A biológia tudományának vívmányai sokáig nehezen fértek be a szabadalmi kategóriák közé. Kezdetben az volt az uralkodó felfogás, hogy a szabadalmazható technológiák területe csak élettelen, a fizika és kémia eszközei segítségével hasznosítható és ellenőrizhető objektumokra vonatkozó találmányok számára van nyitva. Ez a nézet csak a 20. században a '30-as évekig tartotta magát.
Ez a nézet később tarthatatlanná vált, mert hiszen számos olyan iparág van, ahol kémiai folyamatok lefolytatására élő szervezetek hasznosítása révén került sor (ilyen eljárások között, elsőként a sör-, ecet-, élesztőgyártást, gyógyszeripart, antibiotikumok előállítását kell említeni).1
A biológia ezen vívmányait a kémiai eljárások keretei között lehetett szabadalmaztatni. A szabadalmaztatás lehetősége kiterjedt a biológiai objektumokra is. A korábban szabadalmazott eljárások nagy rokonságot, szerves kapcsolatot mutattak a hagyományos kémiai eljárásokkal. Csak éppen az átalakításhoz katalizátorként enzimet, enzimeket használtak.2
A biotechnológia felhasználása a szabadalmi jogban egészen a '80-as évekig nem jelentett problémát, mivel a Párizsi Uniós Egyezmény legtöbb államában, így Magyarországon is3 a vegyi úton előállított termékek, gyógyszerek és élelmiszerek ki voltak zárva a szabadalmi oltalomból, azonban mindezen termékek előállítására vonatkozó eljárási szabadalmak engedélyezhetők voltak.4
A baktériumok szabadalmazhatóságával szemben azt az érvet hozták fel, hogy ezek a természet termékei, így a baktérium nem szabadalmazható. A másik érv az volt, hogy a baktériumok élőlények és mint ilyenek nem sza-badalmazhatók. Az élőlények a törvény előírásai szerint azonban nem voltak kizárva a szabadalmazható tárgyak köréből. Ez morális kérdésként és forradalmi újdonságként jelentkezett.
Fontos elvi és gyakorlati kérdésként jelentkezett az, hogy a biotechnológiai találmányokat el kell határolni a növény- és állatfajták speciális fajtaoltalmától. Európában ugyanis ezek mivel ipari alkalmazhatóságuk hiányzik - "sui generis" védelemben, ún. fajtaoltalomban részesülnek a növény- és állatfajták.5
Ezzel szemben a biotechnológiai találmányok, mint a szabadalmi jog által általában elismert találmányok jogi oltalma kiterjed a biotechnológiai eljárásokra, biotechnológiai alkalmazásokra, és a biotechnológiai berendezésekre.6
A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmát Európában is jelentősen befolyásolta az Ananda N. Chakrabarty (GeneralElectric Company) 1972-ben tett genetikailag módosított olajfaló baktériumokra vonatkozó szabadalmi bejelentése és annak további sorsa: A bejelentést eredetileg elutasították. Az ügy 8 éven át tartott, abban az Amerikai Legfelsőbb Bíróság 1980-ban kimondta a baktérium szabadalmazhatóságát.
A Legfelsőbb Bíróság 3:2 arányban szavazta meg a szabadalmaztatásra vonatkozó döntést. Az eljáró bíróság olyan fontosnak tartotta az ügyet, hogy jóváhagyás végett a Kongresszus elé terjesztette, amely a döntést jóváhagyta. A biotechnológiai szabadalmak születési évének 1972-t tekintik. Az ügy kapcsán a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az élő organizmusok, baktériumok és más mikrobák szabadalmazhatók, növények és állatok nem.7
A védelem alá eső mikroorganizmusoknak újnak, természetben nem létezőnek és nem nyilvánvalóknak kell lenniük.8
A következő fontos állomás 1984-ben egy búzafajta szabadalmaztatása volt. Ken Hibberd és kutatói csoportja részére. Ebben az ügyben is az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntött, mégpedig a szabadalmi oltalom elfogadása mellett. Tehát 1984 óta az USA-ban e szabadalmi oltalom kiterjed a génkezelt mikroorganizmusokra, növényekre és állatokra.9
A biotechnológia robbanásszerű fejlődése a múlt század hetvenes éveitől a szabadalmi jog gyakorlatát is átalakította, különösen jelentős szerepe volt az élő szervezetek genetikai programjába való beavatkozásnak (rekombináns DNS technika felfedezése). Itt ugyanis már nemcsak arról van szó, hogy egy mikroorganizmus törzs kémiai lépést hajt végre, hanem arról, hogy az új műszaki megoldással létrehozott mikroorganizmusok és előállítási eljárásuk szabadalmi oltalom tárgyát képezik.
A biológia véglegesen tömeges ipari alkalmazást nyert.
Itt különbséget kell tenni a hagyományos biotechnológiai eljárások és az "új" biotechnológiai eljárások között, amely magába foglalta a - többek között - különböző génmanipulációs műveletek (növényi DNS ültetése állatba és fordítva) végzését.10
Az Európai Közösségben már a '70-es években felismerték a biotechnológiai kutatások fontosságát, és a '80-as években jelentős kodifikációs munkálatok kezdődtek meg. A biológiai találmányok jogi oltalmáról szóló irányelv tervezetét már 1988-ban kidolgozták.11
Az irányelvet nem fogadták el és többéves munka során annak többszöri teljes átdolgozására került sor. Csak 10 év múlva került sor12 a tervezet véglegesítésére. A 98/44 EK irányelv jelentős publicitást kapott.13
A 98/44 EK irányelv tervezetét a Tanács 1998. június 1-jén, és a Bizottság június 16-án véglegesítette, az 1998. július 6-ával nyert kihirdetést.1,4 A szaksajtó rövidesen hírül adta az új direktíva meghozatalát.15
Az irányelv szakmai háttere kidolgozásának fontosságára utal az a körülmény, hogy a mindössze 18 cikkből álló direktíva szakmai vonatkozásai megvilágítására 57 pontos bevezető indokolás (preambulum) szolgál, amely a terjedelem több mint felét teszi ki.
Az irányelv meghozatalának indokai megfogalmazást nyernek a 98/44. EK irányelv terjedelmes (57. pontból álló) preambulumában.
E motívumok az alábbiak:
- a közösségi ipar fejlesztése;16
- az emberiség globális problémái (járvány, ínség) megoldása
- a GATT-TRIPS Egyezmény biotechnológiai tárgyú szabadalmakra vonatkozó előírásainak élet-beléptetése";17, 18
- a génmanipuláció K+F tevékenysége jelentős befektetései nyereségességeinek biztosítása;19
- a közösségi előírások összhangba hozatala az adott szakterület nemzetközi egyezményeivel;20, 21, 22
- az Európai Közösség egységes belső piacán az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása;
- a Közösség egyes országaiban a biotechnológia szabadalmi előírásainak összehangolása;
- a tagországok bírósági gyakorlatának összhangba hozatala;
- a szabadalmi oltalomból való kizárások hatékony biztosítása;
- a környezetvédelem problémáinak az eddiginél hatékonyabb megoldása mind a Közösség egészében, mind a tagországokban;
- a biotechnológia felfedezések és biotechnológiai találmányok elhatárolása - a biotechnológia által felvetett etikai kérdések megoldása;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
