A címbeli sorozatban jelent meg a rendszerváltás után Erdő Péternek és Schanda Balázsnak Egyház és vallás a mai magyar jogban című munkája.[1] A kötet elévülhetetlen érdeme, hogy összegyűjtötte az egyházakkal kapcsolatos jogszabályok jelentős részét, létrehozta és kialakította azt a struktúrát, amely elősegítette a magyar állami egyházjog egyetlen témakörként való vizsgálatát. Erre a munkára támaszkodott Schanda Balázsnak a hét év múlva megjelent önálló könyve is,[2] majd megjelent a kötet átdolgozott, második kiadása is.[3] Ismerve, de figyelmen kívül hagyva azt a bölcsességet, hogy egy könyvnek csak a harmadik kiadása használható igazán, tekintsük át a javított változatot.
Azonnal szembetűnik, hogy az új munka vastagabb lett, több mint százhúsz oldallal gyarapodott a kötet. A szerző elvetette a bekezdések számozását, cizelláltabb belső tagolást alkalmazott, így az egész dolgozat - s a könyv első lapjain elhelyezkedő tartalomjegyzék is - áttekinthetőbbé vált. Az első kiadással ellentétben a bővült irodalomjegyzék a mű végére került. Újdonsága, s egyben nagy erénye az új változatnak, hogy a munka utolsó lapjain statisztikai adatok teszik szemléletesebbé és érthetőbbé az előzőekben kifejtett ismereteket. Nagyszerű, és épp ezért követendő, hogy a szerző összegyűjtötte, s a művében közzétette az egyházakkal, vallási közösségekkel és az állami egyházjoggal kapcsolatos, a világhálón elérhető forrásokat. A kötet kezelhetőségét tovább segíthette volna a tárgymutató névmutatóval való kiegészítése.
Schanda Balázs kilenc fejezetre osztotta az írását. A bevezetést tartalmazó első fejezet után a második fejezet az állami egyházjog fogalmát járja körül. Itt ismerteti az állami egyházjog meghatározását, miszerint az "a joganyag azon részét öleli föl, mely az egyházaknak az államhoz, egymáshoz és az egyes személyekhez fűződő viszonyára vonatkozik". Tisztázza, hogy a vizsgált terület nem jogág, hanem "a jogágak széles körének sajátos szempontú metszete". Ezt követően az állami egyházjognak az alkotmányjoghoz illetve az egyházjoghoz való viszonyát tekinti át.
A harmadik fejezet az állami egyházjog forrásait tárgyalja. Az állami jogforrásokat követően az auktor a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodásokat ismerteti, majd a Kormány által a más egyházakkal kötött megállapodásokat mutatja be. Ennek a résznek ez utóbbi az újdonsága, melyben a felekezeti megállapodások elemzésre és kritikai összehasonlításra kerülnek.
A következő fejezet a lelkiismereti szabadság és a diszkriminációtilalom témakörét veszi górcső alá, amely az első kiadáshoz képest új címként jelenik meg. A szerző itt tárja az olvasó elé a lelkiismereti szabadság meghatározására irányuló definíciókat és az erre hivatkozással megtagadható tevékenységek körét (pl. fegyveres katonai szolgálat). A második szakasz kitér a diszkrimináció tilalmára, különös figyelmet szentelve az egyházi munkáltatónál alkalmazottakra.
Az ötödik fejezet a vallásszabadság nemzetközi jogi vetületét ismerteti. Az író először a releváns nemzetközi egyezményeket vizsgálja, majd ezt követi az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogának a bemutatása. Sajnos az első kiadáshoz képest a jogesetek jelentős részét az átdolgozott változat már nem teszi közzé, csak lábjegyzetekben utal rájuk, így ezek elemzése is elmarad, pedig a bíróság ítéletei kötelezőek a tagállamokra. Ellenben a szakaszt - újdonságként - a vallási vonatkozású európai jogi normák zárják, tisztázva, hogy ezek nem képezik a nemzetközi jog részét.
A hatodik fejezet az állam és a vallás viszonyának az alapkérdésit tekinti át. Az első szakaszban a szerző kitér a vallásszabadság szubjektív oldala kapcsán többek között a vallási meggyőződés szabad megválasztásának (pozitív vallásszabadság) és a tőle való elhatárolódásnak (negatív vallásszabadság) kérdésire, majd említést tesz a vallás szabad gyakorlása és a vallási meggyőződés tanításának jogáról. Az állam világnézeti semlegességének a kifejtése során a második szakaszban az állam és az egyház elválasztását, az állami jog és a belső egyházi jog viszonyát illetve a semlegesség és a közömbösség tárgyköreit mutatja be.
A hetedik fejezet az Egyház sajátos jogalanyiságának a kérdéskörét
- 156/157 -
tárgyalja, kiemelve a jogalanyiság keletkezését, tartalmát, megszűnését és újdonságként a jellegét. Ezt követően a szerző áttekinti az ezzel összefüggő szabályozási koncepciókat, az újabb kísérleteket, majd megfogalmazza de lege ferenda javaslatait. A fejezet zárásaként ismerteti az egyházak egyenjogúságának kérdését, ennek jelentését, különös hangsúlyt helyezve a Katolikus Egyház helyzetére, kitérve a történelmi egyházak és a szekták kifejezésre is.
Az utolsó előtti fejezet az egyik legértékesebb része a munkának, mivel Schanda Balázs itt tárja elénk kibővítve azokat a területeket, ahol az államnak aktívan közre kell működnie a vallásszabadság biztosításában. A témakör első szakaszában a szabályozás kapcsán részletezi a vallásoktatást, az egyházak köz- és felsőoktatási tevékenységét, a vallásgyakorlás lehetőségét az egészségügyi és a szociális intézményekben, a Honvédségnél és a Határőrségnél (Tábori Lelkészi Szolgálat) illetve a büntetésvégrehajtási intézetekben (Börtönlelkészi Szolgálat). A munka jellegéből fakadó megkülönböztetés jogszerű volta után az egyházak és a média viszonyának áttekintése új címként történik meg, kiemelve az egyéb szabályozási kérdések (az egyházi temetők, az egyházi személyek átvilágítása, a hittudományok elismerése, a lelkészi titoktartás illetve a vasárnap és az egyházi ünnepek védelme) közül. Külön színfoltja ennek a résznek az egyházi házasságkötés állami elismerésének kérdése, ahol a szerző megfontolandó javaslatokkal áll elő. A fejezet második szakasza a finanszírozás kereteit ismerteti, többek között hangsúlyt helyezve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére, az egyházak alapműködésnek (adóhányad-irányítási rendszer) és az egyházak által ellátott közfeladatoknak a támogatására. A rész záró szakasza a vallásszabadság elleni külső támadásokkal szemben nyújtandó állami védelem büntető- és szabálysértési jogi tényállásait tárgyalja.
Az utolsó fejezet az értékelés cím alatt az állam és az egyház viszonyának nyugati modelljeit mutatja be - kiegészítve az Európai Unió tag- és a tagjelölt államaiban érvényesülő folyamatokkal -, nem feledkezve meg a magyar szabályozásról sem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
