A Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesülete közel hatvan fő részvételével rendezte meg a kétnapos szakmai konferenciáját 2016. október 25-26-án a festői szépségű Telkibányán. A konferencia szakmai rangját nagyban emelte, hogy Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke elfogadta a meghívást a rendezvényre. A konferencia résztvevői megismerkedtek Boldogkőváraljával és Gönccel, majd ezt követően a rendezvény színhelyén, Telkibányán tárgyalták meg a gyermekjóléti feladatok ellátásával, valamint azok szervezeti szintű szétbontásával kapcsolatos problémákat. A konferencia második napján három előadás megtartására került sor: az idei népszavazás, valamint a települési rendészet működésének tapasztalatai, és a közrend - közbiztonság helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében témakörökben...
A konferencia programja 2016. október 25-én reggel Boldogkőváraljára való érkezéssel indult. Itt a résztvevők megismerkedtek a gyönyörű településsel és környékével, valamint bebarangolták az önkormányzat kezelésében lévő teljesen megújult középkori várat egy korhű ruhába öltözött idegenvezető segítségével. A vártúra végén Zavodni Ferenc Boldogkőváralja polgármestere fogadta a résztvevőket a vár tövében működő Castrum Boldua középkori étteremben, ahol egy korabeli lakomákat felidéző ebéden vehettek részt.
A különleges és kiadós ebéd után Gönc városa volt a következő, amely 2013-ban lett a Gönci járás székhelye, és az ország egyik legészakibb városaként tartják számon. Gönc gazdag történelmi múlttal rendelkezik. 1219-ből származik első írásos emléke, a város már az 1300-as években mezővárosi szinten állt[1] és 1575-től Abaúj vármegye székhelye volt.[2] Gönc városának a reformáció korában kiemelkedő szerepe volt, mivel Károlyi Gáspár itt fordította magyar nyelvre a Bibliát, melyet a szomszédos Vizsolyban nyomtattak ki.[3] Ennek szellemében Göncön az első program a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállításra vezetett, melyet az elmúlt évben újítottak fel. A lenyűgöző és páratlan ritkaságokat bemutató kiállítás négy részből állt. A részlegekben megtalálható egy Károlyi szoba helytörténeti kiállítással; az "Oroszországból hazaérkezett könyvek" terme értékes ősnyomtatványokkal; az egyházművészeti terem, ahol a gönci gyülekezet úrasztali kellékei mellett a környékbeli gyülekezetek egyházművészeti ritkaságai lelhetők fel; valamint az emeleti teremben különböző fordítású és nyelvű bibliák láthatók, emellett interaktív alkalmazások segítik a látogatót a kiállítás megértésében.[4] Ezt követően a résztvevők felkeresték az önkormányzat által működtetett Huszita házat, amely egy műemlék jellegű tájház, és építészeti szempontból a maga nemében egyedülálló az országban. A gönci program a Városházán zárult, ahol Sivák János, Gönc Város polgármestere szívélyesen fogadta a vendégeket egy kis helyi jellegzetességnek számító kóstolóval, az eredeti és messze földön híres gönci barackpálinkával. Göncről a konferencia színhelyére, az elbűvölően szép környezetben megbúvó telkibányai Aranygombos Fogadóba vezetett a résztvevők útja.
A szálláshely elfoglalása, az elnökségi ülés és a soron kívüli közgyűlés után a szakmai konferenciát dr. Sallai Árpád, az egyesület elnöke, a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője nyitotta meg. A levezető elnöki teendők ellátására dr. Agonás Lajos Bélát, a Kazincbarcikai Járási Hivatal hivatalvezető-helyettesét kérte fel. Az első kérdéskör a gyermekjóléti feladatok ellátásával, azok szervezeti szintű szétdarabolásával kapcsolatos problémák megtárgyalására fókuszált. A témával kapcsolatban Karikás Lajosné, a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ igazgató-helyettese, valamint Komárominé Nagy Mária, a Kazincbarcikai Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője tartott előadást, mely után hosszas és élénk szakmai egyeztetés folyt. A vita során a kérdéssel kapcsolatban egyhangúan az az álláspont fogalmazódott meg, hogy a probléma többrétegű, ami mindenkit érint. Egyrészről jelen van egy rendszerszintű gond, másrészről egy feladatmegosztással kapcsolatos probléma. A hozzászólásokban felmerült, hogy a jegyzői hatáskörből kikerült a hatósági beavatkozás hathatós eszköze és a segítő-támogató, valamint a kontroll funkció különvált. A rendezvényen résztvevők egyöntetűen amellett tették le a voksukat, hogy a gyermekek és családok esetében a legfontosabb a probléma helyi szinten való kezelése, mégpedig a gyermekekhez és családokhoz legközelebb lévők részéről, akik a problémáikat a legjobban ismerik. A konferencián megjelentek egyetértettek abban is, hogy a gyermekek érdeke az első, még akkor is, ha a jogszabályok folyamatosan változnak és a jogalkotónak mindig vannak újabb és újabb elképzelései, de minden új elképzelésnek ki kell forrnia magát. A hosszúra nyúlt vita után a résztvevők megtárgyalták a sportfejlesztésekkel kapcsolatos aktuális pályázati lehetőségeket, a vacsora után pedig kötetlen beszélgetést folytattak az elhangzott gondolatokat tovább fejtegetve.
- 10/11 -
A konferencia másnapján három témával folytatódott a rendezvény programja. Először a népszavazás során szerzett tapasztalatokat dr. Almási Csaba, Ózd Város jegyzője, OEVI (országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda) vezető összegezte. Újdonságként értékelte az új választási felület megjelenését, a lebonyolítás mindinkább informatikai térbe történő eltolódását, például a pénzügyi elszámolás felületen való feltöltését, valamint a műanyag urnák használatát. Előadása során kitért a korábbi népszavazási szabályokra, melyeket összevetett a jelenlegi szabályozással. Általános tapasztalatként elmondta, hogy problémaként jelentkezett a szavazatszámláló bizottsági tagok felkérése, mert az emberek nem szívesen vállalnak ilyen nagy felelősséggel járó feladatot viszonylag csekély juttatás ellenében. Továbbá gondot és feszültséget generált az az új szabály, hogy míg a szavazatszámláló bizottság mellett tevékenykedő jegyzőkönyvvezetők a népszavazás után azonnal megkapták a díjazásukat, addig a választási iroda dolgozói nem, mivel ők majd csak a Nemzeti Választási Iroda pénzügyi jóváhagyása után fogják kézhez kapni.
A második előadást Vincze Csaba, a Kazincbarcikai Városi Rendészet vezetője tartotta a települési rendészet működésének tapasztalatairól. Az előadó részletesen felvázolta az önkormányzatok rendészettel kapcsolatos lehetőségeit, továbbá átfogóan ismertette annak jogszabályi hátterét. Elmondta, hogy az önkormányzatok számára három módja van annak, hogy önkormányzati rendészetet alapítsanak, ilyen a mezőőri szolgálat, a segédfelügyelő, illetve a közterület-felügyelő státusz létrehozása. Hangsúlyozta, hogy egyedül a mezőőri szolgálat létrehozásához, működtetéséhez nyújt az állam némi forrást, a többihez nem. A szabályozás hiányosságaira is rávilágított, valamint kitért a jelenleg mindenkit erőteljesen foglalkoztató migráns helyzet önkormányzati rendészet általi kezelésének lehetőségeire.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
