https://doi.org/10.59851/jk.80.03.4
Az áttekintés témája a civil szervezeteknek az állatvédelem területén betöltött jelentősége, gyakorlati lehetőségei, a büntető- és közigazgatási eljárásokban való részvételük bemutatása a jogi háttérszabályok ismertetése és civil szervezetekkel készített interjúk révén. A tanulmány célja a hatályos jogszabályi rendelkezések bemutatásán túl annak feltérképezése, hogy a civil szervezetek milyen szerepet töltenek be a büntető- és közigazgatási eljárásokban, valamint a hatóságokkal történő együttműködésük során milyen mélységben és lehetőségek szerint segíthetik a hatóságok eljárását. A civil szervezetek a velük készített interjúkban véleményt formálhattak a hatályos jogszabályi rendelkezésekről és gyakorlati alkalmazásuk nehézségeiről. Kifejthették álláspontjukat az állatvédelmi célokat érintő kihívásokról, valamint az állatvédelem területén elért eredményeikről.
Tárgyszavak: állatvédelem, civil szervezetek, interjú, állatmenhely, véleményformálás, büntetőeljárás, közigazgatási eljárás
The aim of the study is not only to present the existing legislation, but also to explore the role of NGOs in criminal and administrative proceedings, and the depth and scope of their cooperation with the authorities to assist them in their work. Interviews with NGOs gave them the opportunity to express their views on the legislation in force and the difficulties in its practical application, the challenges they face in achieving their animal protection objectives and their achievements in the field of animal welfare.
Keywords: animal protection, NGOs, interview, animal shelter, opinion formation, criminal procedure, administrative procedure
A laikusok is nagyjából tisztában vannak azzal, milyen szerepet töltenek be a civil szervezetek az állatvédelemben, azonban úgy gondolom, hogy felszínes a róluk kialakult kép. Az állatvédelmi civil szervezetek munkásságának jelentősége ugyanis nem csupán a véleményformálásban és az állatmenhelyek működtetésében mutatkozik meg, kézzelfogható szerepük van a jogsértőkkel szemben lefolytatandó büntetőeljárásokban, valamint közigazgatási eljárásokban is.
Az Alaptörvény P) cikke rögzíti, hogy az államnak és mindenkinek egyaránt kötelessége a természeti erőforrások között az állatfajok védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Az Alaptörvény a kulturális örökség és természet védelmét alkotmányosan védett értékké emeli azáltal, hogy az Alapvetés cikkei között rendelkezik az ezekkel kapcsolatos követelményekről. Ugyanakkor az Alaptörvény megfogalmazásából álláspontom szerint az olvasható ki, hogy az állatok védelméről mint természeti erőforrásról rendelkezik azzal, hogy annak legfontosabb indoka a jövő nemzedékek számára való megőrzés. Önmagában e rendelkezésből tehát az következik, hogy a jogalkotó az állatok védelmét és megóvását nem az állatok érdekében rendeli el, tehát nem abból az okból, hogy az állatok élő és érző lények volnának, hanem a saját érdekünkben, hogy az állatok megismerése, létezése mint lehetőség a jövő nemzedékei számára is elérhető legyen. Arról nem is beszélve, hogy az állatok elpusztulása olyan helyreállíthatatlan hiányt hagyna maga után, mely végeredményében ránk, emberekre nézve is negatív kihatással lenne. Az Alaptörvényben foglalt rendelkezések az Európai Unión belül elvárt alapvető normákat teljesítik, álláspontom szerint azonban az állatokat azért kellene védelem alá vonni, mivel érezni és kötődni képes lények. Egy keresztény hitvallást tartalmazó jogszabálytól, úgy gondolom, elvárható lenne, hogy mindezt nevesítetten elismerje.
Az állatvédelmi részletszabályok tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) két megközelítést alkalmaz. Egyrészt negatív oldalról határozza meg az állatvédelem fogalmát, tehát azokat a tilalmakat rögzíti, melyek nyilvánvalóan ellentétesek az állatfajok védelmével,
- 135/136 -
ugyanakkor meghatározza a jó gazda gondosságának fogalmát is, követelményként támasztva, hogy az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.[1] Az Ávt. az állatok védelmének alapvető szabályai mellett célkitűzésként határozza meg az állatvilág egyedei védelmének, valamint az emberek felelősségtudatának elősegítését az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében.[2] Az állatvédelem nemcsak a háziállatok, hanem bármely faj egyedeire kiterjedhet, zavartalan, egészséges életfeltételeket biztosítva számukra,[3] amire tekintettel az állatvédelem lényegében nem más, mint az állatvilágot különböző irányokból fenyegető veszélyekkel szemben óvó tevékenységek foglalata.[4] Ez a megközelítés az Alaptörvényben foglaltakkal együtt már megközelíti azt az általam hiányolt rendelkezést, mely szerint az állatok élete önmagában is védendő érték.
A 2012. január 1. napján hatályba lépett, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alkotta meg a civil szervezet gyűjtőfogalmát, mely felöleli a civil társaságokat, a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosítóegyesület kivételével a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületeket, valamint az alapítványokat a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével.[5] Az Országgyűlés a Civil tv.-t annak elismeréseként alkotta meg, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez. A civil szervezet megjelölés azon szervezetek gyűjtőfogalma, amelyek az államtól, az állami intézményektől és politikai pártoktól vagy gazdálkodó szervezetektől függetlenek, önkéntes alapon, a közjó javára működnek, s melyeknek nem célja a haszonszerzés, a megszerzett javakat céljaik teljesítésére fordítják.
A civil szervezetek hatása a társadalomra és a törvényalkotásra jelentős, hiszen a társadalom szemléletének formálásában nagy szerepet játszanak a civil szervezetek által meghirdetett állatvédelmi ismeretterjesztő programok, oktatások és a médiában való megjelenésük is.
A civil szervezetek különböző tevékenységeket látnak el saját célkitűzéseikkel összhangban. Általánosan meghatározható értékként jelenik meg az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknél a helyes állattartás szabályainak, az állatvédelemnek, az ivartalanításnak és az örökbefogadásnak a népszerűsítése. Tevékenységük ellátása során bajba jutott, gazdátlan állatok mentéséről, gyógyításáról, befogadásáról és örökbeadásáról gondoskodnak, időt és energiát (és költséget) nem kímélve oly módon, hogy az ezzel összefüggésben felmerült költségeiket felajánlásokból, adományokból és szerencsésebb esetben pályázat útján nyert támogatásból finanszírozzák.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
