A versenykorlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának megsértése esetén az európai versenyhatóságok eszköztárában jelenleg a versenyjogi bírság a legfontosabb eszköz. Egyrészről a jogsértés megállapítása, a jogsértés abbahagyására kötelezés, vagy a jövőbeli jogsértéstől való eltiltás a fenti jogsértések jellegére tekintettel korlátozott hatékonysággal bír, másrészről a közigazgatási bírságnál súlyosabb szankcióval (vezető tisztségviselők eltiltása, büntetőjogi szankció stb.) egyelőre nem minden európai versenyhatóság rendelkezik. A versenyjogi bírság legfontosabb célja a generális és speciális prevenció, melyekre nem csak a bírság kiszabása, de a bírság tényleges megfizetése kapcsán is tekintettel kell lenni. Így kérdéses, hogy a jogsértő vállalkozás versenyjogi bírságra tekintettel bekövetkező fizetésképtelensége, a bírság vállalkozáscsoporton belül történő továbbterhelése adójogi kedvezmények elérése céljából vagy a bírság áthárítása a jogsértés idején megbízott vezető tisztségviselőkre és vezető állású munkavállalókra hogyan befolyásolja a bírság kiszabása során irányadó prevenciós célt. E kérdésekkel jelen tanulmány elsősorban az Európai Bizottság ("Bizottság"), az Office of Fair Trading ("OFT") és a Gazdasági Versenyhivatal ("GVH") tekintetében foglalkozik.
A Bizottság versenyjogi bírság kiszabására vonatkozó hatáskörét az 1/2003/EK rendelet [Tanács 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1, 2003. 01. 04., 1. o.)] 23. cikk (2) bekezdése rögzíti, ugyanakkor az 1/2003/EK rendelet a bírság megfizetéséről, végrehajtásáról nem rendelkezik. Ami a bírság megfizetésére nyitva álló határidőt és annak elmulasztását illeti, a Bizottság három eddigi legmagasabb összegű bírságot kiszabó határozata iránymutatásul szolgálhat a Bizottság gyakorlatát illetően. A Bizottság 2008. november 12-én összességében 1,3 milliárd euró bírságot szabott ki négy gépkocsi-üveget gyártó vállalkozásra [COMP/39.125 - gépkocsi-üveg kartell]. A Bizottság megállapította, hogy a vállalkozások a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kötelesek átutalni, továbbá, hogy amennyiben a vállalkozások a megadott határidőn belül nem teljesítik a bírságot, a határozat elfogadásának hónapjában az Európai Központi Bank ("EKB") által fő refinanszírozási ügyletek során alkalmazott kamat 3,5%-kal növelt mértékének megfelelő kamat fizetésére kötelesek a késedelem idejére. A Bizottság ugyanígy rendelkezett, amikor 2009. július 8-án összességében 1,1 milliárd euró bírságot szabott ki két gázipari vállalkozásra [COMP/39.401 - gázvezeték kartell]. Amikor a Bizottság 2007. február 21-én összességében 990 millió euró bírságot szabott ki négy mozgólépcső- és felvonógyártó vállalkozásra, már a bírságot kiszabó határozatban rögzítette a határozathozatalkor irányadó EKB kamatlábat [COMP/38.823 - mozgólépcső és felvonó kartell]. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés ("EUMSz.") 263. cikke alapján a Bizottság versenyjogi bírságot kiszabó határozata ellen, annak kihirdetésétől számított két hónapon belül, keresetet lehet benyújtani a Törvényszékhez. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Törvényszék eljárási szabályzatának [A Törvényszék 1991. május 2-i eljárási szabályzatának egységes szerkezetbe foglalt változata (HL C 177, 2010. 07. 02. 37. o.)] 102. cikk 1. §-a rögzíti, hogy amennyiben a határidő a kihirdetéstől számítandó, úgy azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő 14. naptól kell számítani, 2. §-a pedig az eljárási határidőknek 10 napos átalány-határidővel való hosszabbítását írja elő a földrajzi távolságra tekintettel. Az EUMSz. 278. cikke alapján a kereset nem halasztó hatályú. A bírság végrehajtásának felfüggesztéséről a Törvényszék elnöke végzésben dönt, aki a Törvényszék eljárási szabályzatának 107. cikk 2. §-a alapján a felfüggesztést megfelelő biztosíték adásához kötheti. Lehetőség van a bírság megfizetésének (kereset benyújtása nélküli) halasztására is, ennek ugyanakkor a Bizottság gyakorlata szerint általában megfelelő bankgarancia nyújtása a feltétele. Ami a bírság végrehajtását illeti, a tagállami jog bírságot kiszabó határozatok végrehajtására irányadó szabályait kell alkalmazni, a nemzeti versenyhatóságok által kiszabott versenyjogi bírsággal azonos elbánás követelménye alapján.
