Lévay Miklós[1]: Az európai börtönnépességről és a szabadságelvonással nem járó szankciók hatálya alatt álló elítéltekről az Európa Tanács SPACE projektje alapján (MJSZ, 2019., 2. Különszám, 2/2. szám, 105-120. o.)

Kedves Ákos!

1975 óta ismerjük egymást. Évfolyamtársak voltunk az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd egyszercsak ugyanabban a szobában találtuk magunkat a Nehézipari Műszaki Egyetem (mai nevén: Miskolci Egyetem) Bűnügyi Tudományok Tanszékén, Horváth Tibor professzor ("Tibor") felügyelete alatt. Egymás mellett haladtunk szakmai pályánkon, sok közös élményt, ismerőst gyűjtve. Szemtanúja lehettem, ahogy a büntető eljárási jog és az európai büntetőjog nemzetközileg elismert szakértője lettél. Ha láttalak is olykor komornak, időnként mérgesnek, nekem ezekből a pillanataidból soha nem jutott. Velem mindig kedves, kedélyes voltál/vagy. Önző módon születésnapod alkalmából azt kívánom, hogy ez maradjon is így, még nagyon sokáig. Sokszor szeretném hallani Tőled a "mi újság Miki komám?" köszöntést. Persze mást is kívánok. Sok boldogságot a magánéletedben, Ildikóval, további szakmai sikereket és nem utolsósorban jó egészséget!

Kedves Ákos! Isten éltessen sokáig!

1. Az Európa Tanács börtönnépességgel és a szabadságelvonással nem járó szankciókkal kapcsolatos statisztikájáról és a SPACE projektről

A börtönnépesség mértéke, alakulása, a fogvatartottak kriminológiai és egyes büntetőjogi ismérvek szerinti jellemzői, továbbá a szabadságelvonással nem járó szankciók gyakorisága, aránya fontos jellemzői egy ország büntetőpolitikájának. Az egyes országok büntetőpolitikájának ebből a szempontból

- 105/106 -

való összehasonlításához, értékeléséhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a vonatkozó nemzetközi adatbázisok. Ezek közül kiemelésre érdemes az Institute for Criminal Policy Research at Birkbeck, University of London által 2000-ben útnak indított World Prison Brief szabad hozzáférésű online adatbázisa, amelynek gazdája igazgatóként Roy Walmsley.[1]

Európa országai tekintetében pedig az összehasonlító kutatások elsődleges forrása az Európa Tanács börtönnépességről és a szabadságelvonással nem járó szankciók hatálya alatt állókról ("pártfogoltak") szóló éves jelentései. Az Európa Tanács a tagállamok börtönnépességére vonatkozó éves statisztikai projektjét (Annual Penal Statistics) 1983-ban hozta létre.

1984 és 1991 között a projekt elnevezése Statistics on penal populations in the member States of the Council of Europe, az adatokat ebben az időszakban a Prison Information Bulletin-ben publikálták. A kiadvány címe 1992 és 2006 között Penological Information Bulletin volt. A statisztikai projekt neve 1992 óta az elnevezés francia változatának (Satistiques Pénales Annuelles du Conseil de l'Europe) kezdőbetűi alapján SPACE.[2]

Az éves statisztikák 1984-1991 között csak az európai börtönnépességgel kapcsolatos adatokat, információkat tartalmazták. 1992-től kezdődően azonban az adatok alapjául szolgáló kérdőívben a szabadságelvonással nem járó, közösségi szankciókra vonatkozó kérdések is szerepelnek. 1997 óta pedig két külön jelentésben (SPACE I és SPACE II) publikálják az adatokat, információkat. A SPACE jelentéseket az utóbbi időszakban évenként közli az Európa Tanács.[3] (2017-ben nem készültek SPACE jelentések.)

A SPACE I. tartalmazza a börtönnépességgel, a SPACE II. pedig a közösségi, szabadságelvonással nem járó szankciókkal összefüggő adatokat, információkat. Az adatgyűjtés eszköze a SPACE I esetében a szabadságvesztés, illetve az előzetes fogva tartás végrehajtásáért felelős tagállami közigazgatási szervnek küldött kérdőív. A SPACE II esetében pedig a próbára bocsátás és más szabadságelvonással nem járó szankciók végrehajtásáért felelős tagállami szervnek küldött kérdőív.

A kérdőíveket a University of Lausanne (UNIL) Kriminológiai Intézetének Marcelo F. Aebi által irányított kutatócsoportja küldi meg az érintett tagállami szerveknek. A kérdőíveket a nemzeti kapcsolattartók töltik ki és küldik vissza a kutatócsoportnak. Az adatok validálását követően, amely magában foglalja a nemzeti kapcsolattartókkal való konzultációt is, készül el a SPACE jelentés tervezete. Az Európa Tanácson belül a SPACE projekt szakmai felelőse a Pönológiai Együttműködési Tanács (The Council for Penological Co-operation /PC-CP/).

A Pönológiai Együttműködési Tanács 1980 júniusában jött létre, a Bűnözési Problémák Operatív Bizottságának (Steering Committee on Crime Problems /CDPC/ tanácsadó testületeként, 2011-től pedig a Tanács albizottságaként

- 106/107 -

működik.

A Tanács az európai büntetés-végrehajtás első számú integrációs intézménye. Feladatkörébe tartozik többek között a SPACE projekt éves kérdőíveinek jóváhagyása, a szabadságvesztésre és a szabadságelvonással nem járó szankciókra vonatkozó európai standardok tervezetének elkészítése, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága vonatkozó ajánlásai[4] alkalmazásával kapcsolatos információgyűjtés.

