A családjogi perekben tömegesen fordul elő, hogy a felek az érdemi döntés meghozataláig ideiglenes intézkedéssel kérik rendezni a szülői felügyelet gyakorlását, a kapcsolattartást, vagy kérik a gyermek tartózkodási helyének egyik szülőnél történő kijelölését, illetve gyermektartás megállapítását. Sok esetben indokolt kérelem hiányában a hivatalból történő döntéshozatal, amelynek lehetőségét azért biztosítja a törvény, hogy a bíróság a kiskorú gyermek érdekeit szolgáló permenetet tudjon fenntartani.[1] Ezekben a perekben ugyanis a jogszolgáltatásnak úgy az érdemi döntéssel, mint az ideiglenes intézkedéssel a gyermek számára kell megnyugtató rendezést biztosítania[2] a veszélyhelyzet feloldása érdekében.
Tanulmányomban arra szeretnék rámutatni, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie a jogalkalmazónak a szülői felügyeletet és a kapcsolattartást, valamint a gyermektartást érintő perekben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmek elbírálása során, és igyekszem bemutatni ezek megoldásának lehetőségeit konkrét ügyek felhasználásával.
Az ideiglenes intézkedés fogalmát a jogalkotó nem határozta meg, azonban számos jogtudós igyekezett minél pontosabb definíciót adni az intézmény céljára, funkciójára, vagy egy-egy jellemzőjére helyezve a hangsúlyt.
Az ideiglenes intézkedés funkciója az azonnali jogvédelem biztosítása az időmúlás miatt utóbb el nem hárítható jogsérelem orvoslására. Az előzetesen végrehajtható döntés olyan körülmények között születik meg, amikor nem áll még rendelkezésre elegendő bizonyíték az érdemi döntés meghozatalához, tehát ahhoz a bizonyítottság jóval alacsonyabb foka is elegendő.[3] Fontos fogalmi elem valamilyen veszély bekövetkezésének a lehetősége, amelytől a kérelmező alappal tarthat, és ezen veszély bekövetkezésének a lehetőségét a kérelmező valószínűsíti egy "hipotetikus tényállás" alapján.[4]
Az ideiglenes intézkedés fogalmát álláspontom szerint Wopera Zsuzsa határozta meg a legpontosabban és leginkább összefoglalva valamennyi lényeges elemét: "az ideiglenes intézkedés a bíróságnak az a nem érdemi, azonnali jogvédelmet biztosító intézkedése, melynek célja annak a megakadályozása, hogy a jelenlegi állapot megváltozása miatt a kérelmező helyzete jelentősen megnehezedjen, vagy jogainak gyakorlása meghiúsuljon, illetőleg az intézkedés által a kérelmezőt közvetlenül fenyegető kár hárítható el".[5]
Az általános szabályok szerint ideiglenes intézkedés elrendelésének azonnali jogvédelmi érdek fennállása esetén van helye, a személyi állapotot érintő perekben viszont az általános szabályok szerinti feltételek hiányában akkor is, ha az a gyermek érdekének védelmét szolgálja a valószínűsített vagy a bíróság által észlelt tények alapján.[6] A kérelem elrendelésének indokoltsága körében tehát a gyermek legfőbb érdekét kell szem előtt tartani és azt kell elsődlegesen vizsgálni, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének hiányában a fejlődése veszélyeztetett-e, az érdekei sérülnek-e.[7] A személyi állapotot érintő perekben továbbá lehetőség van a hivatalbóli döntéshozatalra, míg az általános szabályok szerint a bíróság az ideiglenes intézkedésről csak kérelemre dönthet.
