Folytatva az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás szabályainak vizsgálatát, megállapítható, hogy a 2007. évi LXXVIII. törvényben a vonatkozó szabályok - mint láttuk - változtak, így különösen a fizetési felszólításra vonatkozó rendelkezések. Nincs kötelező tartalmi eleme a fizetési felszólításnak, formailag is csak annyi, hogy írásban kell megtörténnie. Ha ez fennáll, akkor már nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kérelem arra hivatkozással, hogy a fizetési felszólítás tartalma nem megfelelő (például: nem jó a kioktatás arra vonatkozóan, hogy az adós mikor vitathatja a követelést, illetve mi a jogkövetkezménye a vitatás elmulasztásának). A fizetési felszólítás kötelező tartalmi elemeinek törvényi szabályozása hiányában, amennyiben írásbeli fizetési felszólítással élt a hitelező, annak tartalmi vonatkozásait érdemben kell vizsgálni. Az érdemi vizsgálat során azonban arra kell figyelemmel lenni, hogy csak arra folyhat a felszámolási eljárás, ami a fizetési felszólításban szerepelt (például: ha a hitelező csak a tőkekövetelést jelölte meg, akkor csak arra. Az igényét a kamatra csak akkor érvényesítheti, ha újabb fizetési felszólítással él, és azt követően indít felszámolási eljárást.)
Hangsúlyozandó: mivel a törvény szerint a fizetési felszólításnak meg kell előznie a felszámolási eljárást, ebből következően az eljárás során nem lehet újabb fizetési felszólításokat kiküldeni és a kérelmet a már megindult és folyamatban lévő felszámolási eljárásban felemelni. A fizetésképtelenségi eljárás tehát csak arra a követelésre folyhat, amelyet a fizetési felszólításban megjelöltek.
A jelenleg hatályos szabályok szerint folyó eljárásokban a fizetési felszólítás lényeges tartalmi elemei a bírói gyakorlat alapján a következők: a felek megnevezése; a követelés megjelölése (ezen belül külön a tőke, külön a kamat, a kamatkövetelés kezdő időpontja és mértéke); fel kell tüntetni a jogcímet, valamint az esedékességet. Nem tekinthető fizetési felszólításnak az egyenlegközlésre felhívás. Véleményem szerint a vitatás elmulasztásának jogkövetkezménye, illetve az erről való tájékoztatás nem azzal összefüggésben következik be, hogy azt a fizetési felszólítás tartalmazza, hanem a jogszabály alapján. Tehát kioktatás hiányában, vagy rossz, téves kioktatás esetén is a hatályos törvényi rendelkezések alkalmazandók, nem pedig az a téves vagy hiányos tájékoztatás, amit a hitelező a fizetési felszólításban adott a jogkövetkezményekről az adósnak. Mindebből az következik, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján hiánypótlási felhívás nélkül érdemi vizsgálat nélküli elutasításra a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja alapján csak akkor van lehetőség, ha a kérelemből egyértelműen az derül ki, hogy fizetési felszólítást a hitelező az adósnak nem küldött. Ha a kérelem tartalmazza, hogy a fizetési felszólítást a hitelező az adósnak megküldte, azonban a felszólítás másolatát vagy az átvételére vonatkozó igazolást a hitelező a bíróságnak a kérelem mellékleteként nem csatolta, hiánypótlási felhívásnak van helye, ha pedig a hiányok pótlását elmulasztja a hitelező, akkor a Cstv. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján van helye érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak.
Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, melyet a Cstv. 25. §-a szabályoz, speciális, ennek mögöttes szabálya a Pp. Ebből az következik, hogy mögöttes szabályként a Pp. 132. § (1) bekezdése is alkalmazandó, mely szerint elutasítás esetén a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a fél a kérelmet szabályszerűen újra benyújtja (ennek jelentősége különösen ott van, amikor azt vizsgáljuk, hogy mely jogszabály hatálya alá tartozik az adott ügy).
Ugyanígy alkalmazandó a Pp. 124. § (2) bekezdése is, mely szerint a keresetlevél hiánypótlási felhívás kiadását mellőző, érdemi vizsgálat nélküli elutasítására van mód, ha a kérelem nem tartalmazza a szükségszerű kellékeket, nincs meghatalmazás, vagy nem rója le az illetéket a jogi képviselővel eljáró fél.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
