Az utóbbi évtizedekben - különösen a rendszerváltás óta - egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy a megszokott, biztonságot jelentő társadalmi struktúrák fellazultak vagy eltűntek. Ily módon napjainkra megnövekedett a biztonság és a rend iránti igény. Akár valós ez az igény, akár nem, kielégítése érdekében a kormányzatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a társadalom oldaláról. Ebben a kiélezett helyzetben pedig fennáll annak a veszélye, hogy a kormányzatok csak az alkotmányos keretek feszegetésével tudják kielégíteni ezt az igényt, amit azonban meg kell próbálniuk elkerülni.
"A bűnözéssel foglalkozó tudományokban általánosan elismert, hogy a hatvanas évektől Nyugat-Európában és Észak-Amerikában alapjaiban formálódott át a bűnözésről és annak kontrolijáról való gondolkodás. Ennek a büntetőpolitikai paradigmaváltásnak a magva az a soha nem tapasztalt hangsúly, amelyet a bűnözés megelőzésére történő hivatkozás napjaink bűnözéskontroll modelljeinek alakításában kap. A 21. század elejére a nyugati társadalmak büntetőpolitikájának legfontosabb szerveződési elvévé és rendező logikájává a bűnös magatartás, a potenciális veszélyforrások és a bűnelkövetés szempontjából releváns körülmények kontrollálása, semlegesítése és megelőzése vált."[1] Beccaria óta tudjuk, hogy a büntetőjog célja nem más, mint megelőzni a bűnelkövetőt abban, hogy újabb bűnt kövessen el.[2] A társadalmi fejlődés során ugyanis kikristályosodott azoknak az emberi magatartásoknak a köre, amelyeket a közösség saját maga és tagjai védelme érdekében tiltottnak, bűnösnek minősített. Bármely társadalomban valószínűleg mindig lesz egy olyan magatartáscsoport, amely tiltottnak, nemkívánatosnak fog minősülni. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a bűnre való hajlandóság az ember sajátja,[3] ily módon a bűnelkövetés a mindenkori társadalmi valóság integráns részét fogja képezni. Ezzel párhuzamosan és erre született válaszként viszont ki fog alakulni egy olyan mechanizmus is, amely a bűnelkövetésre próbál meg válaszokat adni. A társadalom a kohézió kialakítása és megőrzése érdekében fel fog lépni a bűnnel és azok elkövetőivel szemben.
A bűnelkövetésre adott válaszreakciók kapcsán napjainkban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a bűn, a bűnözés kontrollja milyen keretek között valósul meg. Mi legitimálja a létezését, melyek azok az elvek, amelyeknek érvényesülniük kell a működése során? Mi jelöli ki a korlátait és mi biztosítja ezeknek a korlátoknak az érvényesülését? És ez az a pont, ahol láthatóvá válik, hogy mára megváltozott a bűnözéssel foglalkozó intézményi környezet és társadalmi gondolkodás. "Minden társadalom tolerál bizonyos mértékű bűnözést, illetve a büntető igazságszolgáltatás bizonyos mértékű hatástalanságát. A kérdés, hogy mikor, hogyan és miért változik meg ez a toleranciaküszöb, és a társadalom hogyan kezeli ezt a problémát. A kutatások ugyanis azt jelzik, hogy a toleranciaküszöb alakulását nem annyira a bűnözés alakulása, inkább a jelenség értékelése határozza meg."[4]
Ezt az értékelést a társadalom[5] pedig a legritkább esetben végzi el csak a jog szemszögéből. Borbíró Andrea helyesen mutat rá arra, hogy a bűnmegelőzésről - és a bűnről - való tudományos gondolkodás nem választható el az adott társadalom szociológiai, politi-
- 344/345 -
kai, gazdasági, társadalmi hatalmi struktúráitól.[6] Sőt, az egyik, ha nem a legfontosabb elem a bűnözés társadalmi értékelése kapcsán a moralitás, vagyis az adott társadalom értékkészlete, értékpreferenciája, amely megalapozza, áthatja és befolyásolja az egész társadalmi berendezkedést.
A bűnözés értékelése számos tényezőtől függ és csak egy komplex rendszer részeként vizsgálható. Emiatt fontos kiemelni azt is, hogy a társadalom, mint komplex rendszer nem statikus, hanem dinamikus entitás, folyamatos mozgásban van: változik az értékkészlete, a szerkezete, egyes folyamatok a körülményektől függően hol erősebben, hol gyengébben érvényesülnek.
