A hiánypótlásra felhívó végzés, illetve a megadott határidő meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító végzés - a Pp. rendelkezésének megfelelően - az eljárás során hozott olyan végzés, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye (pervezető végzés).
Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy ha a hiánypótlásra előírt határidő leteltét megelőzően a cég pótolja a hiányosságokat, a cégbíróság a hiánypótlási idő leteltét megelőzően dönthet a kérelemről. A hiánypótlás megtagadását bejelentő beadvány azonban lezárja a hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartamot akkor is, ha a hiánypótló végzésben biztosított hiánypótlási határidő nem telt el. A Legfelsőbb Bíróság BH 2004/384. számú eseti döntésében kifejtett álláspontja szerint a cégbíróság nem utasíthatja el a bejegyzési kérelmet a hiánypótlási határidő lejárta előtt, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlásra felhívó végzésben csak a felsorolt hiányok egy részét pótolta, de nem tett olyan nyilatkozatot, amelyből arra lehet következtetni, hogy a további hiányokat nincs szándékában pótolni.
A hiánypótlás elmulasztásának, késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítésének jogkövetkezménye a kérelem elutasítása. A Pécsi ítélőtábla a Cgf. V. 30. 482/2003/2. számú végzésében kimondta, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzés indokolásában meg kell jelölnie, hogy a kérelem, illetve a mellékletei mely jogszabályi rendelkezéseknek nem felelnek meg. A megfelelően alkalmazandó Pp. 222. §-ára figyelemmel az eljárásban meghozandó végzésekre a Pp. 220. § irányadó. A cégbíróság végzésének tartalmaznia kell a rendelkező részt és az indokolást. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a benyújtott kérelem miért nem teljesíthető, és meg kell jelölni azokat a jogszabályokat is, amelyeknek a kérelem nem felel meg. (ÍH 2004/4/152.)
Az elutasító végzést követően újra be lehet nyújtani a kérelmet, mivel a cégbíróság elutasító végzése nem eredményez "ítélt dolgot". A cég viszont nem élhet a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítás esetén biztosított lehetőséggel (a kérelem nyolc napon belüli ismételt beadása a korábban benyújtott iratok felhasználásával).
Az előzőekben már áttekintettük, hogy a bejegyzésre, illetve a váItozásbejegyzésre nyitva álló határidő 2005. január 1-jétol kezdődően jelentősen lerövidült. Ennek az volt az egyik indoka, hogy az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt bizonyították, hogy a cégbíróságok lényegesen rövidebb időtartam alatt meghozzák döntésüket a cégbejegyzésről (változásbejegyzésről). Ez a jogi személyiség nélküli cégek esetében átlagosan nyolc napot vesz igénybe, jogi személyiségű cégek esetében pedig (ahol a határidő hatvan nap volt) tizenöt napot. A legnagyobb ügyforgalmú Fővárosi Cégbíróság adatai szerint a betéti társaságok átlagos bejegyzési ideje hiánypótlás nélkül 2003-ban hét nap, korlátolt felelősségű társaság esetén tizennyolc nap, részvénytársaság esetén húsz nap volt. Az elektronikus cégeljárás fokozatos megvalósulása is a határidők további csökkenését eredményezheti. Erre tekintettel indokolttá vált a törvényi határidők közelítése a tényleges bejegyzési időtartamhoz, annak érdekében, hogy a cégek biztosabban tervezhessék a jövőjüket. Ez különösen a cégbírósághoz érkező beadványok mintegy egyharmadát jelentő cégbejegyzési kérelmek esetében igen fontos, hiszen pl. a gazdasági társaságok teljes körű működésére csak a cégbejegyzést követően nyílik lehetőség. A 2004. évi CXXVII. törvény ezért a cég bejegyzéséről való döntésre nyitva álló határidőt a korábban kifejtettek szerint csökkentette. Ezzel együtt - értelemszerűen - csökkent az a határidő is, amíg a döntést