A személyi állapotot érintő perekre vonatkozóan nagy változást hozott a 2022. évi XXIV. törvény, amely módosította az eljárási határidőket, és az általános szabályokhoz képest szigorúbb eljárási határidőket iktatott be a
- 16/17 -
polgári perrendtartásba (2016. évi CXXX. tv., a továbbiakban: Pp.). A módosítás indoka az volt, hogy a bíróságok gyakorlata szerint a kérelem kiadását és az ellenérdekű fél észrevételének beérkezését követően automatikusan hivatalbóli bizonyítást rendeltek el, és a döntést több esetben hónapokkal, akár fél évvel később hozták meg, ezért a jogintézmény nem tudta betölteni a funkcióját, ugyanis a késedelemből eredő veszély elhárítása nem valósul meg, hogyha a bíróság több hónappal később bírálja el a kérelmet.[8] A módosítás az eljárás gyorsítását, észszerű időn belül történő befejezését és a kiskorú gyermek érdekeinek hatékonyabb védelmét kívánta előmozdítani.
A családjogi ügyekben az ideiglenes intézkedés fokozott jelentőségének oka a gyermek érdekeinek alapelvi jelentőségű védelme. A Gyermekjogi Egyezményhez[9] képest a Ptk. (2013. évi V. törvény) Családjogi Könyve a gyermek érdekének védelmét más megközelítésben szabályozza, mert míg a Gyermekjogi Egyezmény a "gyermek legfőbb érdekének" (the child's best interest) védelmét garantálja, addig a Családjogi Könyv a gyermek érdekének és jogainak "fokozott védelmét" írja elő. Ez utóbbi fogalommeghatározás figyelembe veszi azt, hogy a gyermek egy családi közösség tagja, ezért az ő érdekén kívül más személyek érdekeit is mérlegelni kell a döntés meghozatalánál, így az érdekek és jogok "fokozott" védelme számára az adott helyzetben a lehető legjobb, az érdekeire leginkább tekintettel lévő megoldás alkalmazását jelenti.[10]
Ezekben a perekben az ideiglenes intézkedés kiemelt jelentőségét az adja, hogy a szülők a közöttük fennálló konfliktusok miatt gyakran nem tudják biztosítani a gyermekük számára a kiszámítható, nyugodt életvitelt, nem tudnak megállapodni a gyermeket érintő kérdésekben, emiatt a gyermek érdekeit nem tudják megfelelően biztosítani, és ez alapot ad a bíróság számára az azonnali beavatkozásra. Erre tekintettel az ideiglenes szabályozás szükségessége sokkal gyakrabban merül fel, mint általában más pertípusban.
Az ideiglenes intézkedés intézménye azért is fokozott jelentőségű a családjogi perekben, mert ezek általában elhúzódó perek. A felek személyes meghallgatására széles körben kerül sor, akár több perfelvételi tárgyalás keretében, ugyanis egy családi viszonyokkal kapcsolatos, változó élethelyzet a per során is újabb és újabb eseményeket idézhet elő, amelyek tisztázása szükséges az esetleges eljárásjogi korlátok ellenére is. Jellemző még, hogy a bíróság számos tanút hallgat meg a perben a felek tényállításainak tisztázása érdekében. A szakértői vélemény beszerzése is rendkívül sok időt igényel, előfordul, hogy a kirendeléstől számítva 8-10 hónapot vesz igénybe annak elkészítése a szakértők leterheltsége miatt. Az elhúzódó eljárásban az ideiglenes intézkedés intézménye az, amely lehetőséget teremt a kiskorú érdekében egy átmeneti, viszonylagos nyugalmi helyzet megteremtésére.
A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során először azt vizsgálja, hogy fennáll-e az azonnali beavatkozást igénylő helyzet, ugyanis az ideiglenes intézkedés meghozatalára csak akkor van szükség, hogyha a kiskorú gyermek érdeke kifejezetten veszélyben van. Az ideiglenes intézkedésnek nem lehet célja a felek jogvitájának bizonyítási eljárás mellőzésével történő előzetes elbírálása, a végső döntést nem előlegezheti meg, célja ugyanis a felek helyzetének átmeneti rendezése,[11] a szülői felügyelet gyakorlása és a kapcsolattartás módjának végleges meghatározása a per érdemére tartozik. Fontos kiemelni azt, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel a már fennálló szükséghelyzetre és veszélyeztető körülményre tekintettel rendelkezik, - egy jövőbeni esemény várható bekövetkezése ideiglenes intézkedés meghozatalát nem alapozza meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
