Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáig alig három hónap van hátra. Ennek egyik legbiztosabb jele, hogy egyre több, az acquis communautaire-rel, vagy annak meghatározott részével foglalkozó, magyar nyelvű szakkiadvány lát napvilágot. Ezek közül is kiemelkedik átfogó jellegével Kecskés László egyetemi tanár EU-jog és jogharmonizáció című, illetve az összesen tíz miskolci egyetemi oktató által jegyzett Csatlakozás-jogközelítés című könyvek. Tavaly szeptembertől kezdve pedig végre nyomtatott formában is kézbe vehették (Európai Jogi Füzetek) az itthoni jogászok az uniós joganyag szinte már hivatalosnak tekinthető, magyar nyelvű fordítását, aminek áttanulmányozásához a csatlakozásig nem maradt túl sok idejük.
Blutman László egyetemi docens új könyve az ősz egyik legkellemesebb meglepetése. A szerzőtől már olvashattunk az előzetes döntéshozatali eljárás egy-egy részkérdése kapcsán tanulmányokat1, s a magyar jogászok közül ő számít e téma egyik legelső, s legalaposabb kutatójának. Azt, hogy ez a sok részmunka egyszer majd egy nagyobb monográfiává áll össze, csak sejteni, illetve remélni lehetett, bizonyossá mindez a könyv megjelenésével vált. Ez önmagában már azért is nagy jelentőségű a magyar jogirodalom történetében, mert először fordul elő, hogy kifejezetten egyetlen közösségi jogintézményről készüljön egy egész kötet.
Az előzetes döntéshozatali eljárás a tagállami bíróságok és az Európai Közösségek Bírósága közötti párbeszéd intézményesített csatornája. Célja a közösségi jog egységes alkalmazásának biztosítása. A szerző, témaválasztásával arra az eljárásjogi problémahalmazra összpontosít, amely minden tagállam bírói gyakorlatában szükségszerűen felmerül e jogintézmény kapcsán.
A kötet Előszavában Blutman célul tűzi ki saját művével kapcsolatban, hogy az a gyakorlatban kézikönyvként is alkalmazható legyen. Elsődlegesen tehát a gyakorlati szakembereknek kíván tájékozódást nyújtani, ugyanakkor a szerző hitet tesz amellett is, hogy írásának általánosabb jellegű részei egyben a jogi felsőoktatásban is felhasználhatók lehetnek. A könyv összesen tizenkét fejezete közül az első (Az előzetes döntéshozatali eljárás jogi keretei), illetve a második (Az előzetes döntéshozatali eljárás általános kérdései) első fele ilyen általános jellegű résznek minősül, a többi azonban már a jogintézmény konkrét részkérdéseit tárgyalja.
A célul kitűzött kézikönyvszerűség sajátos műfaji követelményeket támaszt. Ilyen jellemző, hogy az adott témát átfogóan, lehetőleg minden részkérdésre kiterjedően mutassa be. Ennek Blutman maradéktalanul igyekszik is eleget tenni, amit a könyv terjedelme (506 oldal) is mutat. Egy jó kézikönyv továbbá a gyakorlati problémákra összpontosít, azok megoldásához nyújt segítséget. A szerző ennek is tudatában volt, ami tetten érhető az egyes fejezetcímekben (Az előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgálható jogszabályok köre, Előzetes döntés értelmezés kérdésében, Előzetes döntés érvénytelenség kérdésében, Az előterjesztő bíróságok köre, Az előterjesztések megengedhetőségének feltételei, Az előterjesztés kötelezettsége stb), illetve a Mellékletekben is. Ez utóbbiak között találjuk az Európai Közösségek Bírósága 1996-os iránymutatását az előzetes döntés iránti előterjesztésekről, az előzetes döntéshozatali eljárás Európai Közösségek Bírósága előtti szakaszának leírását, valamint egy konkrét határozatmintát az előzetes döntés iránti előterjesztésre.
A kézikönyvek további jellemzője, hogy az adott témáról áttekinthetően, kevéssé vitatkozva, mint inkább megállapítva, kijelentő és nem feltételes módban íródnak. Blutman könyve gondosan megszerkesztett, az egyes fejezeteken belül található alcímek sokasága nem zavaró, hanem a gyors keresést segíti elő. A szerző mindvégig törekszik az Európai Közösségek Bírósága vonatkozó és rendkívül kiterjedt joggyakorlatának, a magyar szakirodalomnak és a kapcsolódó, elsősorban angol (kisebb mértékben francia és utalás szintű német) nyelvű szakkönyvek és tanulmányok feldolgozására. Nem elégszik meg azonban egy-egy kérdés kapcsán az összegyűjtéssel, hanem általában saját véleményének is hangot ad.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