A Tanács működésének szellemisége, értékrendje egyértelműen kiderül a testület jelenlegi elnökének, Dominik Lehnernek a következő megállapításából: "Az Európa Tanács folyamatosan támogatja olyan politikák és gyakorlatok kifejlesztését, amelyeknek a végső eszközként történő szabadságvesztés alkalmazásához kell vezetniük, ugyanakkor csökkenteniük kell a visszaesést és védeni az áldozatok és az elkövetők emberi jogait. A PC-CP célja, hogy hozzájáruljon olyan standardok és elvek kidolgozásához, amelyek egyértemű útmutatást adnak a nemzeti hatóságoknak a büntetés-végrehajtási reformok kezdeményezésére és fenntarthatóságára gyakorlati és megvalósítható módon.[5]

A következő pontban az Európa Tanács SPACE projektjének 2018. évi SPACE I jelentéséről adok részletes áttekintést, a SPACE II jelentésről pedig egy rövid összefoglalót.

2. Az Európa Tanács SPACE projektje 2018. évi jelentéseiről

A/ Az Európa Tanács SPACE I-2018 jelentése[6] a börtönnépesség, továbbá a börtönökkel kapcsolatos büntetés-végrehajtási személyzet 2018. január 31-i létszámával és jellemzőivel foglalkozik.[7] A jelentés alapja a már említett kérdőív, amely azonban a korábbiakhoz képest megváltozott. Így például a fogvatartotti állomány létszámának referencia időpontja az előző évi jelentés szeptember 1-i dátuma helyett január 31. (2018) lett; pontosították a büntetés-végrehajtási személyzet kategóriáit; különbséget tesz a kérdőív public-private működtetésű börtönök, a magánbörtönök és egyéb magán intézetek között; a biztonsági intézkedés hatálya alatt álló, illetve a megelőző fogvatartás hatálya alatt álló veszélyes elkövetők esetében két alcsoportot állítottak fel: azok a személyek, akiknek bíróság nem állapította meg a büntetőjogi felelősségét és azok a személyek, akiknek a büntetőjogi felelősségét részben vagy egészben megállapította a bíróság és végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki velük szemben.[8]

- 107/108 -

A kérdőívet az Európa Tanács 47 tagállamának 52 börtönökkel kapcsolatos közigazgatási szerve kapta meg és közülük 45 válaszolt, a részvételi arány tehát 86,5%-os. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a SPACE I-2018 jelentés közreműködő országai, illetve közigazgatási szervei közül nem minden közreműködő válaszolt valamennyi kérdésre. (Így például Oroszország nem szolgáltatott adatot a jogerős szabadságvesztést töltőt elítéltek esetében a büntetés tartamáról.) Albánia, Belgium, Bosznia-Hercegovina (állami szintű szerv), Bosznia-Hercegovina (szövetségi szintű szerv), Magyarország, Málta és Ukrajna börtönadminisztrációs szerve viszont egyáltalán nem válaszott a kérdőívekre. Törökországot résztvevő országként vették számításba, adatait azonban mellőzték, azok ellentmondásossága miatt.[9]

A SPACE I-2018 jelentés főbb tartalmi elemei a következők:

- országonkénti áttekintés azokról a törvényhozási és egyéb intézkedésekről, amelyek közvetlenül befolyásolták 2017 során a fogvatartottak számát (pl. feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó új, illetve módosított büntetőjogi rendelkezések, amnesztia, egyéni, illetve csoportos végrehajtási kegyelem)[10];

- a 2018. január 31-i fogvatartotti létszám alapján a fogvatartottakra vonatkozó jellemzők (pl. fogvatartotti ráta és trend (2008-2018), speciális kategóriájú fogvatartottak, fogvatartottak állampolgárság, illetve az ítélet tartama szerint,) a börtönrendszer kapacitása, a börtönszemélyzet jellemzői (pl. egy őrzési feladatot ellátó büntetés-végrehajtási alkalmazottra jutó fogvatartottak száma)[11];

- a 2017-es évre vonatkozó folyamatmutatók (befogadás és eltávozás, szabadulás, átlagos fogvatartotti idő hossza, szabadságvesztés büntetés költsége).[12]

A következőkben a SPACE I-2018 jelentésnek a fogvatartottak egyes jellemzőire vonatkozó adatokról, mutatókról adok áttekintést, alapvetően Marcelo F. Aebi és Mélanie M. Tiago a jelentés főbb megállapításait összegző munkájuk[13], részben pedig a SPACE I -2018 jelentés alapján. Amint említettem Magyarország nem válaszolt a kérdőívekre. Egyes mutatók esetében azonban zárójelben feltüntetem a vonatkozó hazai adatot.

2018. január 31-én az Európa Tanács vonatkozó 44 tagállamában a fogvatartotti létszám 1.229.385 volt. Ez 100 000 lakosra (a tagállamok 2018. január 1-i lakosságszáma alapján) vetítve 102,5 fogvatartottat jelent.

- 108/109 -

Az 1. sz. ábra a 44 tagállam és Katalónia 100 000 lakosra jutó fogvatartotti arányát mutatja, valamint az európai középértéket és az európai átlagot.[14]

1. sz. ábra: Börtönnépesség rátája (100 000 lakosra jutó fogvatartottak aránya) 2018. január 31-én[15]

A börtönnépességi ráta európai középértéke alapján a szerzők három csoportba sorolták a résztvevő országokat. Egy csoportot képeznek az európai középértékhez közelálló országok Bulgária (99,1), Ausztria (101,6) és Franciaország (103,5). Ehhez képest léteznek a középérteket meghaladó, magas börtönnépességi rátával rendelkező országok.

