Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az információs önrendelkezés és az információszabadság a személy autonómiájának két, egymást kiegészítő feltétele. Bár egyaránt "adatokkal" kapcsolatosak, együttes, egy bekezdésben való szabályozásuk az Alaptörvényben korántsem magától értetődő: a személyes adatok védelméhez (az információs önrendelkezéshez) való jognak a kapcsolata sokkal szorosabb a magánszféra védelméhez való joggal, a közérdekű adatok nyilvánossága pedig elsősorban a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolható. Ennek megfelelően az információs szabadságjogok védelme alkotmánybírósági gyakorlatának bemutatására irányuló elemzés - ugyanabból a célból és módszertannal -, de két tanulmány keretében vizsgálja a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogokhoz (információs önrendelkezési jog, információszabadság) kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot. A tanulmányok célja, hogy az ügyek mentén formálódott, összetett, szerteágazó és egyben folyamatosan fejlődő gyakorlatot rendszerezett keretbe foglalják, és ezáltal elősegítsék annak jobb megértését, valamint hozzájáruljanak a gyakorlat egységének fenntartásához is. A tanulmányok az Alaptörvény hatálybalépését követően született, érdemi alkotmánybírósági határozatokra koncentrálnak, következtetéseiket azokból vonják le, a könnyebb áttekinthetőség és a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében a vizsgált kérdéseket pedig számos, az Alkotmánybíróság gyakorlatából vett példával szemléltetik. Jelen tanulmány az információszabadság védelmének alkotmánybírósági gyakorlatát mutatja be.
Kulcsszavak: információszabadság, közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog, közfeladatot ellátó szerv, közpénz
In the case law of the Constitutional Court, informational self-determination and freedom of information have been regarded as two complementary conditions of individual autonomy. Although both rights concern "data", their joint regulation within a single provision of the Fundamental Law is by no means self-evident: the right to the protection of personal data (informational self-determination) is much more closely connected to the right to privacy, whereas the freedom of information is primarily linked to freedom of expression. Accordingly, the analysis of the Constitutional Court's case-law concerning the protection of information-related fundamental rights - pursuing the same objectives and applying the same methodology - examines in two separate studies the constitutional jurisprudence relating to the right to the protection of personal data and the right to access and disseminate data of public interest (informational self-determination and freedom of information). The purpose of these studies is to systematise the complex, diverse and continuously evolving body of case law that has developed through individual cases, thereby contributing to a better understanding of the relevant practice and to maintaining its coherence. The studies focus on substantive decisions of the Constitutional Court adopted after the entry into force of the Fundamental Law. Their conclusions are drawn from these decisions, and, in order to ensure greater clarity and practical applicability, the issues examined are illustrated through numerous examples taken from the Constitutional Court's jurisprudence. The present study examines the Constitutional Court's case law concerning the constitutional protection of freedom of information.
Keywords: freedom of information, right of access to and dissemination of data of public interest, body performing public functions, public funds
Az állam működésének átláthatósága, annak megértése, illetve a közfeladatok ellátásával, elsődlegesen az állami szervezetek gazdálkodásával összefüggő információk nyilvánossága iránti igény nem újkeletű, azonban ennek alapvető jogként történő elismerése és elterjedése a modern demokráciák kialakulásához köthető. Ahogy az állam információszerző- és tárolóképessége - információs hatalma - jelentősen megnőtt, úgy a különböző indokokra alapított ún. "titoktartási igénye" is egyre nagyobb lett.[2] E folyamatban az az állampolgári felismerés sem váratott sokáig magára, hogy ez a tudás milyen hatalmat jelent az állam számára polgárai felett, ennélfogva gyorsan kialakult és egyre erősödött az igény az információs egyensúlytalanság megszüntetésére, annak biztosítására, hogy amellett, hogy a polgárok az állam számára minél kevésbé legyenek átláthatóak, az állam működése minél inkább transzparenssé váljon polgárai számára.[3]
A magyar jogrendszerben az adatnyilvánosság érvényesülése, tehát a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alkotmányos rangra emelése és védelme az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényhez kötődik, amely az Alkotmányba az alapjogi védelmet jelentő 61. § (1) bekezdést beiktatta. Az alapvető jogként való szabályozás jelentősége elsősorban abban áll, hogy "[a]z alkotmány tartalmi rendelkezései kijelölik az állam szabad cselekvésének terét, meghúzzák azt a határvonalat, melyet az állam nem léphet át. [...] A tartalmi korlátok java részét az egyes alapvető jogok teszik ki [...]", amelyek meghatározzák az állam mozgásterének terjedelmét.[4] Az alapvető jogok - törvényben részletezett módon - hatósági, bírósági és alkotmánybírósági úton kikényszeríthető jogosultságokat biztosítanak az érintet-
- 45/46 -
tek számára. Az Alkotmányt 2012. január 1-jei hatállyal felváltó Alaptörvény VI. cikke [annak eredetileg (2) bekezdése, majd 2018. június 29. napjától (3) bekezdése] szintén alapvető jogként, kifejezetten az alapjogi katalógus részeként szintén biztosítja - immár a személyes adatok védelméhez való joggal együttesen, egy bekezdésben - az információszabadságot.
A tanulmány elsődleges célja az Alaptörvény hatálybalépését követő alkotmánybírósági gyakorlat egy speciális szempontból történő bemutatása: annak vizsgálata, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása során milyen alkotmányossági tesztet alkalmaz az Alkotmánybíróság. Ennek keretében a tanulmány rekonstruálja a teszt egyes lépéseit, és azokat gyakorlati példákkal szemlélteti.[5]
Az információszabadság az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Tartalma kétféleképpen írható le: e jog egyrészt kötelezettséget teremt - jellemzően az állami szervek, tágabb értelemben minden, közérdekű adatot birtokló szerv és személy számára -, hogy bizonyos, az állam működésével összefüggő adatokat nyilvánosságra hozzanak vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek, másrészről pedig a közösség minden tagját megilleti a jog ezen adatok megismerésére és terjesztésére.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
