A tavalyi év végén látott napvilágot a Ludovika Kiadó gondozásában egy átfogó kézikönyv, amely objektív módon, ugyanakkor előre meghatározott elemzési sémák mentén mutatja be az Európai Unió tagállamainak a globalizáció okozta kihívásokra adott válaszait, különös tekintettel az Európai Unió értékrendjének alkalmazásának kérdéseire.
A kötet szerkesztői Trócsányi László jogász professzor, korábbi alkotmánybíró és igazságügy-miniszter, az Európai Parlament képviselője és a Magyar Jogász Egylet új, frissen megválasztott elnöke, aki 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-től az Alkotmánybíróság tagja, majd 2010-től Magyarország párizsi nagykövete volt, illetve Lovászy László emberi jogi szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, aki a tavalyi évig több mint nyolc éven át az ENSZ egyik emberi jogi bizottságának (CRPD) a Közgyűlés által kétszer megválasztott tagja, illetve az Európai Parlament szakmai tanácsadója volt szociális és foglalkoztatási témában 2009 és 2018 között, jelenleg a Miniszterelnökség kormányzati stratégiai kutatásokkal kapcsolatos feladatokat támogató miniszteri biztosa. A szakmai lektorok Kecskés László professzor, akinek fő kutatási területe az EU-jogharmonizáció módszertana, illetve Zachar Péter Krisztián, aki a magyar és európai politikatörténetben, valamint nemzetközi kapcsolatok történetében jártas kutató.
Az alapos és részletes gyűjteményből a brexit miatt az Egyesült Királyság, illetve hazánk is kimaradt. A kézikönyv olyan egységes, minden EU-s tagállamra vonatkoztatható adat-, illetve szempontrendszert igyekszik bevezetni, amely mind ez ideig hiányzott a hasonló, áttekintő jellegű művekből. A kötet rendkívül nagy segítséget nyújthat főként a társadalom-, állam-, valamint közigazgatás-tudományi tanulmányokat végző hallgatók, kutatók, gyakorlati szakemberek számára, hiszen az államszervezet, a nemzeti identitás, illetve társadalmi problémák köré összpontosul.
A kötet felépítése rendkívül logikus sémát követ: az összesen 26 országról készült elemzés ABC rendben követi egymást. Az alfejezetek logikája, illetve szerkezete illeszkedik az EU Alapjogi Chartája, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) rendszerébe. A kötet központi gondolata az uniós értékrend nemzeti szinten történő értelmezése és ennek problematikája. Ennek során a szerzők górcső alá veszik a nemzeti identitás, a vallásszabadság, a családpolitika, a bevándorlás vagy éppenséggel az adott országban folyó, az európai életmódról és az európai jövőképről szóló vitákat.
Az egyes fejezetek felépítése azonos és így az olvasó, kutató maga teheti meg az összehasonlító elemzést az egyes tárgykörök kapcsán. Így minden ország esetében elsőként a geopolitikai helyzet kerül bemutatásra, amely segít(het) a kulturális, történelmi, valamint gazdasági összefüggések megértésében is. A rövid geopolitikai áttekintést követi az első alfejezet, amely az identitás, a kultúra és a hagyományok tiszteletét foglalja egybe, s amely Lapu Árpád, nemzetközi kapcsolatok szakértő, joghallgató és Szesztay Ádám, történettudós, kisebbségkutató munkája. A legfontosabb kérdéskörök, amelyek ezen a témán belül jelennek meg, egyrészt a nemzeti identitás bemutatása, amely a nemzeti öntudat, illetve az őshonos nemzeti kisebbségek bemutatására koncentrál. Ezt követi a vallásszabadság, illetve a felekezeti hovatartozás meghatározása, a legjelentősebb családpolitikai intézkedések, illetve az európai életmódról szóló vita és az európai jövőkép szemléltetése. A kötet a migrációt, illetve az ehhez való (valamint a külföldiekhez általánosságban véve) tagállami hozzáállást külön pontként tárgyalja, jelentős hangsúlyt fektetve az integráció kérdésére.
Második alfejezetként a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog érvényesülését vizsgálja, illetve mutatja be a kézikönyv a politikai rendszer, illetve az igazságszolgáltatás egyes sajátosságain keresztül. Itt jelenik meg a jogállamiság kérdésének tisztázása is. A véleménynyilvánítás szabadságának egyes kérdésein belül pedig elsősorban a sajtó szabadságát, illetve a gyülekezési jogot tárgyalják a szerzők. Lovászy László és Sándor Lénárd, akinek fő kutatási területe szintén az emberi jogok, valamint a nemzetközi közjog, komoly figyelmet szentelnek ebben az alfejezetben a polgárok biztonságát érintő egyes kérdéseknek, főként a közbiztonság és a biztonságpolitika területén, mint például a közleke-
- 30/31 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