Ebbe a csoportba tartozik az egykori "szocialista országok" többsége, így például a legmagasabb börtönrátájú Oroszországi Föderáció (418,3), a Cseh Köztársaság (208,8), Lengyelország (194,6) a Szlovák Köztársaság (184,2) vagy Románia (118,1). Ugyanakkor "nyugati országot" is találunk ebben a csoportban. Így Angliát és Walest (142,4), Skóciát (136,5), Portugáliát (130,6), Spanyolországot (126,7) és Luxemburgot (113,6).

Az európai középérték alatti, alacsony börtön népességi rátájú országok csoportjába tartoznak az északi államok (Norvégia: 65,4; Dánia: 63,2; Svédország: 56,5; Finnország: 51,1; Izland: 46,8), a legtöbb "nyugati állam" (pl. Olaszország: 96; Görögország: 93,5; Németország: 77,5; Hollandia: 54,4). Két egykori "szocialista országot" is találunk a csoportban, Horvátországot (77,7) és Szlovéniát (65,1).

- 109/110 -

(A 2018. január 1-i időponthoz legközelebbi, 2018. szeptember 1-i állapot szerint a börtönnépesség rátája hazánkban 173 volt.[16] Ez azt jelenti, hogy amennyiben Magyarország részt vett volna a SPACE I-2018-ban, akkor a magas börtönnépességi rátával rendelkező országok csoportjába kerül.)

Kiegészítésképpen megemlítem, hogy Nagy Ferenc 2016. évi publikációjában[17] a www.prisonstudies.org online adatbázis alapján az európai börtönnépesség 20142016. közötti országonkénti rátája nyomán a következőképpen csoportosította az államokat:

- nagyon alacsony fogvatartotti mutatóval rendelkező államok, amelyekben a börtönnépességi mutató 80-ig terjed,

- átlagos rátájú országok 81-100 közötti mutatóval,

- magas, 101-150 közötti mutatóval rendelkező országok,

- kiemelkedően magas, 151-300 közötti mutatójú országok, amelyen belül két alcsoport van a 151-200 közöttiek és a 200-on felüli rátájú országok,

- az extrémnek minősíthető országcsoport, 300 fölötti rátával (konkrétan: Fehéroroszország, 2014. október: ca. 306 és Oroszország, 2016. június: 451).[18]

A SPACE I-2018-as jelentés több szempontból is részletezi a börtönpopuláció jellemzőit. Így kitér az életkori, nemek és állampolgárság szerinti megoszlásra, a fogvatartotti státusra (letartóztatott, elítélt) továbbá a szabadságvesztés tartamára.

Életkori szempontból a felnőttkorú fogvatartottakra vonatkozó adatok a relevánsak, tekintettel arra, hogy a 18 éven aluliak büntetés-végrehajtási intézményei számos országban nem a börtönök felügyeletével kapcsolatos közigazgatási szerv hatálya alá tartoznak. A felnőttkorú fogvatartottaknál az életkori megoszlás középértéke az ezzel kapcsolatos kérdésre válaszoló országok, illetve börtönöket felügyelő intézmények esetében 27,5 év (Monaco) és 43 év (Boszniai Szerb Köztársaság és Ciprus) között mozog.[19]

A börtönnépesség nemek szerinti megoszlásánál a férfiaknál a középmérték 95%, a nőknél 5%.

A középértékhez képest magasabb a női fogvatartottak aránya például Lettországban (7,7%), a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban (7,4-7,4%), Finnországban (7,3%) és a Szlovák Köztársaságban (7,1%).[20] (Magyarország a 2017. december 31-i 7,4%-os női fogvatartotti arányával az államoknak ehhez a csoportjához tartozna.[21]) A középértékhez képest alacsonyabb a női fogvatartottak aránya például Grúziában (2,9%), Bulgáriában (3,1%) és Franciaországban (3,6%).[22]

- 110/111 -

Állampolgárság szempontjából az európai börtönnépesség 15,9%-a adott ország tekintetében külföldinek minősül. Mintegy egyharmaduk az Európai Unió valamelyik tagországából érkezett az érintett államba. A 15,9%-os középértékhez képest jóval magasabb a külföldi fogvatartottak aránya egyes észak-európai (pl. Norvégia: 32,1%), dél-európai (pl. Olaszország: 34,1%), valamint egyes nyugateurópai országokban (pl. Ausztria: 54,7%, Németország: 38,1%). A középérték alatt van a külföldi fogvatartottak aránya jellemzően a kelet-, illetve a középeurópai országokban (pl. Lengyelország: 1,1%, Románia: 1,2%, Bulgária: 2,7%, Horvátország: 8,9%)[23] (Magyarországon a fogvatartottak 2017. december 31-i állapota szerint a külföldi állampolgárságúak aránya 4,95% volt.[24])

A SPACE I-2018-as jelentés kiterjedt a fogvatartottak jogi státusának számbavételére is, azaz, hogy a fogvatartottak között milyen arányban vannak letartóztatottak, illetve nem jogerősen elítéltek és jogerős elítéltek.

A jelentés által érintett börtönnépesség 22,4%-a letartóztatott, illetve nem jogerős büntetését töltő elítélt. Ehhez a középértékhez viszonyítva Európa valamennyi régiójából szerepel olyan ország, amelyben alacsonyabb ez a mutató. Így például a Cseh Köztársaságban 8,2%, Spanyolországban 14,3%, Írországban és Finnországban egyaránt 20,5%, Németországban 21,6%.

