A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának korábbi tanszékvezető egyetemi tanára és Doktori Iskolájának egykori vezetője, Sólyom László "Az Alaptörvény díszkiadása" című tanulmányával 2016-ban véglegesen lezárta jogi és közéleti pályáját. Jogtudományi és közéleti munkásságának írásos dokumentumait három, tekintélyt parancsoló kötetben Landi Balázs szerényen háttérbe húzódó szerkesztésében, a Szerző rövid bevezetőjével 2019-ben változtatások nélkül adta közre a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó. A könyv "a független, demokratikus és alkotmányos Magyarország megszületése harmincadik évfordulója előtt tiszteleg" - forrásközlésként egy gazdag tudományos munkásság és egy rendkívüli életút dokumentumait téve hozzáférhetővé. A bevezető mellett a közölt fényképek Sólyom László egyes szám első személyben írt képaláírásai adnak életútjába személyes betekintést.
A Szerző az egyes kötetek borítójára beszédes képeket választott. Az időrendben első, polgári jogi munkásságának dokumentumait tartalmazó kötet borítójára egy, csak a Mecsekben honos, tél végi virág, az illatos hunyor került, az alkotmányjogi szövegeket tartalmazó kötetre a pécsi havihegyi kápolna előtt álló, százharminc éves mandulafa (2019-ben az év fája Európában) került: "Szimbóluma annak, hogy az európai alkotmányosság túléli a zord időket, évszázadok múltán is virágba borul." A közéleti dokumentumokat tartalmazó kötet borítóját a bánáti bazsarózsa, a kizárólag a Zengőn élő virág ékesíti. Monografikus művek új kiadásától, tanulmányok, interjúk, a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésen elhangzott beszédtől (1988) az elnöki vétókon és beszédeken át az akadémiai székfoglalóig (2013) tárulkozik fel az életmű. A dokumentumgyűjtemény valamennyi korábbi anyagot teljes terjedelmében közöl (ez alól csupán néhány, Sólyom László által jegyzett alkotmánybírósági határozat kivétel).
A polgári jogi kötet egyúttal két monográfia - "A polgári jogi felelősség hanyatlása" (1977) és "A személyiségi jogok elmélete" (1984) - új kiadása. Elsőre jogtörténetnek tűnik, másodszorra módszertanilag ma is érvényes írás a "KGST-jogi formák és a kelet-nyugati vállalati együttműködés" (1974) vagy "Az állami vállalatok jogállása az Egyesült Államokban" (1976) című tanulmány. Sólyom László a kötetben is közölt
- 193/194 -
nekrológjában Eörsi Gyula tanítványának vallja magát - e korszak írásai arról is tanúskodnak, hogy az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete az 1970-es években a polgári jog művelésére védett szigetet és igényes minőségi keretet adott. A korábbi rendszer öröksége, hogy az alapjogvédelem fogalomkészletét eredendően magánjogászok honosították meg Magyarországon. Ennek lenyomataként a "Polgári jog" kötetben szerepelnek a személyiségi jogokkal (emberi méltóság, halálbüntetés, abortusz, házasság), az adatvédelemmel (személyi szám és átvilágítás), a környezetvédelemmel és a tulajdonjoggal - különösen a kárpótlás kérdésével kapcsolatos - alkotmánybírósági határozatok. Az "első Alkotmánybíróság" e meghatározó döntései személyesen Sólyom László tollából származnak. De ebbe a kötetbe került a középületek akadálymentesítése törvényi határidejének ismételt meghosszabbítása ellen emelt politikai vétó is (2006), végül a 2009-ben elfogadott Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó vétók is.
Az írások témakörök szerint szerkesztve kerülnek elénk: az "Alkotmányjog" kötet első harmadát az Alkotmánybíróságról szóló írások (összefoglaló munkák, a nemzetközi tevékenységhez kapcsolódó írások, illetve tanulmányok, cikkek). Sólyom László néhány német, illetve angol nyelven megjelent írása mellett az "Alkotmányjog" kötet közli az 1990-es években az Alkotmánybíróság tevékenységét bemutató, Németországban megjelent kötethez a Roman Herzog előszavát, illetve Stephen G. Breyer írását, mely a hasonló amerikai kötethez született. A kötet második harmadát alapjogi írások és határozatok teszik ki, azzal, hogy a fentiek szerint a személyiségi jogokkal, adatvédelemmel, környezetvédelemmel és tulajdonjoggal kapcsolatos döntések a "Polgári jog" kötetben kaptak helyet. Az utolsó harmadba az alkotmányjogi intézményekkel kapcsolatos írások kerültek, így itt olvashatjuk részben a kommentárszerű a "Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban" című monográfiát (2004), illetve az Alaptörvény korszakára reflektáló későbbi szövegeket is. A kötetet a német Szövetségi Alkotmánybíróság munkásságát méltató tanulmány zárja (2011).
A "Közélet" kötet meghatározó részét a köztársasági elnöki megbízatáshoz kötődő, szintén tematikusan tagolt (szerepfelfogás, alkotmányosság-jogállam, 1956, a 2006. őszi válság, a nemzet egysége, környezetvédelem) beszédek, írások adják. A kötet első harmadában azonban a személyiségi jogok, az adatvédelem és a környezetvédelem iránt elkötelezett egyetemi tanár korai közéleti munkásságának dokumentumait olvashatjuk. Perirat, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez írt nyílt levél (1988), a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjú (1988) mellett itt kapott helyet a párizsi Magyar Füzetekben közölt írás, melyben Sólyom László "Dr. Futó Anni" álnéven a Jogtudományi Közlöny 1984. évi 12., állampolgári jogokkal foglalkozó tematikus számáról ír - saját tanulmányát is bemutató - recenziót. E kötet végére került a Századvég kiadásában Bódy Zsombor és Cieger András "Hagyni kell történni a sorsot" című életinterjúja (2004) és Sólyom László publikációinak jegyzéke is.
Ahogy Sólyom László akadémiai székfoglalójában az Alkotmánybíróság 1989-ben "ajándékba kapott" jogállásával kapcsolatban fogalmazott: "A szerencse mindig megtalálja az arra érdemeseket." Míg a polgári jogi felelősség elemzése németes dogmatikai igényességével és a magánjog leghagyományosabb kérdéseivel önmagában provokálhatta a szocialista jogtudomány valóságát, a személyiségi jogok, illetve a környezetvédelem kérdései is újra meg újra tüskét jelentettek a hatalom körme alatt. Következetessége folytán Sólyom László szakmai igényessége és ebből fakadó közéleti
- 194/195 -
hivatása számára 1990 után egyedülálló tér nyílt. Az 1990-es évek alkotmánybíráskodását áthatotta a meggyőződés, hogy a "jogállami forradalom" letéteményeseként a történelem alakítója. Lehetnek tetteink, döntéseink, melyekről csak a tanítványok tanítványainak nemzedéke rendelkezik az ítéletalkotáshoz kellő távolsággal. A kételkedők számára azonban a Documenta köteteinek súlya is üzen: Sólyom László jogásziközéleti munkássága megkerülhetetlen. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanár (PPKE JÁK).
Visszaugrás
