A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a felek 10 éves határozott idejű energiaszolgáltatási szerződést kötöttek egymással, amelynek értelmében az alperes a felperes számára energiaszolgáltatást végzett.
A felperes elsődleges kereseti kérelmében a szerződésmódosítások semmisségének okaként azoknak a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) 73. § (1) bekezdésébe és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 200. § (2) bekezdése alapján a jó erkölcsbe ütközését jelölte meg.
A felperes keresetlevelére válaszul előterjesztett, érdemi nyilatkozatot is tartalmazó ellenkérelmében az alperes előadta, hogy álláspontja szerint a 2004. május 1. után kötött szerződésmódosításokra már nem a régi Kbt., hanem 2004. május 1-jei hatálybalépése folytán a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) alkalmazandó, amely egyúttal hatályon kívül helyezte a régi Kbt.-t. (Azóta mindkét hivatkozott törvény hatályon kívül helyezésre került, a legújabb közbeszerzésekről szóló jogszabály a 2011. évi CVIII. törvény, azonban az eset megtörténtekor még ezen két jogszabály rendelkezéseit kellett alkalmazni és összehasonlítani, így cikkemben nem térek ki a legújabb jogszabályra.) Ezen álláspontjának alátámasztására hivatkozott az új Kbt. 401. §-ára. Az alperes álláspontja szerint a 2004. május 1-je után kelt szerződésmódosítások semmisségét így nem a régi Kbt. 73. § (1) bekezdésére, hanem az új Kbt. 303. § (1) bekezdésére figyelemmel kell megítélni.
Az alperes előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az új Kbt. 316. §-a és 318. §-a alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés új Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása. Hivatkozott arra, hogy az új Kbt. 350. §-a álláspontja szerint kifejezetten rögzíti, hogy a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa. Mivel azonban az új Kbt. 322-323. §§ alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezésére nyitva álló jogvesztő határidő már letelt, így nincs már lehetőség a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatára. Ezek miatt pedig, az alperes álláspontja szerint a szerződésmódosítások közbeszerzési jogszabályba ütközésének megállapítására kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy az e határozat megtámadását követő közigazgatási perben a bíróság jogosult.
A 2004. május 1-je előtt kötött, és így az alperesi álláspont szerint is a régi Kbt. hatálya alá eső szerződésekkel kapcsolatban az alperes előadta, hogy álláspontja szerint az a tény, hogy expressis verbis a régi Kbt. nem köti a támadott szerződésmódosítások régi Ptk. 200. § szerinti semmisségének megállapítását a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásához, még nem jelenti azt, hogy a jogalkotó "örök időkre" lehetővé kívánta volna tenni a régi Kbt.-be ütközés miatti semmisségre való hivatkozás lehetőségét. Előadta továbbá e körben, hogy a régi Kbt. 1999. szeptember 1-jével hatályba lépett 88. § (7) bekezdése csupán annyit jelent, hogy nincs kizárva a semmisségre való hivatkozás a régi Kbt. rendelkezéseinek megsértése esetén. Emellett hivatkozott arra is, hogy álláspontja szerint nem lelhető fel olyan eseti döntés, mely a régi Kbt. 76. § (1) bekezdés a) és c) pontja és 73. § (1) bekezdésébe ütköző szerződésmódosításokkal kapcsolatban megengedi a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárás mellőzését a semmisség megállapításakor, továbbá, hogy az új Kbt.-hez hasonlóan a régi Kbt. is a Közbeszerzési Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe utalja a közbeszerzési szabályok jogtalan mellőzése miatt indított eljárások lefolytatását.
A felperes álláspontja szerint az új Kbt. 401. §-a alapján valamennyi támadott szerződésmódosításra a régi Kbt. irányadó. Hivatkozott továbbá a régi Kbt. 88. § (7) bekezdésére, illetve a Legfelsőbb Bíróság által a Gfv. X. 30.086/2000. számú ügyben hozott döntésre. Álláspontja szerint a régi Kbt. hatálya alatt a régi Ptk. 200. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók a régi Kbt. 88. § (7) bekezdésének 1999. szeptember 1-jei hatálybalépése előtti időszakban kötött szerződések vonatkozásában is.
Az alperes olyan kérelmet terjesztett elő, hogy a Választottbíróság a felperes elsődleges kereseti kérelme tekintetében az Eljárási Szabályzat 1. § (7) bekezdése alapján hatáskörének hiányát hivatalból állapítsa meg.
- 25/26 -
A Választottbíróság megállapította, hogy a peres felek között létrejött "alapszerződésben" a szerződéssel kapcsolatos jogvitákra a Választottbíróság hatásköre került kikötésre. Ezt követően az egységes szerkezetű szerződésmódosítás szintén a Választottbíróság hatáskörét kötötte ki a szerződéssel kapcsolatos jogvitákra. Tekintettel arra, hogy az egyéb szerződésmódosítások a Választottbíróság hatáskörének kérdését nem érintették, és a szerződésnek - a módosítással nem érintett része - változatlan tartalommal hatályban maradt, így a szerződéssel kapcsolatos jogvitára kikötött választottbírósági hatáskör a szerződésmódosítás semmisségének megállapítására vonatkozó jogvitában is irányadó.
A Választottbíróságnak így abban kérdésben kellett döntenie, hogy az alperes által az új Kbt. alkalmazandóságával és a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörével kapcsolatban az alperes által az első tárgyalást megelőzően, illetve azt követően előadottak hatásköri kifogásnak minősülnek-e, és amennyiben igen, azt az alperes határidőben terjesztette-e elő.
A Választottbíróság a hatáskörre vonatkozó alperesi és felperesi előadásokat azok tartalma szerint vette figyelembe és értékelte, figyelemmel a jogérvényesítés elősegítése és a méltányos elbírálás követelményeire is. A Választottbíróság megállapította, hogy az alperesi nyilatkozatok tartalmuk szerint az elsődleges felperesi kereset vonatkozásában előadott hatásköri kifogásnak minősülnek, melyet az alperes első alkalommal érdemi ellenkérelmében terjesztett elő (noha maga az alperes expressis verbis csak egy ezt követő beadványában adta elő, hogy amennyiben a Választottbíróság helyt ad korábban előterjesztett érveinek, úgy álláspontja szerint a Választottbíróságnak hatásköre hiányát kell megállapítania). Ennek megfelelően a hatásköri kifogás az Eljárási Szabályzat 1. § (8) bekezdése alapján határidőben előterjesztett.
A Választottbíróság végzésével az alperesi hatásköri kifogást elutasította.
Alapvetően téves volt ugyanis azon alperesi érvelés, hogy a 2004. május 1-je után megkötött szerződésmódosításokra az új Kbt. alkalmazandó. Az új Kbt. (alperes által is hivatkozott) 401. § (1) bekezdése ugyanis azt mondta ki, hogy rendelkezéseit "a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni". A rendelkezés szövegében szereplő, "a hatálybalépés után megkezdett" fordulat az azt követő háromtagú felsorolás valamennyi elemére vonatkozott, azaz az új Kbt. akkor lett volna alkalmazandó a per tárgyát képező szerződésmódosításokra, ha azok a hatálybalépés után megkezdett beszerzéssel lettek volna kapcsolatosak vagy a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzési eljárás alapján kerültek volna megkötésre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