A magasabb mutatójú országok közé tartozik például Ausztria (23%), Horvátország (28,3%), Svájc (39,3%) vagy Hollandia (41,8%).[25] (Magyarországon a börtönnépesség 2018. szeptember 1-i állapota szerint a fogvatartottak 18,2%-a letartóztatott, illetve nem jogerősen elítélt.[26])

A jogerősen kiszabott szabadságvesztések tartamára vonatkozó adatok szerint az 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztések arányának középértéke 16,3%. A középmértékhez képest jóval kisebb az aránya a jelzett tartamú szabadságvesztést töltőknek Moldovában (1,5%), Örményországban (1,7%), Görögországban és Romániában (2,9%).

Jelentősen magasabb viszont a középértékhez képest az 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést töltők aránya Németországban (45,9%), Hollandiában (40,5%), a volt "szocialista országok" közül pedig Lengyelországban (23,4%).[27] (Magyarországon 2017. december 31-én a jogerősen szabadságvesztésre ítéltek 9,1%-a töltött 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést.[28])

Az 1 és 3 év közötti tartamú szabadságvesztést töltő elítéltek arányának európai középmértéke 24% (hazai arány: 34%), a 3-5 év közötti tartamnál a középmérték 16,2% (hazai arány: 18,9%), az 5-10 év közötti szabadságvesztést töltők esetében a középmérték 17% (hazai arány: 25,6%).[29]

- 111/112 -

A 10-20 év közötti szabadságvesztést töltők esetében az európai középmérték 11,5%. Ettől lényegesen kisebb az aránya a 10-20 év közötti szabadságvesztést töltőknek Svájcban (3,6%), Lengyelországban (3,7%), Ausztriában (5,7%) Finnországban (6,3%) és a Cseh Köztársaságban (6,5%).

Az említett tartamban szabadságvesztést töltők aránya az európai középmértéktől jelentősen magasabb Moldovában (30,4%), Litvániában (23,7%) és Katalóniában (20,8%).[30] A 20 évi vagy annál hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítéltek arányának európai középmértéke 1,5%. Ehhez képest kiugróan magas az ebbe a kategóriába tartozó elítéltek aránya Görögországban (29,9%) és jelentős az arányuk Franciaországban (9,6%), Örményországban (6,1%) és Horvátországban (5,8%).[31]

Magyarországon a 10 év vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítéltek aránya a 2017. december 31-i állapot szerint 11,9%.[32]

Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésüket - a jelentés nem tesz különbséget a feltételes szabadságra bocsátás lehetőséget biztosító és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés között - töltő elítéltek európai középmértéke 1,2%. Észak-Írországban azonban 15,4%, Görögországban 13,9%, Írországban 11,8%, Angliában és Walesben 9,7% az arányuk.[33]

A szabadságvesztés tartamára vonatkozó adatokhoz hozzá kell tenni, hogy a jelentés a folyamat mutatók között érinti a fogvatartás átlagos hosszát. A fogvatartás átlagos hossza mutatójának alapja a fogvatartotti állomány adott időpontbeli létszáma, a fogvatartotti létszám éves változásai, valamint a büntetésvégrehajtási intézetekben eltöltött napok száma.

A jelentés szerint 2017-ben az átlagos fogvatartási idő középmértéke 8,2 hónap volt. Ez a mutató ugyanakkor például Azerbajdzsánban 37,7, Portugáliában 31,1, Romániában 24,2 a Cseh Köztársaságban 24 hónap volt, míg Cipruson 1,2, Svájcban 1,6, Horvátországban 4,7, Németországban pedig 7,7 hónap volt.[34]

A jelentés kitér a jogerősen elítéltek egyes bűncselekmény csoportok szerinti megoszlására is. A következő ábra ezek százalékos mutatóit tartalmazza.

- 112/113 -

2. sz. ábra: A jogerősen elítéltek százalékos megoszlása az elkövetett bűncselekmények, illetve bűncselekménycsoportok szerint 2018. január 31-én[35]

Az ábrából megállapítható, hogy Európa börtöneiben a legnagyobb az aránya a kábítószer-bűncselekmények miatt elítélteknek (16,4%), őket követik a lopás miatt szabadságvesztés büntetésüket töltők (15,6%), valamint az emberölés miatt elítéltek (13,1%). A jelentés legfontosabb megállapításainak összefoglalójában Aebi és Tiago rámutatnak arra, hogy amennyiben összegezzük az erőszakot magában foglaló bűncselekményeket (emberölés, testi sértés, rablás, erőszakos közösülés és más szexuális bűncselekmények), akkor az erőszakos bűncselekmény miatt elítéltek aránya a börtönnépességnek valamivel több, mint egyharmada (kb. 35%).[36]

A szerzők idézett munkájukban külön foglalkoznak a kábítószerbűncselekmények miatt elítéltekkel.[37]

Az említett bűncselekmények miatt 2018. január 31-én jogerős szabadságvesztés büntetésüket töltő elítéltek százalékos aránya tekintetében az európai középérték 16,85%.

Az ehhez képest a megoszlás felső 50%-ba eső bizonyos országok esetében

- 113/114 -

százalékos arányuk meghaladja az egynegyedet. Legmagasabb az arányuk Lettországban (40,7%), amelyet követ Grúzia (34,1%), Görögország (32,8%), Olaszország (31,1%), Ciprus (29,1%), Azerbajdzsán (28,1%), Észtország (27,4%) és Izland (26,2%).

