Magyary Zoltán professzor az egyetlen régibb közigazgatás-tudósunk, aki az értelmiség körében közismert hazánkban. A külföldi szakmai körök is nagy elismeréssel adóznak személyiségének.
A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet (ang. International Institute of Administrative Sciences, rövidítve: IIAS; fr. Institut International des Sciences Administratives, rövidítve: IISA; ném. Internationale Institut für Verwaltungswissenschaften, rövidítve nem használatos) fennállásának 75. évfordulóját ünneplő, 2005. szeptember 20-23. között megtartott berlini konferencián Michael Dugget, az IIAS főigazgatója négy személyiséget emelt ki, akiknek tevékenysége nagy hatást gyakorolt az intézet életére: a német Max Weber közigazgatás-tudóst, jogtudóst, szociológust, közgazdászt; Henri Fayol francia származású, de az Amerikai Egyesült Államokban alkotó közigazgatás-tudóst és bányamérnököt; Frederick Winslow Taylor amerikai egyesült államokbeli mérnököt, a szervezés-és vezetéstudomány egyik alapítóját; Thomas Woodrow Wilsont, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnökét, a Princeton jogtudományi és politikai gazdaságtani professzorát; valamint Magyary Zoltán közigazgatás-tudóst, a közigazgatási és pénzügyi jog professzorát említve meg, aki a szervezet egyik alelnöke volt.[1]
Magyary Zoltán jelentős életpályát futott be, művei angol, francia, és német nyelven is megjelentek. Kismagyari Magyary Zoltán 1888. június 10-én született Tatán római katolikus családban és 1945. március 24-én halt meg Héregen. Édesapja Magyary Lajos magyar királyi honvéd alezredes, nagybátyja Magyary Géza akadémikus, polgári eljárásjogász professzor.
A fiatal Magyary 1906-ban, a budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Magyary ezután felvételt nyer a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára. Itt Magyary Zoltán 1910-ben szerzett államtudományi doktori oklevelet. Ugyanebben az évben a Vallás és Közoktatási Minisztériumban, vagy akkoriban közhasználatú nevén Kultuszminisztériumban kezdi meg közszolgálati pályáját, ahol ideiglenes minőségű díjtalan fogalmazógyakornok. Még ebben az évben ideglenes minőségű fizetés nélküli miniszteri segédfogalmazóvá léptetik elő a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban. 1912-ben jogtudori oklevelét is megszerzi a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az 1913. évtől már kinevezett és illetménnyel honorált miniszteri segédfogalmazó. 1915-ben államszámviteltani képesítést szerez, kitűnő eredménnyel, az 1918. évtől kezdve oktatja is a tárgyat a Pázmány Péter Tudományegyetemen meghívott előadóként, egészen 1919-ig. Közben 1917-től fogva gróf Klebelsberg Kunó államtitkár mellett államtitkári titkár a Miniszterelnökségen,
- 352/353 -
ahová a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban betöltött státusának érintetlenül hagyása mellett szolgálattételre berendelik. Ugyanezen évben visszarendelik a Vallás- és Közoktatási Minisztériumba.
Emellett még a budapesti Államszámviteltani Állami Vizsgabizottság tagja. 1919-ben miniszteri titkár a Magyar Közoktatási Minisztériumban. Fő területe az állami népiskolák szervezése. 1920-tól kezdve a Kultuszminisztérium önálló Költségvetési Osztályának vezetője, Klebelsberg Kunónak alárendelten. 1921-től a Közgazdasági Karon államszámviteltant oktat állandó előadóként, ugyanez évben miniszteri osztálytanácsos. 1922-től a Tudományos Társulatok Ügyosztályának referense. 1923-ban megjelenik első kötete amely a magyar állam költségvetési jogát dolgozza fel. 1924-ben németországi tanulmányutat tesz a berlini Collegium Hungaricumban. Itt Magyary a német felsőoktatást és tudományos életet tanulmányozta, a magyar állam ott létrehozott intézményeit ellenőrizte (Berlini Magyar Tudományos Intézet).
