Jelen munka elsődleges célja. hogy támpontokat adjon a napjainkban folyó tokaji névhasználati vitákhoz. A tanulmány első részében a földrajzi árujelzők általános elemzését vezetem végig. A második részben a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályokat veszem sorra. Ahogyan az első részben. úgy itt is elsődlegesen a borok (különösen a tokaji borkülönlegességek) szempontjából vizsgálom az egyes normákat. illetve jogintézményeket. A harmadik részben napjaink aktuális tokaji ügyeit mutatom be. amelyek közül a szlovák és az ausztrál továbbra is lezáratlanok.
A földrajzi árujelzők az 1883-ban megszületett terminológia értelmében1 az ipari tulajdon körébe tartoznak. A földrajzi árujelzők egy nagyobb csoport. az árujelzők egyik kategóriáját képezik. amely mellett további jelentős csoportot képeznek a védjegyek és a kereskedelmi nevek.2 Ennek kapcsán fontos megjegyezni. hogy a borok (és a szűkebb témánkat jelentő tokaji borkülönlegességek) esetén a földrajzi árujelzők mellett a védjegyeknek is óriási jelentőségük van.3
A földrajzi árujelzők jogintézményének jellegzetessége. hogy nem képeznek a védjegyekhez hasonló tulajdont. ugyanis a földrajzi árujelzők mindig kollektív jogosultságok. tehát mindazokat a termelőket. feldolgozókat és kereskedőket megilletik. akik az adott földrajzi helyen a meghatározott minőségű terméket előállítják. Lényegében ebből következik a földrajzi árujelzők egy további jellemzője. vagyis az. hogy forgalomképtelenek: nem lehet őket megterhelni. átruházni. vagy rájuk használati engedélyt adni. A földrajzi árujelzők oltalma. ezen felül. tipikusan korlátlan ideig tart. A földrajzi árujelzők és védjegyek ütközése esetén jellemzően az eredetmegjelöléseket tekintik elsőbbséggel rendelkezőnek.4
A földrajzi árujelzők (vagy más néven a földrajzi megjelölések) kategóriája maga is egy gyűjtőfogalmat takar. amely magában foglalja az eredetmegjelölést. a hagyományos (földrajzi és nem földrajzi) megjelölést. a földrajzi jelzést és a származási jelzést.5 E kategóriák között a lényegi különbséget az jelöli. hogy milyen szoros a földrajzi kapcsolat a földrajzi környezet és az onnan származó termék minősége között. A négy kategória tartalmát az egyes (hamarosan ismertetésre kerülő) normák eltérően állapítják meg. Magam részéről a Magyarországra is kötelező európai uniós rendelet6 alapján ismertetem az eredetmegjelölés. a hagyományos megjelölés és a földrajzi jelzés fogalmát. Ennek indoka. hogy a rendelet immáron Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó. és a földrajzi árujelzők magyarországi alapjogszabálya (az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést nevesítve) is ennek tükrében készült. A származási jelzésen az európai rendelet lényegében már túllépett.
1. Eredetmegjelölés valamely régiónak. meghatározott helynek. vagy - kivételes esetben - országnak az olyan (az uniós rendelet alapján mezőgazdasági) termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése. amely e régióból. meghatározott helyről vagy ezen országból származik. és amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek. valamint az e meghatározott földrajzi területen folyó termelésnek. feldolgozásnak és előállításnak köszönhető.
Ez a fogalom annyiban szigorúbb a korábbi Lisszaboni Megállapodásban7 rögzített definíciótól. hogy a termelés. feldolgozás és előállítás fázisait a földrajzi területhez köti.
2. A hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi megjelölés (elnevezés) lehetővé teszi azt. hogy (az eredetmegjelölésnél ismertetett egyéb kritériumok teljesítése esetén) a földrajzi név ne vonatkozzon konkrét helyre. Ilyen hagyományos jelzés: az aszú.8.9
3. A földrajzi jelzés valamely régiónak. meghatározott helynek vagy - kivételes esetben - országnak az olyan (az uniós rendelet alapján mezőgazdasági) termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése amely e régióból. meghatározott helyről vagy ezen országból származik. és amely az e földrajzi származásnak tulajdonítható sajátos minőséggel. hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik. és amelynek termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása a meghatározott földrajzi területen folyik.10
1. Az eredetvédelem nemzetközi szabályozásának alapját az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény teremtette meg. A Párizsi Uniós Egyezmény témánk szempontjából leglényegesebb sajátossága. hogy a származási jelzést és az eredetmegjelölést (tehát a földrajzi árujelzőket) az ipari tulajdon körébe sorolja. Ezzel kapcsolatban kifejti. hogy az ipari tulajdon fogalmát a legtágabban kell érteni. és az nem csupán a szorosan vett iparra és kereskedelemre vonatkozik. hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és a nyersanyagtermelésre, és minden előállított vagy természetes termékre, például borokra is."
2. Az áruk hamis és megtévesztő származási jelzésének megakadályozása tárgyában hozták létre 1891-ben a Madridi Megállapodást,12 amely a származási jelzések jogvédelmének kútfőjét jelenti.
3. A földrajzi árujelzők másik nagy kategóriájának, az eredetmegjelölések védelmének mind a mai napig funkcionáló (17 országot magába foglaló), egyezménye a Lisszaboni Megállapodás. A Párizsi Uniós Egyezmény szakosított szerződését jelentő Lisszaboni Megállapodást 1958-ban fogadták el. A borok szerepe ebben a rendszerben kiemelkedő, ugyanis pl. a Lisszaboni Megállapodás keretében védett eredetmegjelölések (kb. 800) több mint fele borokra vonatkozik.13
4. A borokra ezeken kívül 17 ország részvételével létrejött egy speciális nemzetközi szerződés is: a Nemzetközi Boreredetvédelmi Megállapodás (1924).14 A megállapodás működését a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) irányítja. Annak köszönhetően, hogy Magyarország taga az OIV-nak, a magyar szőlészeti-borászati szabályozás mindig is közel állt az európai szabályozás irányvonalaihoz. Ennek köszönhetően gyakorta fordult az elő, hogy az OIV ajánlását, mind az EK, mind Magyarország beépítette szabályozásába.15
5. A tokaji névhasználat szempontjából is lényeges dokumentum a GATT-TRIPS megállapodás. A TRIPS megállapodás (azaz a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás) az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény melléklete.16 A földrajzi megjelölésekkel17 a TRIPS megállapodás II. részének 3. fejezete foglalkozik. E fejezetben találunk külön szabályokat a borok és szeszes italok vonatkozá-sában18 is, amelyben főszabályként biztosítják azt, hogy nem lehet borokat megjelölő földrajzi megjelölést alkalmazni abban az esetben, ha nem a szóban forgó földrajzi megjelöléssel jelölt helyről származik a bor. E főszabály alól azonban két kivételi kör is van: az egyik a homonim földrajzi megjelölések esete19, a másik a fajtanévvé vált földrajzi megjelölés esete.20 Mindkét kivételi kör különösen kedvez egyébként az Amerikai Egyesült Államoknak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
