A közszolgálat célja, hogy a társadalom iránt elkötelezett és felkészült hivatali apparátussal tisztességesen lássa el a kormányzat által számára kitűzött feladatokat. A társadalom létének alapja a tisztviselők családja is, ezért a társadalom érdeke, hogy e szervezet munkavállalói, hivatali kötelezettségeiket úgy tudják összeegyeztetni családi kötelezettségeikkel, hogy annak se a társadalom, se a tisztviselő családja ne lássa kárát.
A társadalom család iránt érzett felelősségét olyan módon kell összeegyeztetni a hivatal iránt érzett felelősséggel, hogy az a tisztviselői réteg minden tagja számára, minden élethelyzetben egyaránt biztosíthassa családi életük működését. Fontos a tisztviselők számára, hogy életüket tudatosan úgy formálják, hogy figyelemmel legyenek arra, miszerint viselkedésük mintául szolgál a magánszféra munkavállalói számára is, hiszen az Ebktv. 8. §-a alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága, családi állapota, anyasága, terhessége vagy apasága miatti rendelkezés, ha emiatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valaki vagy részesülnek valakik, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Ilyen alapon nem alkalmazható hátrányos megkülönböztetés közvetetten sem. Mivel a hátrányos megkülönböztetés a gondolatokban keletkezik, nem mondhatunk le a folyamatos tudatformálásról sem. Az Alaptörvény XV. cikkének (5) bekezdése különleges gondoskodásra szoruló és védelmet igénylő csoportként emeli ki a családokat.
A gyermekgondozás négy oszlopon áll a Bizottság ajánlása alapján. Egyrészt a gyermekgondozási szolgáltatások nyújtásában áll a szülők részére, akik dolgoznak, vagy oktatási, vagy képzési programot folytatnak, vagy éppen munkát, vagy munkához szükséges tanfolyamot keresnek. Másrészt biztosított a különleges szabadság a felelős szülők számára a gyermekek gondozásáért és neveléséért. Az ajánlás 4. cikke alapján a különleges szabadság biztosításáért a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, menedzsmentet és munkaerőt, valamint más érintett szervezeteket, magánszemélyeket, illetve a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságokat terheli a kötelezettség, hogy a menedzsmenttel, munkaerővel, más érintett szervezetekkel és magánszemélyekkel, kezdeményezzenek és/vagy bátorítsanak kezdeményezéseket, és reálisan vegyék figyelembe a nők fokozott részvételének szükségességét a munkaerőpiacon. Harmadrészt az áll a munka környezetének, szerkezetének és szervezésének ily módon való alakításában, hogy azok reagáljanak a munkavállalók gyermekeinek igényeire. A munkahelyi környezet, szervezet és szervezés tekintetében a tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, a menedzsmentet és a munkaerőt, valamint az egyéb érintett szervezetek és magánszemélyek felelősségét, hogy a menedzsment és a munkaerő, illetve illetékes hatóságok és magánszemélyek, kezdeményezzenek és bátorítsanak kezdeményezéseket különféle területeken. Ezek lehetnek kollektív szerződések, a munka környezetének, szerkezetének és szervezésének kialakítása, amely figyelembe veszi a gyermekek gondozásáért és neveléséért felelős valamennyi dolgozó szülő igényeit. Gondoskodni kell arról is, hogy a személyek megfelelő elismerést kapjanak gyermekgondozási szolgáltatásokkal, foglalkozásukban a beutazás módja és munkájuk társadalmi értékének tekintetében. Fontos az is, hogy támogassák a fellépést, különösen az állami szektorban, amely példaértékű lehet ezen a területen a kezdeményezések fejlesztésében. Negyedrészt a foglalkozásból, a család és a nevelés feladataiból, a gyermekek gondozásából eredő felelősséget meg kell osztani a nők és a férfiak között. Az ajánlás alapján a gyermekgondozási szolgáltatás tekintetében a tagállamoknak (és minden érintett személynek) meg kell tennie és bátorítani kell