A Jegyző és Közigazgatás című szakmai lap 2015. évi 2. számában Dr. Mogyorósi Sándor, Budapest VI. kerület Terézváros jegyzője azzal kezdte a jegyzők társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletével kapcsolatosan a jegyzői joggyakorlat oldalán kialakult gondolatait, miszerint a szakma szinte egyöntetű véleménye, hogy kissé szabályozatlan a terület, a jogalkotónak néhány részletszabályt rendbe kellene tennie.
A szakmai folyóirat szerzői már alaposan feldolgozták a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 27/A. §-a körüli problémakört. Elsőként a történeti előzmények, az értelmezési problémák, a hiányok bemutatására került sor, majd feldolgoztuk a gyakorlati tapasztalatokat és számos javaslat is megfogalmazódott. Végül a Magyar Közlöny 91. számában került kihirdetésre a várva várt, részletszabályokat rendező, a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeleti eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tt. vhr.). Jelen többszerzős értekezésben a tárgyban korábbiakban publikáló szerzők arra vállalkoztak, hogy az új jogszabályt és eljárási szabályokat bemutatják, értelmezik és azzal kapcsolatosan közös szakmai véleményüket kifejtik.
Hazánkban 1997 óta minden évben július 1-jén ünnepeljük (2011 óta bevezetett elnevezéssel) a köztisztviselők és kormánytisztviselők napját, amely ünnepnapot idén a települési önkormányzatok jegyzői nem pusztán az ünnep jellege miatt vártak. E napon lépett hatályba ugyanis a Tt. 65. § 2. pontja, ami felhatalmazást adott a Kormánynak a jegyzők által a társasházak felett ellátott törvényességi felügyelet eljárási szabályainak megalkotására.
Nagy kérdésként merült fel, hogy a jogalkotó mikor fog élni e felhatalmazással, mikor fog elkészülni az eljárásjogi kormányrendelet. A Kormány nem késlekedett sokáig a válaszadással, hiszen a Tt. felhatalmazó rendelkezésével együtt lépett hatályba a Tt. vhr. A 20 szakaszból álló rendelettel a Kormány nem kisebb célt tűzött maga elé, mint a 2014 februárjában életre hívott jegyző törvényességi felügyeleti eljárása valamennyi eljárási kérdésének (átfogó) rendezését, véget vetve ezáltal az "ahány település, annyi eljárási rend" időszakának.
Az eljárási szabályok megalkotása vitathatatlanul fontos kérdés mind a társasházak, mind a jegyzők számára, mivel mértéket és korlátokat szab mindkét fél számára, s nagyban hozzájárul a felügyeleti eljárások kiszámíthatóságához, szabályozottságához. Mielőtt azonban rátérnénk az új eljárási szabályok vizsgálatára, tekintsük át röviden az előzményeket.
A társasházak törvényességi felügyeletét elsőként a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról rendelkező 2009. évi LXXXIX. törvény vezette be jogrendünkbe 2010. január 1-jei hatállyal, amely ekkor még ügyészségi jogkört jelentett. Az alig félévig hatályos törvényi szakaszt 2010. június 17-ei hatállyal az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. § (4) bekezdése helyezte hatályon kívül.
Ezt követően a törvényességi felügyelet 2014. február 1-jei hatállyal jelent meg ismételten jogrendünkben, immáron a jegyzőhöz telepített hatáskörben (Tt. 27/A. §). Az új Tt. 27/A. §-t az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXXI. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, de a szövege a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdésével módosult. Eredetileg ugyanis az új szabályozás szerint a jegyző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény-
- 24/25 -
nek (a továbbiakban: Civil törvény) a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályainak megfelelő alkalmazásával látta volna el ezen feladatait.
Ez a gondolat azonban több oldalról is felvetett kérdéseket, hiszen a Civil törvény szerint az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol - az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően -, azonban a törvényességi felügyelet és törvényességi ellenőrzés nem csereszabatos fogalmak. Így a jogalkotó igen rövid időn belül módosította a szóban forgó Tt. 27/A. §-t, és a Civil törvényre vonatkozó utalás kikerült a jogszabályból, taxatíve felsorolva a jegyző hivatalbóli ellenőrzési jogosítványait (2014. február 18-ától hatályos).
Az új törvényi szabályozás kapcsán 2014-2015. évben a jelen tanulmány szerzői többször is kifejtették szakmai véleményüket, sürgetve azt a jogalkotó lépést, hogy mielőbb kerüljön megalkotásra a jegyző új hatásköre gyakorlásának módját rögzítő eljárási jogszabály. Elméleti síkon a szerzők egyetértettek abban, hogy a törvényi szabályozásban több hiátus is van, így például fontos lenne a pontos feladat- és hatáskör telepítés, az illetékességi szabályok rögzítése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alkalmazása kizárásnak jogszabályi szinten való rendezése, a hivatalból induló eljárásra, valamint a perindításra és peres eljárásra vonatkozó részletszabályok stb.
A joggyakorlat oldalán további hiányosságok és eljárási disszonanciák jelentkeztek, mint például
- a jegyzők társasházakat érintő hivatalbóli ellenőrzéséhez kapcsolódóan a nyilvántartási kötelezettség kérdése,
- a jegyzők mérlegelési jogkörének határa a panaszbeadványok vonatkozásában,
- a törvényességi felügyeleti jogkört érintően a felettes szerv hiányából adódó megoldatlan kérdések,
- a peres eljárás indítására, eljárási határidőkre és szankcióra vonatkozó részletszabályok hiánya,
- a peres eljárásokban tapasztalható és egymásnak ellentmondó bírói döntésekből, valamint a részletszabályok hiánya miatt kiadott kormányhivatali állásfoglalással való hiátuskitöltésből, mint jogtechnikai megoldásból adódó jogbizonytalanság,
- a magánszférába való beavatkozás jogi határainak hiányából következően kialakult divergens joggyakorlat,
- összeférhetetlenségre és kizárásra vonatkozó szabályozás hiánya miatti inkoherencia.
A Tt. 65. § 2. pontja szerinti felhatalmazó rendelkezésnek a Kormány a Tt. vhr. megalkotásával tett eleget, amely 2015. június 25-én került kihirdetésre és 2015. július 1-jével alkalmazandó. Így tehát a 2014. február 1-jével hatályos Tt. 27/A. § alkalmazására vonatkozó eljárási szabályok voltaképpen 2015. július 1-jéig rendezetlenek voltak, megannyi visszásságot okozva ezzel a joggyakorlatban és peres eljárásokban. A jogalkotói hiányosságból adódóan több társasházat ért kisebb-nagyobb kár, amelyek jogi rendezésének szükségletére a jövőben nyilvánvalóan számítani kell. Most pedig térjünk rá az új eljárási rendre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