A mi, vagyis a jelen kor társadalmának egyik legfontosabb jellegzetessége a modernitás. "A modernitás szociológiai értelmezésében a múlt század közepétől a növekvő differenciálódás, a hagyományos hierarchiák felbomlása, autonómiák megerősödése áll a középpontban."[7] Somlai Péter ezt így fogalmazza meg: " minél modernebb egy társadalom, szervezete annál komplexebb, e szervezetműködése pedig annál dinamikusabb."[8] A komplexitás és differenciálódás következtében fellazultak a megszokott mechanizmusok, sok esetben pedig megkérdőjeleződött a korábban igazodási pontként kezelt normák érvényessége, egyben átalakultak a társadalmi folyamatokat szabályozó intézményrendszerek.[9] Ebben a bizonytalanná vált társadalmi helyzetben pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a modern (globális) társadalomban már nem lehetséges a büntetőpolitika hagyományos eszközeivel kialakítani a közbiztonság elviselhető szintjét, illetve nem lehet gyakorolni a bűnözés kontrollját.[10] Ily módon a modernitás eredménye esetünkben az, hogy megváltozott a bűnözésről, a bűnmegelőzésről való gondolkodás, ennek megfelelően pedig a bűnözésre való reagálás módja is. "A globális társadalom szereplőinek egyik legnagyobb problémája a folyamatos és komplex módon megjelenő biztonsághiány. Az állampolgárok számára a globalizáció által felkínált, egyre bővülőnek látszó lehetőségekhez képest reális veszélybe került az életkörülményeket meghatározó valamennyi tényező: a biztonságot jelentő, tartós munkaviszony, a hagyományos rend szerinti életmód fenntarthatósága, a tervezhetőség, az együvé tartozásból fakadó, a közösségi létből származó támasz. (...) A mai kormányzatoknak a biztonsággal kapcsolatos, egyébként legitim elvárásokra már nincsenek és nem is lehetnek megnyugtató válaszaik."[11] A megszokott, biztonságot jelentő társadalmi struktúrák fellazulásának vagy eltűnésének köszönhetően ezért napjainkra különös jelentőséget nyert a biztonság és a rend fogalma. Ez a biztonság és rend iránti társadalmi igény pedig egyre nagyobb elvárásokat fogalmazott meg a kormányzatokkal szemben, különös tekintettel a kormányok büntetőpolitikájára. Azon magatartások közül, amelyek leginkább alkalmasak a társadalmi kohézió gyengítésére, a bűnözés az egyik legjelentősebb. A bűnözés, mivel tömegjelenség, minden állampolgárt érint. Ily módon megkerülhetetlen és összetettségénél fogva csak össztársadalmi szinten és csak szervezett, illetve tervezett módon lehet és kell rá válaszokat találni.
Csakhogy fennáll a veszélye annak, hogy a "bűnözéstől való félelem összekeveredik a késői modernitás más bizonytalanságot, esetleg félelmet keltő problémáival, így például a szociális, gazdasági, kulturális elbizonytalanodással."[12] Ha pedig ez a veszély realitássá válik, akkor előfordulhat, hogy a bűnözés okait nem a megfelelő módon tárják fel, nem a kellő módon és nem a szükséges mértékben reagálnak rá. Ezért lehetséges, hogy a probléma megoldása helyett inkább annak elmélyítése történik. Ennek veszélyét napjainkban leginkább a média növeli. A médiának köszönhetően egyre több és egyre sokkolóbb bűncselekményről szerzünk tudomást nap, mint nap, ám a tájékoztatás nem mindig szakszerű. "A lakosságot ugyanakkor nincs, aki megóvja a hiányos, félrevezető, féligazságokat tartalmazó mindenféle információval szemben."[13] Az így "félrevezetett" széles nyilvánosság egyre nagyobb nyomás alá helyezi az igazságszolgáltatási apparátust: a közvélemény vagy túl enyhének vagy túl szigorúnak talál bizonyos bírói döntéseket, elégedetlen a rendőrség munkájával, nem érti, hogy a hatóságok adott ügyben miért úgy döntöttek ahogy. Emiatt eltávolodik egymástól a jogi szakma (igazságszolgáltatás) és a közvélemény (társadalom). A közvélemény eredményeket akar, biztonságot és a bűnösök megbüntetését és adott esetben nem törődik azzal sem, hogy az általa javasolt módszerekkel igazából az alkotmányos rendszer garanciáiról is lemondana. Ezzel szemben az igazságszolgáltatási apparátus olykor túlságosan is ragaszkodik a büntetőjog kialakult hagyományaihoz. Ez viszont azt eredményezheti, hogy a szakma egyfajta "elefántcsonttorony"-ba zárkózik. Ez
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
