A korábbi hasonló témájú anyagokban, az aktualitás jegyében megjelent számok, mutatók halmazának bővítése és a személet formálása érdekében figyelemre érdemesek a további adatok, melyek direkt és indirekt módon kapcsolódnak a helyi adózás köréhez.
A magyar GDP változása, tehát a gazdasági növekedés elfogadott mutatója - az EU 2,3-as, Németország 2,2-es, a V3 4,0-s átlagához képest - kiemelkedően reprezentatív indexet mutat: 5,2-es. Egyértelmű, hogy a gazdasági növekedés, továbbá a hatékonyság-növekedés, amelyek elválaszthatatlan következményei a foglalkoztatottság növekedésének, eredményezték a kedvező pozíciót. Az önkormányzatok helye, szerepe, gazdálkodás rendszere, ezen belüli helyi adóztatási lehetőségei csekély mértékűek, de a helyi adó szabályozási funkciójának érvényesülésén belül hozzájárultak a fenti pozitív eredményhez.
Vitathatatlan a rendkívül széles körű (túlzott) pénzügyi szabályozáson belül integrált, de szinte önálló jogosultságokkal rendelkező központi és helyi adószabályozás meghatározó szerepe, de felmerülhet a gazdaság jelenlegi kedvező helyzete miatti átmeneti, az elvonásokat csökkentő szándék gyakorlata is (családi kedvezmények). Változik-e az európai azonos szabályozáshoz való konvergálódás, különös tekintettel az Európai Unió képviselő-testületének választása utáni, illetve ezen belül a különböző funkcionális szervek választás előtti időszakára. Ezt követően cél lehet-e az egyes tagállamok adószabályozási technikáinak közelítése, ami jelenleg nem fogalmazható meg. Egy esetleges változási irány, ajánlás vagy javaslat-tartalommal mikor kerül ismertetésre, milyen mélységben befolyásolja a központi és helyi költségvetést, mekkora időintervallum áll rendelkezésre annak elfogadására, vitatására stb., tehát a nemzeti adószabályozáson belüli gyakorlatára.
Ezen témakörnek kiemelkedően érzékeny területe a belföldi és külföldi adóztatás helyes gyakorlatának kialakítása a kontrollrendszerek feltételeinek megteremtése és alkalmazása területén. Egyértelmű, hogy a nemzetközi adózásban az adóelkerülési szándék mint preventív módszer az utóbbi időszakban kiemelt érdeklődést mutatott, de a téma aktualitása jelenleg sem vitatható. A preventív eszközök sikertelen alkalmazása utáni szankciók nemzetközi hasonlósága, azonossága morális javulást hozhat. Mindezekből következik, hogy az adóelkerülési szabályok a tagállamok kezében vannak, tehát erősítik, igényessé teszik a belső jogalkotási munkát, ugyanakkor erősítik az együttműködést az érintett partnerek között. Ezt a gyakorlatot kellene követni a Pénzügyminisztérium, a NAV és az önkormányzatok jogalkotási, rendeletalkotási gyakorlatában is, függetlenül a nemzeti kitekintéstől, továbbá azonnali alkalmazási gyakorlat hatályba léptetésével kellene érvényesíteni.
A különböző szakmai irodalmakból kiolvasható, hogy a magyar szakemberek által egyes információcserére alkalmas adóügyi elemek szervezési feltételeinek megfogalmazása megtörtént, további mozgásszabályok kialakítása folyamatban van, az általános adóelkerülési rendelkezések vitája egyeztetésre vár. Egyértelmű, hogy az adóhatóságok között kiépülő és bővülő adatcsere hozzájárulhat az adómorál hazai és nemzetközi javulásához.
