A tanulmány egyik 2019. évi aktualitása a babaváró támogatás bevezetése. Az alapvető jogok biztosának az AJB-4819/2016. számú jelentésben megfogalmazott, joggyakorlatot megváltoztató álláspontja, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Béktv.) 3. § (2)-(4) bekezdése és 4. §-a szerinti kivételeken kívül - a Béktv. 3. § (1) bekezdésének "megfelelően" szövegrésze (a "megfelelő alkalmazás", a "megfelelő eltérésekkel való alkalmazás" törvényi követelménye) ellenére - nem ismer el kivételeket, így az első házasok kedvezménye vonatkozásában sem, felveti a kérdést: a babaváró támogatás (is) a Béktv. fogságában van-e. Jelen írás a Béktv. 3. § (1) bekezdése "megfelelően" szövegrészének - a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása vonatkozásában is megjelenő - megvilágításával, a 32/2010. (III. 25.) AB határozat elemzésével az AJB-álláspont contra legem voltáról - de lege ferenda javaslattal - szól.
Az Országgyűlés 2019. április 1-jén normál tárgyalási módban elfogadta a családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXII. törvényt (a továbbiakban: Tv.).[1] A Tv. 1. §-a alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 1. számú melléklete a Tv. 1. melléklete szerint módosult. A Tv. mellékletének 1. pontja szerint az Szja. tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.42. alponttal egészült ki: (Egyéb indokkal adómentes:) "7.42. a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerinti kamattámogatás és gyermekvállalási támogatás."[2]
A Tv. 2. §-a alapján a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a következő 50/B. §-sal egészült ki: "50/B. § (1) Az állam - a (2) és (3) bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett - készfizető kezesként felel a központi költségvetés terhére a hitelintézettől igényelt, 2019. július 1-je és 2022. december 31-e között megkötött hitelszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott babaváró támogatással nyújtott kölcsönre. (2) Az állami kezességvállalás mértéke a babaváró támogatással nyújtott kölcsön tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a. (3) A babaváró támogatással nyúj-
- 403/404 -
tott kölcsön biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem jogosult."
A Tv. 3. §-a alapján a Cst. 51. §-a a következő e) ponttal egészült ki: (Felhatalmazást kap) "e) a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a babaváró támogatással nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás részletes szabályait." A Tv. 4. §-a alapján a Tv. 2019. július 1-jén lépett hatályba.[3]
A Tv. általános indokolása többek között tartalmazza, hogy: "Magyarország Kormánya 2018 novemberében konzultációt indított a családok védelméről. A konzultációban közel 1,4 millióan mondták el véleményüket, ami erős felhatalmazás az újabb családvédelmi intézkedések életbe léptetéséhez. A konzultáció eredményei is igazolták, hogy a magyar emberek számára a gyermek és a család érték. A magyar emberek határozottan kiálltak amellett, hogy a fiatal házaspároknak érdemes támogatást adni a felelős életkezdéshez és gyermekvállaláshoz. Azt is támogatták, hogy a családok több gyermek vállalása esetén több támogatást kapjanak, s megerősítették azt az alapelvet, hogy az új családvédelmi intézkedéseket a továbbiakban is munkavégzéshez kell kötni."
A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1)-(2) bekezdése szerint a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatása érdekében az e rendelet alapján nyújtott kölcsönhöz (a továbbiakban: kölcsön) kapcsolódóan az e rendeletben meghatározott feltételekkel állami támogatásként a) kamattámogatás és b) gyermekvállalási támogatás [az a) és b) pont szerinti támogatások a továbbiakban együtt: babaváró támogatás] vehető igénybe; a kölcsön és a babaváró támogatás igénybevételéről szóló szerződés (a továbbiakban: kölcsönszerződés) 2022. december 31-éig köthető meg.
A téma szempontjából különösen jelentős, hogy az R. 4. § (1) bekezdés a) és i) pontjában foglalt rendelkezés szerint a kölcsönszerződés megkötését a házaspár - együttes igénylőként - akkor igényelheti, ha a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában a feleség betöltötte a 18. életévét, de még nem töltötte be a 41. életévét, esetükben nem áll fenn olyan tény vagy körülmény, amelynek alapján a közös gyermekvállalás nyilvánvalóan lehetetlennek tekinthető; a 19. § (2) és (4) bekezdése szerint a gyermekvállalási támogatás a) a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően fennálló várandósság esetén, a támogatott személyeknek a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzata után igényelhető, és b) az e rendelet hatálybalépését követően született, a támogatott személyek által közösen örökbefogadott gyermek után igényelhető, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönkérelem benyújtását követően válik véglegessé; a (3) bekezdésben nem említett esetben a gyermekvállalási támogatás iránti kérelem a) vér szerinti gyermek esetén a várandósság betöltött 12. hetét követően - ideértve a szülést követő időszakot is -, b) örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően nyújtható be.[4]
A jelen tanulmányban azt az aktuális kérdést is vizsgálom, hogy a bejegyzett élettársak részesülhetnek-e a babaváró támogatásban, tekintettel a Béktv. 3. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekre és az alapvető jogok biztosa által a Béktv.-vel kapcsolatban elfoglalt álláspontra.
A Béktv. 3. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra, c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára, d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették, e) a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített, és f) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra.
A Béktv. 1. § (1)-(2) bekezdése szerint bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelen lévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni; kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