Kiemelésre érdemes, hogy Közép-Európa adatokat szolgáltató országaiban kivétel nélkül a középérték alatti a kábítószer-bűncselekmények miatt börtönbüntetésüket töltők aránya. Így Szlovákiában és Szlovéniában egyaránt 12,1%, Romániában 5,3%, Lengyelországban 3,3%.[38]

A "börtönügy" egyik legjelentősebb problémája a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága, túlzsúfoltsága. A SPACE-I 2018 jelentés kérdőíve a túlzsúfoltság definícióját a börtönök tervezett létszámához, az elhelyezhető fogvatartottak létszámához köti. Ehhez képest túlzsúfoltnak tekinti a jelentés az adott börtönrendszert, ha több mint 100 fogvatartott jut 100 férőhelyre. A fenti definícióra tekintettel a jelentés a börtöntelítettség és a túlzsúfoltság rátájára vonatkozó adatokat az országok közötti összehasonlíthatóság szempontjából korlátozott érvényességűnek tekinti, mert a legtöbb válaszadó ország nem a börtönök tervezett, hanem a működési létszám alapján adta meg az adatokat.[39]

A megadott alapján a börtöntelítettség európai középmértéke 91,4%. A középmérték feletti 22 ország közül 12-ben a telítettség 100% fölött van, azaz túlzsúfolt a börtönrendszerük. A legzsúfoltabb Észak-Macedóniáé (123,3%), amelyet követ Románia (120,5%), Franciaország (116,3%), Olaszország (115,0%), Moldova (113,4%), Szerbia (109,2%) Portugália 105,9%), Cseh Köztársaság (105,5%), Görögország (101,0%), Ausztria (100,7%), Dánia (100,5%) és Szlovénia (100,5%) börtönrendszere. A zárkában elhelyezett fogvatartottak számára vonatkozó adatok azonban árnyalják a túlzsúfoltsági mutatókat. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszoló 28 ország, illetve börtönadminisztráció adatai alapján az egy zárkában elhelyezett fogvatartottak európai középmértéke 1,3. A legmagasabb az érték Szlovákiában, 9,6, ami azt jelenti, hogy az egy zárkára jutó átlagos fogvatartotti létszám közel 10. Az ország börtöntelítettségi szintje viszont csak 91,7%.[40] (Magyarországon 2017-ben az átlagos telítettségi szint 129-os volt.)[41]

A börtönkörülmények egy további lényeges mutatója a börtönszemélyzet létszáma, az egy börtöntisztviselőre jutó fogvatartotti létszám. A jelentés szerint az egy börtöntisztviselőre jutó fogvatartotti létszám európai középmértéke 1,6, a minimum érték 0,4 (San Marino), a maximum 3,8 (Észak-Macedónia). Az árnyaltabb megítélés érdekében a felmérés kiterjedt a börtönszemélyzeten belül az őrzéssel kapcsolatos feladatokat ellátók és a kifejezetten őrzési feladatokat ellátók számára, illetve arányára is. Az előbbiek esetében az európai középmérték 2,6, utóbbiak esetében pedig 2,8. Kiemelésre érdemes, hogy a kifejezetten őrzési feladatokat ellátó börtönszemélyzet esetében az Orosz Föderációban 11,9, Moldovában 9,6 Romániában 6,8, míg Norvégiában és Svédországban 1,3-1,3,

- 114/115 -

Írországban 1,5, Olaszországban 1,6, Dániában 1,7, Hollandiában pedig 1,9 fogvatartott jut.[42]

A felmérés keretében a szakértők megvizsgálták, hogy miként változtak a fogvatartotti állomány mutatói 2016. szeptember 1. és 2018. január 31. között, valamint a folyamatmutatók 2015-től 2017-re. A következő táblázat kizárólag a fogvatartotti állományra vonatkozó mutatókat tartalmazza.

1. sz. táblázat: A fogvatartotti állomány alakulásának mutatói (2016-2018)[43]

- 115/116 -

Megjegyzések:

- BVOISZ = BV. Országos Irányító Szerv (A jelentés angol nyelvű fogalomhasználata szerint: Prison Administration, PA)

- A zárójelben lévő számok a mindkét évben adatokat szolgáltató BVOISZ-ek számát jelzik.

Aebi és Tiago összefoglalójukban három csoportra osztva értékelték a mutatókat. Egy-egy mutatónál a maximum 5%-os növekedés, illetve csökkenés a stabilitást jelenti.

Így például relatíve stabilnak tekinthető a külföldi fogvatartottak változásának aránya (-4,8%), a börtön telítettség változás (+0,3) vagy a kevesebb, mint egy évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek aránya (-1,2%).

Csökkenő arányú viszont például a börtönnépesség rátája (6,6%), a lopás miatt elítéltek aránya (15%), a női fogvatartottak aránya (7,4%). A börtönnépesség rátájának változását értékelve Aebi és Tiago rámutatnak arra, hogy a legtöbb ország esetében maximum 5% alatti csökkenés (pl. Észak-Írország: -4,6%) vagy 5% alatti növekedés (pl. Horvátország: 4,8%) figyelhető meg. Hat országnál viszont 5% fölötti volt a növekedés (Montenegró 5,5%, Dánia 5,8%, Hollandia 5,9%, Olaszország 7,5%, Izland 25,4%, San Marino 196,8%: utóbbi adathoz hozzá kell tenni, hogy ez konkrétan azt jelenti, hogy 2008 san marinoi 3 fogvatartottjából 2018-ra "lett" 6.) 10 országban és Katalóniában azonban több mint 5%-os volt a csökkenés (pl. Katalónia -5,2%, Finnország -9,9%, Norvégia -11,6%, Bulgária -15,0%, Románia -16%).

