Feltehetően a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy ellentmondásos jogszabályi rendelkezések bevezetésével lehetetlenné tegye a HOC-ok jogszerű működtetését. Amennyiben csupán a TAO, a devizatörvény és az Szt. rendelkezéseit vizsgáljuk, a HOC működése többé-kevésbé egységes képet mutat. E jogszabályok alapján - amint azt cikkünk bevezetőjében is említettük - olyan gazdasági társaságról beszélünk, amely ugyan Magyarországon, a magyar jogszabályokkal összhangban kerül bejegyzésre, azonban kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet, devizakülföldinek minősül, tranzakcióit konvertibilis devizában bonyolítja devizaszámlákon keresztül, könyveit pedig konvertibilis devizában vezeti. Egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező gazdasági társaság esetében természetes követelmény, hogy működésének forrásait, - így jegyzett tőkéjét is - konvertibilis devizában határozza meg. A sok tekintetben hasonló vonásokat mutató vámszabadterületi társaságok esetében a Ct. meg is felel ennek a természetes követelménynek. Mivel semmiféle jogpolitikai érdek nem fűződik ahhoz, hogy ugyanaz a jogszabály hasonló tulajdonságokkal rendelkező jogalanyok közül az egyiknek biztosítsa az ésszerű működés lehetőségét, a másiktól pedig megtagadja ugyanezt, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a HOC-okról - horribile dictu - egyszerűen megfeledkezett a jogalkotó a Ct. 19. §-ának (2) bekezdése szövegezése során.
A fenti elméleti problémák felvetése után érdemes megvizsgálni azt is, hogyan alakult, illetve alakul az APEH, a devizahatóság, illetőleg a cégbíróság gyakorlata a HOC-ok bejegyzésével összefüggésben.
Gyakorlat 2000. december 31-ig
A HOC-ok nyilvántartásba vételét 2000. december 31-ig az APEH elnökének 11/1998. (AEÉ. 13.) számú utasításával módosított 33/1997. (AEÉ. 9.) számú utasítása szabályozta. Ezen utasítások értelmében az APEH illetékes igazgatósága a kérelmező gazdasági társaságot - a jogszabályi feltételeknek való megfelelés esetén - a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásának napjára visszamenő hatállyal vette nyilvántartásba.
Az APEH gyakorlatával összhangban alakult a devizahatóság gyakorlata is a HOC-ok devizakülföldi státuszának elnyerésével összefüggésben. Ezen a ponton azonban meg kell jegyeznünk, hogy a Dt. nem köti devizahatóság általi nyilvántartásba vételhez a devizakülföldi státus elnyerését, a 85. § (2) bekezdésében csupán arról rendelkezik, hogy
"Azok a társaságok, amelyek egyidejűleg megfelelnek a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontjában rögzített valamennyi feltételnek, devizakülföldinek minősülnek ... attól a naptól kezdve, amikor e feltételek teljesítését bejelentették a devizahatóságnak."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