Az angol versenytörvény [Competition Act 1998, 1998 Ch. 41] 36. §-a szabályozza az OFT által kiszabható versenyjogi bírságot. Az angol versenytörvény 36. § (7) bekezdése alapján az OFT bírság megfizetésére nem állapíthat meg az OFT határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kereset benyújtására nyitva álló határidőnél rövidebb határidőt. Az angol versenyjogi fellebbviteli bíróság ("Competition Appeal Tribunal") eljárási szabályzatának [Competition Appeal Tribunal Rules 2003, Statutory Instrument 2003 No. 1372] 8. pont (1) bekezdése szerint az OFT érdemi határozatai ellen kereset benyújtására a határozat kézbesítésétől számított két hónapon belül van lehetőség. Az OFT határozatának megtámadása halasztó hatályú. Ettől függetlenül az angol versenyjog végrehajtására vonatkozó iránymutatás [Guidance on Enforcement, December 2004, OFT407] 5.38 pontja szerint a bírság megfizetésére általában a határozat kézbesítésétől számított három hónap áll rendelkezésre. Ami az OFT gyakorlatát illeti, a bírságot kiszabó határozat általában konkrét időpontot határoz meg a bírság teljesítésére. Az OFT 2009. szeptember 29-én összességében 39 millió font bírságot szabott ki hat munkaközvetítő vállalkozásra [Case CE/7510-06 - Construction Recruitment Forum], mely határozatában 2009. december 2-át jelölte meg teljesítési határidőnek. Az OFT-nek nincs jogszabályi kötelezettsége, hogy a fizetési határidő elmulasztása esetére késedelmi pótlékot írjon elő, ugyanakkor amennyiben a vállalkozás az OFT határozata ellen irányuló kereset alapján indult perben pervesztes lesz, a bíróság az ítélet meghozataláig kamat megfizetésére kötelezi a vállalkozást. Az OFT 2003. augusztus 1-jén összességében 18,5 millió font bírságot szabott ki kilenc sportszergyártó és forgalmazó vállalkozásra [Case CA/98/06/2003 - Football kit price fixing]. A vállalkozások 2003. szeptember 30-án és október 1-jén keresetet nyújtottak be az OFT határozatának hatályon kívül helyezése iránt. Az angol versenyjogi fellebbviteli bíróság - miután a vállalkozások felelőssége tekintetében az OFT határozatát helybenhagyta - 2005. május 19-én a bírságok tekintetében külön ítéletet hozott [Umbro Holding Limited and others v Office of Fair Trading (2005) CAT 22]. A bíróság csökkentette bírságok mértékét, ugyanakkor elrendelte, hogy a vállalkozások a bíróság által módosított bírságok után a Bank of England által meghatározott alapkamat 1%-kal megemelt mértékének megfelelő kamatot fizessenek a kereset benyújtásától az ítélet meghozataláig terjedő időszakra. Erre mind az angol versenyjog végrehajtására vonatkozó iránymutatás 5.48 pontja, mind a versenyjogi fellebbviteli bíróság eljárási szabályzatának 56. pont (1) bekezdése lehetőséget ad. A vállalkozások a halasztó hatályú kereset mellett halasztás iránti kérelmet is benyújthatnak az eljárás lezárása előtt vagy után. Az OFT 2009. szeptember 21-én összességében 129 millió font bírságot szabott ki 103 építőipari vállalkozásra [Case CE/4327-04 - Bid rigging in the construction industry in England]. A vállalkozások többsége tekintetében az OFT 2009. november 24-ét jelölte meg teljesítési határidőnek. Két vállalkozás már az eljárás során benyújtott halasztás iránti kérelmet, így e két vállalkozás tekintetében az OFT már a bírságot kiszabó határozatban későbbi időpontot (2010. január 6. és 7.) állapított meg. Amennyiben a vállalkozás sem keresetet, sem halasztás iránti kérelmet nem terjeszt elő és nem fizeti meg határidőben a bírságot, az angol versenytörvény 37. §-a szerint az OFT intézkedik a bírság rendes végrehajtás útján történő behajtása iránt ("civil debt"). Érdemes megjegyezni, hogy azáltal, hogy az OFT-nek nincs jogszabályi kötelezettsége, hogy a bírság megfizetésének elmulasztása esetére biztosítékot követeljen, az OFT kockáztatja, hogy a kereset vagy halasztás iránti kérelem benyújtására nyitva álló két hónapos határidő alatt a vállalkozás megszűnik és a bírság behajthatatlanná válik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
