A "Hungarian-British Joint Academic and Research Programme" soron következő* ülésére 2000. szeptember 30-án, Oxfordban, a Pembroke College-ban került sor. A tanácskozási angol részről részt vett Professor Hugh Beale (University of Warwick, a Law Commission tagja), Professor Andrew Burrows (University of Oxford), Professor Dan Prantice (Pembroke College, Oxford) és Professor Geoffrey Woodroffe (Brunel University). A magyar résztvevők Dr. Harmathy Attila egyetemi tanár (ELTE AJK, Budapest), Dr. Vékás Lajos egyetemi tanár (ELTE AJK, Budapest), Dr. Kecskés László egyetemi tanár (JPTE, Pécs), Dr. Kisfaludi András egyetemi docens (ELTE AJK, Budapest) és Dr. Menyhárd Attila egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK, Budapest) voltak. A vitaindító referátumokat Dr. Harmathy Attila (A szerződés érvénytelenségének általános kérdései), Dr. Kisfaludi András (Érvénytelen szerződések és közhitelű nyilvántartások) és Dr. Menyhárd Attila (Feltűnően aránytalan előny a szerződésekben) tartották. A tanácskozás eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.
Az, hogy a szerződés fogalmát az alku elemhez vagy a szerződéses szándékhoz kötjük-e, továbbá hogy milyen teret engedünk piaci modell esetén is az állami beavatkozásnak, alapvetően határozza meg a szerződésszegéssel és a szerződés érvénytelenségével összefüggő kérdések megválaszolását is. A kontinentális rendszerekben az, hogy középpontban a felek szerződési szándéka áll, merev szabályozáshoz vezet, ezzel szemben a common law megközelítés, amelyben a szerződési fogalom alapeleme az alku, rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé. Az érvénytelenségi okok körében figyelembe kell venni az erkölcsi normák szerződési jogra gyakorolt hatását és a közérdek védelme iránti igényt is. Meg kell határozni a szerződések tartalmi kontrolljának a határait és el kell dönteni, hogy a szerződési jog védelemben részesítse-e személyek meghatározott csoportjait, s ha igen, melyeket. Az állami beavatkozás mélysége kihat az érvénytelenségi ok hivatalbóli figyelembe vételére és a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeire is. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szerződő felek egyenlőtlen pozíciójának kontrollja során a strukturális monopolhelyzetek jogalkotási szintű beavatkozást igényelnek, míg a helyzeti monopolhelyzetek kezelésének hatékony eszköze lehet a bírói gyakorlat. Az érvénytelenség szabályozása során el kell döntenünk, hogy szerződéstípusok szerint milyen módon differenciálunk és a szerződés természete szerint mit tekintünk relevánsnak, ideértve azt is, hogy az egyes szerződésekben meglévő kockázati elemet akár a jogalkotás, akár a jogalkalmazás szintjén hogyan vesszük figyelembe.
A magvar szerződési jognak a szerződő felek szándékát központi elemként kezelő jellege várhatóan nem fog változni. A változások kívánatos tendenciája mindenképpen a rugalmasság lenne, kérdés, hogy ezt a jogalkotás vagy a bírói gyakorlat útján kellene-e elérni. Az egyik lehetséges változás annak elfogadása, hogy írásbeli alakszerűség előírása esetén a szerződő felek teljesítése illetőleg a fél általi teljesítés elfogadása konvalidáló hatással jár. Végig kell gondolni, hogy mely helyzetek minősülnek a piac strukturális hibáinak s ezekkel jogalkotási szinten kell foglalkozni. Újra át kel! gondolni, hogy a semmisség és a megtámadhatóság kategóriái fenntartandók-e és ha igen, milyen változásokra van szükség a szabályozásban.
Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek nagyon fontos aspektusa, hogy az érvénytelenség kihat-e jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személyek jogszerzésére. Ez különösen élesen jelentkezik abban az esetben, ha a jóhiszemű harmadik személy valamilyen nyilvántartásban bízva szerzett jogot. Ebben a helyzetben a harmadik személyek és a szerződő felek érdekei ütköznek egymással. A probléma feloldásához tisztázni kell, hogy mely nyilvántartások közhitelűek s hogy mit jelent a közhitelesség. Ilyen összefüggésben felmerül az a kérdés is, hogy a nyilvántartásba való bejegyzés alapulhat érvénytelen szerződésen is, illetőleg hogy a nyilvántartásba való bejegyzés járhat-e a szerződés érvénytelenségét orvosló hatással. E problémák megnyugtató megoldásához tisztázni kell a közhitelű nyilvántartások szerepét s azt is, hogy mely esetekben kötődik a jog keletkezése a közhitelű nyilvántartásba való bejegyzéssel.
A jelenleg hatályos Ptk. a szerződéses szinallagmát a törvény szövege szerint objektív alapon is védi. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadhatóság szerződési jogunk egyik legvitatottabb intézménye.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