Növekvő arányú például a letartóztatott, nem jogerősen elítélt fogvatartottak aránya (29%), EU országból származó külföldi fogvatartott (11%) vagy a kábítószer-bűncselekmények miatt elítéltek aránya (9,7%).

A túltelítettségi mutató 33,3%-os emelkedése kapcsán a szerzők megjegyzik, hogy ezzel az adattal azért kell óvatosan bánni - erre utal, hogy az adat zárójelben van - mert, a 2016-os felmérés három túltelítettségű országa (Albánia, Belgium és Magyarország) nem vett részt a 2018-as SPACE-I felmérésben.[44]

Összefoglaló munkájukban Aebi és Tiago egyetlen mutató, a börtönnépességi ráta tekintetében foglalkoznak a 2008-2018 közötti változás trendjével. Az európai középérték trendje 2013-ig emelkedő, azt követően csökkenő. Amint az 1. sz. ábrán szerepel, ez az érték 102,5. A 2018-as SPACE felmérésben részt vett országok közül 2008-2018 között a különösen jelentős csökkenést produkáló országok: Grúzia (-43,3%), Lettország (-34,8%), Orosz Föderáció (-32,4%). A jelzett periódusban komoly csökkenés volt még például Horvátországban (-29,2%),

- 116/117 -

Bulgáriában (-24,9%), Svédországban (-24,4%), Hollandiában (-24,3%) és Finnországban (-23,4%). Az 1 millió fölötti populációval rendelkező országok közül komoly emelkedés volt Portugáliában (27,5%), Szerbiában (19,5%) és a Szlovák Köztársaságban (19,1%).[45]

B/ Az Európa Tanács SPACE II-2018 jelentése a 2018. január 31-én szabadságelvonással nem járó szankciók, intézkedések hatálya alatt álló személyekről tartalmaz adatokat, információkat.[46] A jelentés hasonló eljárási rendben készül, mint SPACE I. dokumentum.

A jelentés szempontjából elsősorban azok az alternatív büntetések, közösségi szankciók és intézkedések relevánsak, amelyeket kifejezetten ilyen jellegűnek minősítenek az Európa Tanács vonatkozó miniszteri bizottsági ajánlásai.[47]

Ebbe a körbe tartozik többek között a mediációs eljárás, a közösségi büntetések, az önállóan alkalmazható pártfogó felügyelet, a próbára bocsátás, az elektronikus bűnügyi felügyelet, a feltételes szabadságra bocsátás. Nem tartozik viszont ebbe a kategóriába a szabadságvesztés végrehajtása utáni pártfogó felügyelet, továbbá a fiatalkorúak bíróságai által alkalmazott büntetések és intézkedések, valamint azok a szankciók, amelyeket kizárólag fiatalkorúakkal szemben lehet kiszabni, illetve alkalmazni.

A SPACE II-2018 jelentés azokra vonatkozóan tartalmaz adatokat, akik 2018. január 31-én az adott ország pártfogói szervezetének hatálya alatt álltak. A jelentés összeállításában az Európa Tanács 47 országa 52 pártfogói szervezete ("probation agency") közül 44 vett részt. A következő országok nem válaszoltak a SPACE II-2018 kérdőívére: Albánia, az Egyesült Királyságból: Észak-Írország, Észak-Macedónia, Grúzia, Lengyelország, Liechtenstein, Magyarország, San Marino.[48]

A jelentés főbb megállapításait tartalmazó összefoglaló szerint 2018. január 31-én a pártfogoltak összlétszáma - 37 pártfogói szervezet adatszolgáltatása alapján -1.810.357. A pártfogoltak 100 000 lakosra jutó rátájának európai középmértéke: 169. Az összefoglaló azonban jelzi, hogy az pártfogoltak létszámára vonatkozó összehasonlítás során óvatosan kell eljárni, ugyanis nem minden országban a pártfogoltak száma a számítási egység (pl. Skóciában a pártfogolást elrendelő határozat száma, Belgiumban vagy Szlovákiában az ügy).[49] (Magyarországon a

- 117/118 -

legutóbbi, 2016-os SPACE II jelentés szerint 2016. december 31-én a pártfogoltak száma 41527 volt. 100 000 lakosra vetítve ez 422,4 pártfogoltat jelentett, az európai középmérték akkor 219 volt.)[50]

A jelentés szerzői többek között a következő mutatókat emelik ki:

- 34 pártfogói szervezet esetében, amelyekre erre vonatkozóan adatot szolgáltattak, a női pártfogoltak aránya 10,6%.

- 25 pártfogói szervezet esetében, amelyek erre vonatkozóan adatot szolgáltattak a külföldi pártfogoltak aránya 13,3%.

- Az egy pártfogó tisztviselőre jutó pártfogoltak átlag száma 50, jelentős országonkénti eltérésekkel.

- A pártfogó tisztviselők átlagosan 6 környezettanulmány ("pre-sentence report") elkészítéséért felelősek.[51]

Az összefoglaló kiemelt figyelmet fordít a börtönnépesség és pártfogoltak rátájának összehasonlítására. 33 választ adó börtönadminisztráció és pártfogói szervezet közül 26 esetében a pártfogoltak rátája magasabb, mint a börtönnépességé. A kivételeket jelentő államok: Azerbajdzsán, Bulgária, Norvégia, Orosz Föderáció, Svájc, Spanyolország (Katalónia nélkül), Szerbia. A különbség alapvetően a közösségi szankciók erőteljes térhódításából fakad. A közösségi szankciók azonban nem azonos mértékben terjednek. Ezt jelzik a 3. sz. ábra adatai.

