2012. május 11-én rendeztük a - reményeink szerint "csak" - első joggazdaságtani konferenciát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán Hatékony-e a magyar jog? címen. A konferencián kiderült, hogy bár a téma nem tartozik sem a jog-, sem a közgazdaságtudomány fő kutatási területei közé, mégis sokakat vonz: a konferencián - egy plenáris ülés után - hat párhuzamos szekcióban 52 előadót hallgathattunk meg. Az olvasó ezen előadások közül egy válogatást tart a kezében.
Ha a joggazdaságtan kerül szóba, akkor eleve feltűnő lehet, hogy mind magyarul, mind angolul milyen sok kifejezéssel illetik ezt a területet. Hívjuk joggazdaságtannak, a jog gazdasági elemzésének [economics analysis of law], de ismert a jog és közgazdaságtan [law and economics] kifejezés is. A magyar nyelv sajátosságai miatt itt is inkább a joggazdaságtan, jog gazdasági elemzése kifejezést használom, de a konferencián hallottak és az itt megjelenő szövegek is aláhúzzák, hogy ez a kutatási terület nem egyszerűen azt jelenti, hogy jogintézmények közgazdasági hatásait keressük - mint amit az elnevezés sugall. Igaz, az ilyen elemzések fő kérdése általában az, hogy egyes jogintézmények léte, vagy éppen hiánya miképpen hat a (racionálisnak, vagy napjainkban egyre inkább a korlátozottan racionálisnak feltételezett) emberek döntéseire, hogyan befolyásolja azokat. Ezekből az egyéni döntésekből - a közgazdaságtudomány által leírt módon - továbblépve próbálja előre jelezni, magyarázni a jogintézmények társadalmi hatásait.
Azonban a kutatási program nem azonos a társadalomtudományok más területein már jól ismert "közgazdaságtani gyarmatosítással". Sokkal inkább szól a két tudomány művelői közötti párbeszédről, amit a law and economics kifejezés talán jobban érzékeltet. Nem csak a jogászoknak hasznos megismerni azokat a közgazdaságtani módszereket, amelyek, mint a társadalom más területeinek elemzése már bizonyította, a nem gazdasági, de emberi döntéseken, emberek közötti együttműködésen alapuló folyamatokat, intézmények létét is képes magyarázni. Nekünk, közgazdászoknak is fel kell ismerni, hogy az általunk leírt piaci, társadalmi folyamatokat sohasem csak a piacszerkezet (a szereplők árelfogadó, vagy árkereső magatartása), illetve az
- 5/6 -
egyensúlyi árak befolyásolják, hanem mindig az annak kereteket szabó jogi és jogon kívüli normarendszer is.
Ezen párbeszéd legegyszerűbb módjának gondoltuk, ha olyan témát keresünk, amely fontos, központi szerepet kap mind a jogtudományon, mind a közgazdaságtudományon belül, és amelynek kapcsán megmutathatjuk egymásnak, hogy a két területen milyen aktuális kutatások zajlanak, milyen kapcsolatok, szinergiák lehetségesek. Választásunk a hatékonyság fogalmára esett. Egy olyan fogalomra, amelyet ugyan a két terület időnként nem ugyanarra használ (amit sok jogász - akár ebben a kötetben is olvasható - tanulmányokban hatékonyságnak nevez, az a közgazdaságtan számára inkább hatásosság: a cél elérése, függetlenül az ennek érdekében felhasznált erőforrások mennyiségétől), de amely kapcsán mégis felismerhetjük, hogy a jogintézmények, vagy más normák társadalmi hatásainak felmérésekor nem lehetünk meg egymás nélkül.
Mint említettem, az olvasó a konferencia előadásaiból csak egy válogatást tart kezében. Nem a teljes termést - az különböző helyeken jelenik majd meg. Ezen további publikációkról tájékozódni, illetve egy jó részüket közvetlenül is elérni a www.lawecon-hu.org weblapon (a Magyar Jog és Közgazdaságtani Társaság weblapján) tudják.■
Visszaugrás
