A társaság természetes személy tagjának személyiségi jogai és a gazdasági társaság személyhez fűződő jogai között kapcsolat figyelhető meg. A jogalkotó azt a törvényszerkesztési megoldást követte, hogy A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Második Könyv "A személyiségi jogok" részében tárgyalja a természetes személyekre irányadó személyiségi jogokat és azok részletszabályait. A jogi személyekre irányadó Harmadik könyv 3:1. § (3) bekezdés terjeszti ki a személyhez fűződő jogokra vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. Bár a Ptk. külön könyvben rendelkezik a természetes személyek személyiségi és a gazdasági társaságok személyhez fűződő jogairól, az utalószabály alapján szoros kapcsolat figyelhető meg a rendelkezések között. Ezen kodifikációs megoldásból kiindulva a tanulmány a gazdasági társaságok vonatkozásában is védelemben részesülő egyes személyhez fűződő jogok kapcsán elemzi a tag, mint természetes személy és a társaság, mint jogi személy személyhez fűződő jogainak egyes összefüggéseit. A személyiségi jogok szerepe, védelme a gazdasági társaság tagjai, mint természetes személyek és a társaság, mint jogi személy tekintetében fontos sajátosságokat mutat, a társaság tagja is megsértheti a gazdasági társaság személyhez fűződő jogait, a tag személye is okozhatja a társaság személyhez fűződő jogainak sérelmét, illetve a tag személyiségi jogának sérelme is hatással lehet a társaság működésére.
There is a connection between the personal rights of a natural person as a member of the company and the personal rights of the company. The legislator has followed the drafting method of Book Two "Personal rights" of Act V of 2013 on the Civil Code (hereinafter: Civil Code), which deals with the personal rights of natural persons and their detailed rules. Paragraph 3:1(3) of Book Three, which governs legal persons, extends the rules on personal rights to legal persons, unless the protection is limited to the person by its nature.
Although the Civil Code provides in a separate book for the personal rights of natural persons and for the personal rights of business companies, a close connection between the provisions can be observed on the basis of the reference rule. Based on this codification solution, my study analyses the relationship between the personal rights of a member as a natural person and the personal rights of a company as a legal person in relation to certain personal rights which are also protected in the context of business associations. The role and protection of the rights of the personality of members of a company as natural persons and of the company as a legal person are importantly specific: a member of the company may violate the company's rights of the personality, the person of the member may cause a violation of the company's rights of the personality, and the violation of the member's rights of the personality may also affect the functioning of the company.
A személyiségi jogok védelme a természetes személyek és a jogi személyek, így a gazdasági társaságok vonatkozásában is jelentős. A jogalkotó azt a törvényszerkesztési megoldást követte, hogy A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Második könyv "A személyiségi jogok" részében tárgyalja a természetes személyekre irányadó személyiségi jogokat és azok részletszabályait.[1] A jogi személyekre irányadó Harmadik könyv 3:1. § (3) bekezdés terjeszti ki a személyhez fűződő jogokra vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.[2] Bár a Ptk. külön könyvben rendelkezik a természetes személyek személyiségi és a gazdasági társaságok személyhez fűződő jogairól, az utalószabály alapján szoros kapcsolat figyelhető meg a rendelkezések között.
Ezen kodifikációs megoldásból kiindulva tanulmányomban a gazdasági társaságok vonatkozásában is védelemben részesülő egyes személyhez fűződő jogok kapcsán elemzem a tag, mint természetes személy és a társaság, mint jogi személy személyhez fűződő jogainak egyes összefüggéseit.
- 22/23 -
A természetes személyek és a gazdasági társaságok mind a vagyoni jogok, mind a személyhez fűződő jogok tekintetében az általános jogképességükből fakadóan döntően egyezőségeket mutatnak, de egyes fontos különbségek is megállapíthatóak. A természetes személyekkel szemben egy gazdasági társaságnak nem lehet személyisége, ez alapján a természetes személynek személyiségi jogai, míg egy társaságnak személyhez fűződő jogai vannak.[3] A gazdasági társaságok önálló jogalanyiságukra figyelemmel a vagyoni forgalomban önállóan jelennek meg, kiemelt jelentőségű, hogy egyes, elsősorban a gazdasági tevékenység gyakorlását biztosító személyiségi jog vonatkozásukban is védelmet élvezzen. A személyiségi jog és védelme nemzetközi szinten is a legmagasabb rendű és rangú jogszabályokban biztosított és garantált elsődleges alapjogok egyike.[4] A gazdasági társaságokat a természetes személyekkel azonosan vagyoni és személyhez fűződő jogok is megilletik.[5]
A társaságoknak nincs személyisége, ezért a természetüknél fogva kizárólag az emberhez fűződő személyiségi jogaik nem lehetnek. Vannak olyan jogok, amik jellegüknél fogva csak természetes személyek vonatkozásában értelmezhetők, például az élet, testi épség, egészség védelmét szabályozó rendelkezések, mert hiányzik a személyiség biológiai alapja.[6] Ugyancsak nem értelmezhető gazdasági társaságok körében a magántitokhoz való jog, és a kegyeleti jog sem.
Egy társaság kapcsán fogalmilag kizárt az emberi méltósághoz való jog védelme is.[7] A Ptk. rendelkezései alapján[8] azonban a személyiségi jogok forrása az emberi méltóság, az általános személyiségi jog alapja.[9] A gazdasági társaságok személyhez fűződő jogi jogalanyiságának alapja azonban nem lehet az emberi méltóság, ezért esetükben a jogi személy jogképessége irányadó.[10] Jogképességükből fakadóan illeti meg a gazdasági társaságokat a személyhez fűződő jogok védelme. A személyiségi jogvédelem a jogi személyeket egyediségük, képességeik, lehetőségeik kibontakoztatásának, érvényesítésének védelme érdekében illeti meg.[11]
A gazdasági társaságok működése kapcsán fontos, hogy a polgári jogi jogalanyiságukkal összefüggésben egyes személyiségi jogok védelmében részesülhessenek. A Ptk.-ban nevesített személyiségi jogok közül több a jogi személyekkel kapcsolatban is értelmezhető, megilletheti a gazdasági társaságokat is. A gazdasági társaságok szempontjából kiemelt jelentőségű a névviseléshez való jog, a jóhírnév védelméhez való jog, a titokvédelemhez való jog (üzleti titok), továbbá a képmáshoz való jog megsértése (például címer). Ezen személyiségi jogok védelme a társaságok működése kapcsán is elengedhetetlen, mivel megsértésük jelentős vagyoni vagy nem vagyoni sérelmet okozhat a cégnek. A társaságok polgári jogi jogalanyiságuk elnyerésével együtt személyhez fűződő jogaiknak védelmében is részesülnek a jogalkotó által. A jogi személyek körében folyamatosan bővül azon jogok köre, amelyekre hivatkozhatnak, egyre szűkebb az a kör, amely természeténél fogva csak a természetes személyt illetheti meg.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
