Az ügyvezetés jogintézményét véleményem szerint a Gt. nem kellő részletességgel szabályozza. Az "ügyvezetők" cím alatt a 156. § az ügyvezetés ellátásának lehetséges módozatait tartalmazza, lényegében teljes szabadságot adva a társaságnak, hiszen az ügyvezetést elláthatja egy vagy több, vagy valamennyi tag, illetve kívülálló személy is. Ezt követően a Gt. a tagjegyzék vezetésének szentel egy §-t (157. §), majd a 158. §-ban az ügyvezetői megbízás megszűnésével kapcsolatban rendez néhány kérdést.
A kft. formánál a Gt. az ügyvezetésre lényegében több speciális szabályt nem is tartalmaz. A miniszteri indokolás utal is rá, hogy: "A törvényjavaslat az ügyvezetőkre vonatkozó valamennyi egyéb részletszabályt a törvény első részébe utalja, így erről a 21-30. §-ok rendelkeznek." A Gt. általános részének a vezető tisztségviselőkre vonatkozó valamennyi szabálya megfelelően irányadó tehát a kft. ügyvezetőjére mint vezető tisztségviselőre is. A Gt. kft.-re vonatkozó fejezetének megalkotásában meghatározó szerepet játszó dr. Komáromi Gábor által e részhez fűzött kommentárból (Társasági törvény, Cégtörvény 2. kiadás HVG-ORAC 2000., 308. o.) pedig megtudhatjuk, hogy a jogalkotó azt a gyakorlatban tipikusnak mondható esetet vette alapul a szabályozásnál, amikor a kft.-nek egy ügyvezetője van. Ezért nem foglalkozik a Gt. annak a szabályozásával, hogy több ügyvezető esetén ők hogyan látják el az ügyvezetést és a képviseletet. A kommentár szerint: "Amennyiben mégis több ügyvezetőt választanak, illetőleg jelölnek ki a társasági szerződésben a tagok, úgy mindenképpen rendelkezni kell a képviselet módjáról, azaz hogy az ügyvezetők együttesen vagy önállóan jogosultak-e képviselni a társaságot." E megállapítással maximálisan egyet lehet érteni. A Gt. 123. §-a (1) bekezdésének d) pontja a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeként írja elő több ügyvezető esetén a képviselet módjának a meghatározását, az e) pont pedig a cégjegyzés módjának a meghatározását. E jogszabályi rendelkezésekből is látszik, hogy a képviselet és a cégjegyzés nem azonos fogalmak (az előbbi szélesebb jogosultság az utóbbinál), és ebből következően a képviselet módja és a cégjegyzés módja is eltérő lehet. Nincs akadálya tehát egy olyan társasági szerződési rendelkezésnek, amely szerint az ügyvezetők együttes cégjegyzésre jogosultak, a képviseleti jogkörbe tartozó minden más jognyilatkozat és jogcselekmény megtételére azonban bármelyikük önállóan is jogosult.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