1925-ben Magyaryt küldik el tanulmányútra, hogy a magyar-belga, magyar-francia, magyar-olasz, magyar-svájci kulturális, tudományos kapcsolatokat Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban fejlessze. 1927-ben költségvetési jogból egyetemi magántanárrá habilitálják. Itt főleg a magyar pénzügyi közigazgatási jog költségvetési jogi és zárszámadási jogi kérdéseit tanulmányozza. Ugyanebben az évben a Tudománypolitikai Osztály főnöke a Kultuszminisztériumban.
Az 1930-as évtől a Pázmány Péter Tudományegyetemen a Közigazgatási- és Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezetője Kmety Károly utódaként. Ugyanezen évben Horthy Miklós, Magyarország kormányzója nyilvános rendes tanárrá nevezi ki Magyary Zoltánt.
Az 1930-as évtől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban elfoglalt állásának érintetlenül hagyása mellett gróf Bethlen István Magyaryt szolgálattételre a Közigazgatás és jogalkotás alaki és anyagi ügyrendje revíziója céljából létrehozott tárcaközi bizottság előadójának jelöli.
1931-től Bethlen István Magyary professzort a közigazgatás egyszerűsítések előkészítési munkálatainak megszervezése céljából kinevezi racionalizálási kormánybiztossá. 1932-ben egybekelnek Techert Margit filozófusnővel, aki a Vallás- és Közoktatási Minisztérium dolgozója, és kutatási területe Plotinosz és az új-platonista filozófia.
Szintén 1932-ben jelentős külföldi tanulmányutat tesz: USA, Anglia, Belgium az állomások. Az Amerikai Egyesült Államokba szóló tanulmányutat a Rockefeller-alapítvány támogatja. Amerikából hazajövet a Rockefeller-alapítvány ajánlásával lehetőség nyílik több országgal tudományos kapcsolat kiépítésére, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságban, ahol a kapcsolatfelvétel jól sikerül a British Institute of Public Administration-nél. Belgiumban az Institut International des Sciences Administratives felkéri Magyaryt, hogy az V. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Konferencián előadás tartson. Ez a pillanat egy fontos kapcsolat kezdete az IISA-val (lásd az első lábjegyzet adatait is a kérdéshez). 1935-ben tanulmányutat tesz a Szovjetunióban is saját költségén, ahol öt hét moszkvai tartózkodás hatására alakítja ki álláspontját. Előadást is tart, amelyet a Sovjetskoe Goszudarstvo című szovjet-orosz államtudományi lap még 1935-ben leközöl. 1936-tól az IIAS/IISA egyik alelnöke, tehát csupán négy esztendő elég neki e magas pozíció megszerzéséhez. 1937-1938 között Magyary Zoltán a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen a Jog - és Államtudományi Kar dékánja. 1942-ben jelenik meg fő műve, a nagy kézikönyv, a Magyar Közigazgatás, amelyről joggal elmondható, hogyha semmi egyebet nem írt volna, ez a könyv a hálás utókor örök emlékezetére alappal tartana igényt, akárcsak Werbőczy István nagy jogtudósunk Tripartituma.[2] Magyary halála meglehetősen tragikus, 1945-ben feleségével együtt öngyilkosok lesznek.
Jelentős a személyével és az általa alapított Magyary-iskolával foglalkozó irodalom, mind a könyvek, könyvrészletek,[3] mind a tudományos cikkek szintjén.[4]
- 353/354 -
Népszerűségéhez hozzájárult a Szaniszló József emlékein alapuló, Bereményi Géza által rendezett "A tanítványok" című film, melyet 1985-ben készített el a rendező. Hazánkban fejlődésnek indultak az összehasonlító közigazgatással (adminisztratív komparatisztikával) foglalkozó kutatások.[5] Mindez szükségessé teszi az összehasonlító közigazgatás hazai múltjának vizsgálatát. Tesszük mindezt a hazai közigazgatás-tudomány vitán felül legjelentősebb alakjának életművén belül, aki az egyik legjelentősebb magyarországi előfutára az adminisztratív komparatisztikának.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