3. sz. ábra: 100 fogvatartottra jutó pártfogolti ráta 2018. január 31-én (N=33)[52]

A 3. sz. ábra mutatói esetében az európai középmérték 145. Ehhez képest azonban rendkívül nagy a különbség - a számítási mód már jelzett eltérései mellett is - az egyes országok között. 100 fogvatartottra a legtöbb pártfogolt Hollandiában

- 118/119 -

jut (461), a legkevesebb Szerbiában (16). Némileg meglepő az alacsony ráta Svájc, Norvégia vagy Finnország estében, de ugyanígy meglepő a viszonylag magas ráta a Balti államokban és a harmadik legmagasabb ráta Romániában.

Az összefoglaló érinti a börtönnépesség és a pártfogoltak együttes számának kérdését is. Ez a szám - 33 börtön-és pártfogói adminisztráció adatai alapján -2018. január 31-én 3.039.742 volt.[53]

Bár a pártfogoltak száma néhány ország esetében inkább becslésnek, mint teljes mértékben megbízható adatnak tekinthető, ráadásul az egyébként a SPACE II kérdőív kérdéseire válaszoló országok közül Andorra, Montenegró, Németország és Szlovénia nem küldött a pártfogoltak számára vonatkozóan adatot, érdemes megemlíteni néhány mutatót. A 100 000 lakosra jutó büntető igazságszolgáltatási felügyelet (börtön vagy pártfogás) hatálya alatt állók rátájának európai középmértéke az összefoglaló szerint 318. A ráta legmagasabb az Orosz Föderációban (769), a legalacsonyabb Finnországban (103). A középmértékhez képest magasabb rátával rendelkező 13 ország közül 9 egykori "szocialista állam".

3. Összegző megjegyzések

Tanulmányom célja elsősorban a SPACE projektről és a 2018-as jelentésekről való tájékoztatás volt. Éppen ezért az adatok, mutatók elemzését ebben az írásban, a terjedelmi korlátokra tekintettel, mellőzöm.

Bizonyos következtetések levonására azonban vállalkozom, annak ellenére, hogy a csupán egy évre vonatkozó felmérés pillanatfelvételnek tekinthető a szabadságvesztés és a szabadságvesztést helyettesítő szankciók alkalmazásáról. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a színvonalas kérdőívnek, egyes esetekben pedig a tendenciák vizsgálatának köszönhetően a két jelentés több, mint pillanatfelvétel.

A két jelentés alapján a következőket különösen fontosnak tartom hangsúlyozni:

- A szabadságvesztések alkalmazása tekintetében jelentősek Európában a regionális különbségek. Kelet-Európa országaiban, különösen az egykori Szovjetunió utódállamaiban nagyon magas a 100 000 lakosra jutó börtönnépesség. Közép-Európa korábbi "szocialista országaiban" az előző régió országaihoz képest alacsonyabb, de Észak-és Nyugat Európa országaihoz képest magasabb a börtönnépesség.

- A börtönnépesség utóbbi évekbeli európai csökkenő tendenciája a büntetőpolitika humanizálására utaló jel - legalábbis bizonyos országokban -, továbbá az exkluzív kriminálpolitika egyik elemének, a végrehajtandó szabadságvesztésnek egyes országokbeli visszaszorítását jelzi.

- A szabadságelvonással járó szankciókkal érintettek száma Európában ma már meghaladja a börtönbüntetést töltők számát. Ez alapvetően pozitívum, az inkluzív kriminálpolitika egyik fontos eszközének a térnyerését mutatja.

- 119/120 -

Ugyanakkor ezek a szankciók növelik a büntető igazságszolgáltatás kontrollja alatt élők számát.

Az Európa Tanács SPACE projektje rendkívül hasznos a büntetőpolitika egyik központi intézménye, a büntetőjogi szankciók alkalmazása alakulásának nyomon követése, értékelése, a szükséges büntetőpolitikai korrekciók, összehasonlító kutatások és az előzőek nyomán európai standardok kialakítása érdekében. Éppen ezért sajnálatos, hogy Magyarország nem vett részt a 2018-as felmérésben. ■

JEGYZETEK

[1] Lásd: www.prisonstudies.org

[2] A SPACE projekt honlapjának címe: www.unil.ch/space

[3] Az Európa Tanács SPACE projektjének történetéről és változásáról lásd: Aebi, M.F. - Berger-Kolopp, L. - Burkhardt, C. - Tiago, M.M.: Prisons in Europe 2005-2015. Strasbourg, Council of Europe, 2018. https://wp.unil.ch. (2019. május 29.) 18-19.

[4] A vonatkozó ajánlások címét lásd: Nagy Anita: Büntetés-végrehajtási jog európai kitekintéssel c. monográfiájában. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2017. 428-429.

[5] Council for Penological Co-operation. Word from the Chair. http://www.coe.int/web/prison/council-for-penological-co-operation. (2019.05.29.)

[6] Aebi, M.F. - Tiago, M.M.: SPACE I-2018-Councii of Europe Annual Penal Statistics: Prison Populations. Strasbourg, Council of Europe, Strasbourg. 2018. Updated on 11 June 2019. https://wp.unil.ch/space - SPACE I Annual reports +2018. (2019. június 12.)

[7] Aebi - Tiago (2018): i.m.

[8] Aebi - Tiago (2018): i.m. 7.