megelőzően a bejegyzést kérőt hiánypótlásra lehet felhívni. A már működő cégek esetében nincsen olyan sürgető körülmény, ami a változásbejegyzési kérelemről való döntés határidejének rövidítését az új cégek bejegyzésére nyitva álló időtartam csökkentésével egyidejűleg feltétlenül indokolta volna. Változott ugyanakkor a bírói döntés törvényi határidejének számítási módja. Ezt egységesen munkanapokban határozza meg a 2004. évi CXXVII. törvény. Ezért a változásbejegyzési kérelem elintézésére nyitva álló határidő jogi személyiség nélküli cégek esetén harminc napról huszonöt munkanapra módosult. Ennek köszönhetően a cégbíróság számára rendelkezésre álló tényleges időtartam - ebben az esetben - alapvetően nem változott.1 Bejegyzési kérelmek esetében a tizenöt, illetve a harminc munkanapos, változásbejegyzési kérelmek esetében a huszonöt, illetve a negyvenöt munkanapos határidőbe nem számít be a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő. Ez azt jelenti, hogy a bíróság számára a döntés meghozatalára rendelkezésre álló időt úgy kapjuk meg, ha a bejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelemnek a bírósághoz érkezésének napjától a hiánypótlási felhívás postára adásának napjáig eltelt időt a tizenöt és harminc illetve a huszonöt és negyvenöt munkanapból levonjuk. A különbözet megmutatja, hogy a hiánypótlás beérkezésétől, illetve ha ez elmarad, a hiánypótlásra nyitva álló határidő lejártától hány napja van még a bíróságnak az érdemi döntés meghozatalára. Például, ha a cégbíróság a jogi személyiség nélküli cégre vonatkozó kérelem beérkezését követő hatodik munkanapon adja postára, vagy adja át a félnek a hiánypótlásra felhívó végzését, akkor a hiánypótlás teljesítését követően kilenc munkanapja marad a bejegyzési kérelemről, illetve tizenkilenc munkanapja marad a változásbejegyzési kérelemről való döntés meghozatalára.
Az eljárás gyors és érdemi befejezéséhez fűződő cél megvalósulása érdekében a Ctv. 42. § (2) bekezdése a cégbíróság vezetőjének kötelezettségévé teszi, hogy intézkedjen a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem elbírálásáról abban az esetben, ha a cégbíróság a döntési kötelezettségének a 42. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben nem tett eleget. A cégbíróság vezetője nyolc napos határidőn belül köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, de hiánypótlási felhívás kibocsátására ekkor már nincs lehetőség. Ezek a szabályok a Ctv. 44. § (3) bekezdésében foglalt utaló szabályra figyelemmel, a jogi személyiséggel rendelkező cégekre is irányadóak.
A szükséges intézkedések megtétele azt jelenti, hogy a cégbíróság vezetője megvizsgálja, hogy az eljáró cégbíró (ügyintéző) miért nem tett eleget a törvényben meghatározott időben döntési kötelezettségének. Az eljáró cégbíró (ügyintéző) akadályoztatása esetén (pl. betegség) a cégbíróság vezetője megteszi a szükséges vezetői lépéseket, de az eljáró bírót (ügyintézőt) az érdemi döntés tartalmával kapcsolatban semmire nem utasíthatja, az érdemi döntést az eljáró bírónak (ügyintézőnek) önállóan, minden befolyástól mentesen kell meghoznia. Ez a vezetői intézkedési jog és kötelezettség tehát a bírói függetlenség elvét nem érinti. Az érdemi döntésnek a vezetői intézkedéstől függetlenül a még nyitva álló törvényes határidőn belül kell megszületnie. Amennyiben a vezetői intézkedésre nyitva álló határidő alatt sem kerül sor a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem elbírálására, a Ctv. 42. § (3) bekezdése automatikus bejegyzést ír elő. Ez azt jelenti, hogy az ügyintézési határidő lejártát követő kilencedik napon a bejegyzés, változásbejegyzés - a kérelem szerinti tartalommal -a törvény erejénél fogva létrejön.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
