén kívülről koordinálja a Magyarországgal szomszédos országban várakozó, ún. "sétáltató", valamint a tipikusan Magyarországon tartózkodó gépjárművezető tevékenységét, egyúttal mobilalkalmazáson keresztül tartja a kapcsolatot a határátlépőkkel,
• az ún. sétáltató az államhatár nem magyar oldalán személyesen kapcsolatot létesít a határátlépőkkel, és őket a határterületre kíséri, ahol a gépjárművezető vár a személyszállításra,
• a gépjárművezető az államhatár magyar oldalán az előre megbeszélt - rendszerint erdős-bokros, nem lakott területen - felveszi az államhatárt ekkor már tiltott módon átlépett személyeket, és őket a magyar-osztrák államhatár irányába továbbszállítja;
- az elkövetők döntő többsége nem magyar állampolgár,[5] Magyarországgal semmilyen kapcsolata nem mutatható ki, csak a bűnelkövetéshez fűződő, alkalmi jelleggel tartózkodik ebben az országban;
- a büntetőeljárás megindulása az elkövető(k) tettenéréséhez kapcsolódik;
- az ügyek csekély hányadában a tettenérésre az elkövető ellenállással reagál, amely további, csatlakozó bűncselekmény (például hivatalos személy elleni erőszak, közúti baleset okozása, közúti veszélyeztetés stb.) kifejtését eredményezi;
- a bűncselekmény tárgyi súlyát alapvetően a szállított személyek száma befolyásolja.
Ezek alapján kiinduló hipotézisként megfogalmazható, hogy az embercsempészés bűntette miatt indult büntetőügyek jogi megítélésüket tekintve egyszerűek, hiszen a jogalkalmazó szerveknek azonos szempontok vizsgálatán keresztül kell a hatáskörükbe tartozó eljárási cselekményeket lefolytatniuk. Mindezek alapján tanulmányunk célja, a Szegedi Járásbíróság ítélkezési tevékenységének vizsgálata mellett, az aktakutatás során felmerült büntető-eljárásjogi sajátosságok, az ügyben felmerülő "törvényszerűségek" prezentálása is. Ennek oka, hogy amennyiben az azonos kriminológiai sajátosságok mellett az eljárások alakulása is sablonszerű, - egyelőre csupán elvi síkon - felmerülhet ezen egyszerűbb megítélésű ügyekben, hogy algoritmikus döntéshozó, "deep learning" eszközök határozzák meg a kiszabásra kerülő szankció nemét és mértékét, segítve ezáltal ítélkező tevékenysége gyakorlásában a bíróságot.[6]
A vizsgált ügyekben a nyomozás során elvégzendő eljárási cselekmények köre meglehetősen behatárolt, részletes bizonyítás szükségessége rendszerint nem merül fel, főként azért, mivel a hatóságoknak - az általunk vizsgált iratanyag alapján[7] - nem is célja a megbízó-szervező, illetve az ún. sétáltató személyek azonosítása. Ennek oka az, hogy az említett felderítés az ügyek nemzetközi érintettségére figyelemmel széles körű, határokon átívelő bűnügyi együttműködés kialakítását feltételezné,[8] amelyre az ügyek döntő többségében - az embercsempészés jelentős mértékű elterjedésére tekintettel - nincs kapacitás.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