[9] Aebi - Tiago (2018): i.m. 9.

[10] Table C Legislative And Other Measures Which Directly Influences Trends In The Number of Inmates. In: Aebi-Tiago (2018): i.m. 11-18.

[11] Aebi - Tiago (2018): i.m. 20-83.

[12] Aebi - Tiago (2018): i.m. 84-114.

[13] Aebi, M.F. - Tiago, M.M.: Prisons and Prisoners in Europe 2018: Key Findings of the SPACE I report. Updated version: 11 June 2019. https://wp.unil.ch/space - SPACE I Annual reports +2018 Key Findings of the 2018 SPACE I report (2019. június 12.)

[14] A két szerző idézett munkájuk módszertanról szóló részében felhívják a figyelmet arra, hogy minden mutató esetében jellemzően a középértéket veszik alapul. A középérték az, ami az adatokat két egyenlő csoportra osztja, azaz 50%-a az országoknak a középérték fölött, 50%-a pedig az alatt van. Ebből a szempontból az átlagot kevésbé tartják megfelelőnek, mert az rendkívül érzékeny a nagyon alacsony és a nagyon magas értékekre. Ennek illusztrálására az alacsony populációjú országokat (pl. Liechtenstein, San Marino) említik, amelyek esetében egy fős változás is jelentős kihatással lehet az arányokra. Aebi-Tiago (2019): i.m. 16.

[15] Az ábra forrása: Aebi - Tiago (2019): i.m. 2.

[16] Forrás: http://www.prisonstudies.org/World Prison Brief data/Europe/Hungary (2019. május 25.)

[17] Nagy Ferenc: Az Európai Börtönnépességről. Megjegyzések az európai börtönpopuláció helyzetéről. Börtönügyi Szeme, 2016|3. 11-25.

[18] Nagy: i.m. 12-13.

[19] Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 6. 36.

[20] Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 7. 38-39.

[21] Forrás: Börtönstatisztikai Szeme, 2018|1. 4. www.bv.gov.hu (2019.06.17.)

[22] Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 7. 38-39.

[23] Aebi - Tiago (2019): i.m. 3.

[24] Forrás: Böntönstatisztikai Szemle, 2018/1. 6.

[25] Aebi - Tiago (2019): i.m. 3.

[26] Forrás: http://www.prisonstudies.org/World Prison Brief data/Europe/Hungary (2019. május 25.)

[27] Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 11. 48-49.

[28] Forrás: Börtönstatisztikai Szemle, 2018/1. 9.

[29] A SPACE I-2018 jelentés adatainak forrása: Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 11. 48-49. A hazai adatok forrása: Börtönstatisztikai Szemle, 2018/1. 9.

[30] Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 11. 48-49.

[31] Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 11. 48-49.

[32] Forrás: Börtönstatisztikai Szemle, 2018/1. 9.

[33] Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 11. 48-49.

[34] Aebi - Tiago (2019): i.m. 8-9.

[35] Az ábra forrása: Aebi - Tiago (2019): i.m. 5.

[36] Aebi - Tiago (2019): i.m. 4.

[37] Aebi - Tiago (20189): i.m. 5-6.

[38] Aebi - Tiago (2018): i.m. Table 9. 43-44.

[39] Aebi - Tiago (2018): i.m. 63.

[40] Aebi - Tiago (2019): i.m. 6-7. és AEBI, M.F. & TIAGO, M.M.(a): i.m. 64.

[41] Forrás: Börtönstatisztikai Szemle, 2018/1. 7.

[42] Aebi - Tiago (2018): i.m. 78.

[43] A táblázat forrása: Aebi - Tiago (2019): i.m. 11.

[44] Aebi - Tiago (2019): i.m. 12.

[45] Aebi - Tiago (2019): i.m. 14-15.

[46] Aebi, M.F. - Hashimoto, Y.Z.: SPACE II-2018-Councii of Europe Annual Penal Statistics: Persons under the suprvision of Probation Agencies. Strasbourg, Council of Europe, 2018. Updated on 21 May 2019. https://wp.unil.ch/space/space-ii-SPACE II-Annual Reports -2018 SPACE II Report (2018) (2019. május 25.) A SPACE II-2018 jelentés főbb megállapításait összegző és a SPACE I - 2018 jelentés egyes mutatóival összehasonlító munka: Aebi, M.F. - Hashimoto, Y.Z. - Tiago, M.M.: Probation and Prisons in Europe 2018: Key Findings of the SPACE reports. Strasbourg, Council of Europe, 2019. Updated version 20 May 2019.

https://wp.unil.ch/space/space-ii-SPACE II-Annual Reports -2018 Key Findings of the 2018 SPACE II report (2019. május 25.)

[47] Ezek a következők: Rec(99)19 concerning mediation in penal matters, Rec(99)22 concerning prison overcrowding and prison population inflation, Rec(2003)22 concerning conditional release (parole), CM/Rec(2010)1 on the Council of Europe Probation Rules, CM/Rec(2014)4 on electroning monitoring, and CM/Rec(2017)3 on the European Rules on community sanctions and measures. Forrás: Aebi -Hashimoto: i.m. 4-5.

[48] Aebi - Hashimoto: i.m. 8.

[49] Aebi - Hashimoto - Tiago: i.m. 3.

[50] http://www.unil.ch/space-AnnualPenal Statistics SPACEIISurvey 2016:19., 24-25. (2019. június 24.)

[51] Aebi - Hashimoto: i.m. 1.

[52] Forrás: Aebi - Hashimoto - Tiago: i.m. 5.

[53] Aebi - Hashimoto - Tiago: i.m. 7.