A modern információs rendszerek, a technológia és a digitalizáció alkalmazása, az adóztatás nemzetközi és hazai vonatkozásában is meghatározó szerepet tölt be minden résztvevő számára, tehát a gazdálkodásban, vállalkozásban bármilyen tevékenységet folytató és adóztatási funkcióval rendelkező jogalkotó és adóigazgatási apparátus számára is. Ez a dinamikus változás a teljes gazdasági vertikum összes mozgását, pénzügyi gyakorlatát, teljes adminisztratív feladatkörét, a belső információs rendszeren alapuló ellenőrzést, a banki és adóhatósági feladatokat, folyamatokat alapvetően megváltoztatja, folyamatos rendszerkarbantartási igénnyel bír, bővítése a partnerek szándékán és a jogszabályok változásán múlik. A rendszer teljes kiépítésének időigénye nehezen deklarálható, de a jelenleg rendelkezésre álló technikák ismeretében, a finanszírozási források ismeretének hiányában annak megközelítése felesleges.
Ebben a vonatkozásban nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, hiszen az alapvetően irányított (PM) adófeldolgozási rendjük, még a környezetükhöz igazodó átalakítások után sem biztosítja az elvárt követelményeket. Ebből is következik, hogy felül kell vizsgálni és célirányosan meg kell lépni az alkalmazhatósági és igény szerinti színvonalat. Ezt ajánlatos megtenni az I. fokú önkormányzati adóhatóság (jegyző) vezetőjének az esetleges adóintegráció elkerülése érdekében.
A modern technológia alkalmazása valószínűleg nem érinti az összes adónemet, mert a jelenlegi adószabályozási szerkezet ezt nem segíti elő. A majd belépő teljes körű adatszolgáltatás az adóalany és az adóhatóság részére is több információt szolgáltat, jelentősen csökken az adminisztráció, azonnal rendelkezésre állnak az adóellenőrzést kezdeményező információk, erre az adóalany is tehet javaslatot. A vállalkozás gazdasági vertikumában létrehozandó és működő vezetői információs rendszer kitűnő segítséget nyújt a különböző kötelezettségek (vevő, bank, adóhatóság stb.) aktualitásáról, további feladatokra hívja fel a figyelmet.
Megvalósulni látszik az adóhatóságok szolgáltatási, tájékoztatási, preventív elv gyakorlásának lehetősége, csökken a személyes közreműködést igénylő hatósági munka, továbbá csökken az adóztatási feladatok végrehajtásának érdekében közreműködő tisztviselők, közalkalmazottak, de a vállalkozások mellett feladatot ellátó adó-
- 22/23 -
tanácsadók, adószakértők munkája és talán létszáma is. Ez alapvetően sérti a foglalkoztatási szándék iránti elkötelezettséget, ám a végrehajtás időigénye és a realitások ebben későbbi elemzést indokolnak. A cél tehát egyértelmű, mert az adóhatóságok elektronikus úton folyamatosan kapcsolatot tartanak az adóalanyokkal annak érdekében, hogy a bevallási és különböző adófizetési kötelezettséggel összefüggő időpontok az adófizető rendelkezésére álljanak.
Jelen anyag megfogalmazásának időpontjában a 2020-as költségvetés kialakításának, elfogadásának vitája folyik, tehát még a 2019-es év második félévének esetleges változása is feltételezhető, amelyekre utaló sajtó és egyéb információk, politikai szándékot tükröző nyilatkozatok is felbukkantak. Hasonlóan nem hagyható figyelmen kívül az önkormányzati választások politikai előkészítése, amely a valós, vagy kevesebb tartalommal rendelkező politikai és gazdasági ígéretekkel makroszintű költségvetési korrekciót igényelhet.
A magyar adóztatási rendszer tehát az európai uniós szinten várhatóan ősszel megjelenő ajánlások és javaslatok ismeretében, a hazai szinten megjelenő gazdaságpolitikai igények és ígéretekhez alkalmazkodó előterjesztésekben, törvényi szintű jogalkotásban kényszerűen és saját akaratból követi a külső és belső konvergálódás iránti követelményeket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