a bizonyos kezdeményezéseket. A szülők számára fontos, hogy munkát végezzenek, vagy oktatást, illetve képzést folytassanak a foglalkoztatás megszerzése érdekében, vagy keressenek munkát, tanfolyamot, képzést a foglalkoztatás megszerzése érdekében. Ebben az összefüggésben különösen törekedni kell annak biztosítására, hogy a szolgáltatásokat megfizethető áron kínálják a szülők számára, hogy azt minden dolgozni kívánó szülő igénybe vehesse. A bölcsődei ellátás után járó térítési díj megállapítása több jogszabályon alapulhat. Garanciális szabály az egyenlő esélyű hozzáférés tekintetében, hogy a szolgáltatások elérhetőek legyenek minden régióban, mind a városi területeken, mind a vidéki térségekben és tanyás területeken is. Fontos a sajátosságokhoz igazodó
- 20/21 -
bánásmód területén, a hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében, hogy a megfelelő szolgáltatások elérhetőek legyenek a különleges igényű, beteg és fejlesztendő gyermekek számára is. Fontos az is, hogy a különleges nyelvi szükségletek tekintetében is támogatást kaphassanak a családok. Fontos továbbá, hogy házas- vagy élettárs hiányában az egyszülős családok kiszolgáltatottabbak lehetnek, így számukra is elérhetőek legyenek a megfelelő szolgáltatások. A tagállamoknak tehát ösztönözniük kell a gyermekgondozási szolgáltatások rugalmasságát és sokszínűségét egy olyan stratégia részeként, amely növeli a választást és megfelel a különböző preferenciák, igények és körülmények között a gyermekek és szüleik számára, a különböző szolgáltatások koherenciájának megőrzése mellett. A tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy a gyermekgondozási szolgálatok munkavállalói számára nyújtott kezdeti és folyamatos képzés megfeleljen a kulturális örökség fontosságának és munkájuk társadalmi, oktatási értékeinek. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk azt is, hogy a gyermekgondozási szolgálatok szorosan együttműködjenek a helyiekkel közösségek rendszeres kapcsolattartása és cseréje révén, miközben információt adjanak át, hogy a szülői szükségletekre és a helyi sajátosságokra reagálhassanak. Az ajánlásban az áll továbbá, hogy ösztönözni kell a nemzeti, regionális, illetve helyi hatóságokat is, azok vezetését és munkaerejét egyaránt, valamint minden más érintett szervezetet és magánszemélyt - a saját igényeiknek megfelelően -, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak a koherens gyermekgondozás megteremtése és/vagy működése során, a szülők által nyújtott szolgáltatásokban, és amelyek nekik választást kínálnak. A Bizottság követni kívánta a tagállamokban az ajánlás végrehajtását, holott az ajánlás nem bír kötelező erővel.
A terhesség miatti diszkrimináció okozatossága az Európai Bíróság (továbbiakban: ECJ) döntésében különböző megítélést kapott a Hertz-esetben és a Brown- esetben. A Hertz-esetben az ECJ a szülés miatti távollétet két részre osztotta, a szülés előtti és a szülés utáni szakaszra. A szülés előtti távollétet csak a nőkre jellemző helyzetűnek, a szülés utáni betegség miatti távollétet mindkét nemre, a férfiakra és nőkre is jellemző helyzetűnek ítélte. "Az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása a munkakörülmények tekintetében, ideértve az elbocsátás feltételeit is, azt jelenti, hogy a férfiakat és a nőket azonos feltételek mellett, nemen alapuló megkülönböztetés nélkül kell biztosítani." "A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 76/207/EGK irányelv alapján a terhességgel vagy szüléssel összefüggő elbocsátások nem voltak jogellenesek. Döntésében azonban az ECJ figyelmen kívül hagyta a kauzalitást, ami miatt sok kritikát is kapott. A Brown-esetben ezért az ECJ felülvizsgálta korábbi álláspontját és figyelembe vette a szülés miatti kauzalitást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
