Az Országgyűlés 2003. június 23-i ülésnapján fogadta el a párttörvény1 (továbbiakban: Ptv.) módosításáról szóló 2003. évi XLVI. törvényt2, valamint önálló jogszabályként a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvényt (továbbiakban: Alapítvány-törvény).
a) A Ptv. módosítás szabályozási tartalma
Az Országgyűlés a Ptv. módosításával jogszabályi alapot teremtett arra, hogy a pártok - bizonyos feltételekkel - a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából, külön törvény rendelkezései szerint, a Ptv.-ben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozzanak létre3.
A módosítás következtében viszont - és e rendelkezések egy része képezte (képezi) az alkotmányossági kifogások alapját - csak az az alapítvány jogosult e költségvetési támogatásra, amelyik az alábbi feltételeknek megfelel.
a) az alapítványt alapító párt képviselői az Országgyűlésben legalább két, egymást követő országgyűlési választást követően képviselőcsoportot alakítottak, és (tehát ezzel együttes feltételként)
b) az Országgyűlés megválasztását követően az alakuló ülésen a párt képviselőcsoportja bejelentette megalakulását, továbbá
c) az alapítvány alapító okirat szerinti célja kizárólag az (1) bekezdés szerinti, tehát a politikai kultúra fejlesztése érdekében végzett tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységre irányul.
A támogatás formáiról és mértékéről szintén e módosítás - az (5) bekezdés - rendelkezik, a következő formák közt különböztetve:
a) Az alaptámogatás. Ez az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény szerinti egyévi képviselői alapdíj huszonötszöröse. Erre a formára az a párt jogosult, amely vagy
aa) az Országgyűlés megválasztását követően az alakuló ülésen a párt képviselőcsoportja bejelentette megalakulását és az alapítvány célja a Ptv.-ben meghatározott célnak megfelel, vagy
ab) amelynek a Ptv. 9/A. § (2) bekezdése szerinti támogatása azért szűnt meg, mert a képviselőcsoport az Országgyűlés mandátumának lejártával megszűnt.
Itt kell megjegyezni, hogy az alaptámogatás tekintetében a törvény kivételt tesz a saját maga által megállapított főszabály alól, és felmentést ad az általános feltételek közül azzal összefüggésben, hogy a párt képviselőinek az Országgyűlésben legalább két, egymást követő országgyűlési választást követően képviselőcsoportot kellett alakítaniuk.
b) A mandátumarányos kiegészítő támogatás, amely képviselőnként az éves képviselői alapdíj 85%-a.
c) Az eseti támogatás, amely az éves költségvetési törvényben kiemelt célra rendelt, az a) és b) pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával meghatározott összeg.
Bár a módosítás további feltételeket és garanciákat is tartalmaz, ezek a jelen írás szempontjából nem merülnek fel releváns momentumként4.
b) Az Alapítvány-törvény előírásainak néhány lényeges összetevője
Az Alapítvány-törvénnyel kapcsolatban csak néhány olyan motívumra hívnám fel a figyelmet, amely a Ptv.-hez képest eltérést mutat, és amellyel kapcsolatban más okból kifogások fogalmazhatók meg, vagy amely garanciaként jelenik meg az alapítvány működésével összefüggésben.
ba) Az első ilyen megjegyzés, hogy - bár az Alapítvány-törvény 1. §-a a Ptv. 9/A. § (1) bekezdését látszólag megismétli - a két törvény eltérően határozza meg az ilyen jellegű alapítványok rendeltetését. Míg a Ptv. módosítás az alapítványt "a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából" engedi létrehozni, addig az Alapítvány-törvény már akként fogalmaz, hogy "a pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére" hozhatnak létre alapítványt, vagyis nem általában végzett, bármely jellegű, e körbe tartozó - a politikai kultúra fejlesztésére irányuló - cselekvés, hanem a párt tevékenységének elősegítésére irányuló foglalatosság segítésére. Bár ez a fogalmi eltérés nem eredményezi azt, hogy ne a saját tevékenységük elősegítésére hozzák létre az adott alapítványt - erre a Ptv. módosítás lehetőséget ad -, az Alapítvány-törvény megfogalmazása mégiscsak a létrehozás valószínűbb és életszerűbb indokára nézve tartalmaz - esetleg csak véletlen - utalást.
bb) Garanciaként jelenik a meg az Alapítvány-törvényben az, hogy támogatást csak egyértelműen azonosítható személytől fogadhat el5. Fontos előírás továbbá, hogy ezek az adatok és a támogatás összege közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, és azokat - ha a támogatás összege az ötszázezer forintot, vagy a külföldről származó támogatás összege a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladja6 - a támogatás beérkezésétől számított harminc napon belül az alapítvány honlapján közzé kell tenni7. E rendelkezések megsértésével elfogadott támogatást - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek be kell fizetni8.
bc) További garancia, hogy az alapítvány tevékenysége felett ügyészi törvényességi felügyelet érvényesül, gazdálkodásának törvényességi ellenőrzésére kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult, amely kétévenként ellenőrzi az Alapítvány-törvény szerint költségvetési támogatásban részesülő alapítványok gazdálkodását.
c) A szabályozással kapcsolatos néhány kritikai megjegyzés
A jogszabály tételes szabályaival kapcsolatban néhány megjegyzést szükséges tenni.
ca) Az Ptv. új 9/A. § (2) bekezdése első mondatában a pontosítás végett és a visszaélés lehetőségének kiküszöbölése miatt indokolt lett volna szerepeltetni az "e törvény hatályba lépésekor" kifejezést. A jelenlegi megfogalmazás, miszerint "Az (5) bekezdés szerinti költségvetési támogatásra az az alapítvány jogosult, amelyik megfelel az alábbi feltételeknek…", e tekintetben félreérthető és a későbbiekben jogalkalmazási nehézségeket involválhat.
cb) Nem tekinthető szerencsésnek az a megoldás, hogy az alapítvány kezelő szervének tagjait a párt képviselőcsoportja nevében a frakció vezetője jelölheti ki9. Mivel az alapítvány a párt alapítványa, helyesebb lenne a jogot a párt valamely képviseletre jogosult szervezeti egységéhez telepíteni. Ez meg is valósul abban az esetben, ha a párt nem rendelkezik országgyűlési képviselőcsoporttal, mivel ez esetben az alapító - vagyis a párt - jelöli ki a tagokat.
cc) Végül, véleményem szerint nem fogadható el az a megoldás sem, hogy az alapítvány kezelő szervének állami vezető is tagja lehet10. Ez az elképzelés a közélet tisztaságának igényével véleményem szerint nehezen egyeztethető össze, azzal együtt, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 10. §-a lehetővé teszi, miszerint a képviselő az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként tevékenykedjen, pusztán a tiszteletdíjban való részesülés lehetőségét tilalmazza.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
