Az 1999. évi CX. törvény 123. §-a által beiktatott, s a 2001. évi CV. törvény 20. §-ának (8) bekezdése által módosított Pp. 73/A. §-ának a) pontja szerint 2003. július 1. napjától kezdődő hatállyal kötelező a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A kötelező jogi képviselet bevezetésének jogpolitikai indoka az, hogy az ügyek tárgya, illetve a magasabb perérték miatt megyei (fővárosi) bíróság első fokú hatáskörébe tartozó ügyekben indokolt, hogy az érdemi döntések elleni fellebbezést az anyagi és eljárási jogszabályokat ismerő szakember terjessze elő, illetve legalább a fellebbező fél ilyen képviselővel rendelkezzék a másodfokú eljárás során. A jogi képviselő tevékenységétől ugyanis remélhető - figyelemmel a Pp. 3. §-ának (2) bekezdésében, illetve 253. §-ának (3) bekezdésében írott korlátokra is -, hogy az anyagi igazságot jobban megközelítő jogerős ítéletek meghozatalát segíti elő.
A kötelező jogi képviselet kapcsán három kérdéskör érdemel különös figyelmet:
- melyek azok a határozatok, amelyek elleni fellebbezés csak jogi képviselő közreműködése mellett terjeszthető elő;
- a Pp. 73/A. § módosított a) pontja által nem érintett határozatok ellen 2003. július 1-jét megelőzően előterjesztett fellebbezések esetén megkövetelendő-e a jogi képviselet;
- a jogi képviselet mellőzésének mi a jogkövetkezménye.
A Pp. 73/A. § a) pontjának egyetlen külön értelmezést nem igénylő "biztos pontja", hogy az ítélet ellen fellebbezést, illetve csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél köteles jogi képviseletéről gondoskodni. Ugyanakkor e jogszabály által megjelölt másik határozatcsoport
- a megyei (fővárosi) bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben, az ügy érdemében meghozott végzések
- esetében szükséges annak egyértelmű meghatározása, hogy mely végzések tekintendők érdeminek.
Ennek vizsgálatát célszerű kettéválasztani a peres és a nem peres eljárásban hozható végzésekre.
I. A peres eljárásban a kérdés megválaszolásánál segítségünkre lehet egyrészt a Pp. 212. §-ának (1) bekezdése, amely kimondja: a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel határoz; másrészt a felülvizsgálattal támadható határozatok körére vonatkozó Pp. 270. §-a által felkínált analógia. Ez utóbbi §-nak a 2002. január l-jétől hatályos szövege ugyancsak tartalmazza ugyanis az ügy érdemében hozott végzés fogalmát.
1. A 212. § szövegéből az következnék, hogy a peres eljárás során az ügy érdemében kizárólag ítélettel lehet dönteni. Ugyanakkor azonban nyilvánvalóan az ügy érdemében hozott döntéseknek minősülnek az úgynevezett ítélet hatályú határozatok: az egyezséget jóváhagyó végzés, valamint a bírósági meghagyás is. Ez utóbbi az általunk vizsgált kérdés szempontjából figyelmen kívül hagyható, miután a bírósági meghagyás elleni perorvoslat az ellentmondás, s nem a fellebbezés. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen azonban fellebbezésnek van helye. A felek egyezsége - a kereseti kérelem korlátai között - anyagi jogi, tehát a per érdemébe tartozó kérdéseket rendez, amely a 148. § (3) bekezdéséből következően a jóváhagyó végzés folytán válik az ítélettel azonos hatályúvá. Következésképpen az egyezséget jóváhagyó végzés az ügy érdemére vonatkozik.
A 271. § hatályos szövege a felülvizsgálható határozatok közül kifejezetten kizárja - több ugyancsak érdemi döntést tartalmazó határozat mellett - az egyezséget jóváhagyó végzést is. A 2001. évi CV. törvénnyel 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítást megelőzően azonban a 270. § (2) bekezdése e végzéseket azon szűk körbe vonta, amelyek ellen volt helye felülvizsgálatnak. A két egymást követő szabályozást egybevetve az a következtetés vonható le, hogy a jogszabály módosítása következtében a jóváhagyó végzés nem azért került ki a felülvizsgálati kérelemmel támadható határozatok közül, mert az nem tekinthető az ügy érdemére vonatkozónak, hanem jogalkotói elhatározás folytán került sor erre a változásra.
Miután tehát az egyezséget jóváhagyó végzés az ügy érdemében hozott végzés, ezzel szembeni fellebbezés esetében kötelező a fellebbező fél számára a jogi képviselet.
2. A peres eljárás során hozható két másik olyan végzés esetében, amelyek az analógiaként segítségül hívott felülvizsgálattal támadható határozatok sorában szerepeltek 2002. január 1-jét megelőzően, nem látszik ilyen kézenfekvőnek a válasz.
A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító (130. §), valamint a permegszüntető (157. §) végzések esetében ugyanis két ellentétes álláspont verseng egymással.
Az egyik szerint e végzések elleni fellebbezés esetében indokolt megkövetelni a jogi képviselő eljárását, mert ezek a végzések - bár nem az ügy érdemében hozott végzések - alkalmasak arra, hogy a peres eljárásnak az ügy érdemét eldöntő határozatig történő folyását megakasszák. Ilyenként pedig kihatással vannak az ügy érdemére. Az ezt támogató érvelés tulajdonképpen egybeesik azokkal a jogpolitikai indokokkal, amelyek a 270. § (2) bekezdésének megelőzően hatályos szövegét eredményezték.
A másik nézet szerint azonban szükségtelen a jogi képviselő közreműködésének megkövetelése, ugyanis ezek a határozatok nemcsak hogy nem érdemiek, de - anyagi jogerő híján - nem is képesek megakadályozni azt, hogy érdemi határozat bírálja el a fél anyagi jogi igényét. A félnek ugyanis a 130. § (1) bekezdésében, valamint a 157. §-ban szereplő valamennyi esetben lehetősége van arra, hogy a keresetlevelet ismételten előterjessze, továbbá a 130. § (1) bekezdése, valamint a 157. § a), b) és c) pontjai esetén az eredeti keresetlevél beadásának jogi hatályai is fenntarthatók a 132. § (1) bekezdése, illetve a 161. § (1) bekezdése alapján. Ezt az érvelést erősítheti, hogy ezek a korábban külön jogszabályi rendelkezés alapján felülvizsgálattal támadható végzések 2002. január 1. napja után - érdemiek nem lévén - kikerültek ebből a körből. (Megjegyzendő, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma akként foglalt állást, hogy sem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító, sem a permegszüntető végzés nem tekinthető az ügy érdemében hozott végzésnek.)
A fentebb tárgyaltakon kívüli minden egyéb, a peres eljárás során hozott végzés esetén a jogi képviselő közreműködése mellőzhető a fellebbezés során.
Azon végzések, amelyekkel szemben fellebbezést, illetve csatlakozó fellebbezést a jogi képviselő nélkül eljáró fél is előterjeszthet - a teljesség igénye nélkül -a következők:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
