Rubin Paul Malloy (Syracuse University, New York) közelmúltban megjelent könyvében kísérletet tesz a jog gazdasági elemzése (law and economics) tradicionális elméletének meghaladására egy általa jog és piacgazdaságnak (law and market econo-my) nevezett megközelítési mód bevezetésével. Malloy elméletét - amely tulajdonképpen a jog klasszikus gazdasági elemzésének módosított változata - a különféle jelrendszerek kutatásával foglalkozó szemiotikának a csere és a piac modelljére való alkalmazásával építi fel. Túllépve a hatékonyság és igazságosság szembeállításán, ennek az elméletnek a középpontjában a kreativitás és a fenntartható jólét viszonya áll.
A jog és piacgazdaság elméletének kiindulópontja, hogy a piaci modellben a döntéshozás folyamata nem objektív természetű, sokkal inkább szubjektív indítékok által befolyásolt értékelések következménye. Megkérdőjelezi, hogy a közgazdaságtan valóban képes-e kiszámíthatóságot, objektivitást és pártatlansá-got hozni a jogba, és költség-haszon elemzés helyett a cserefolyamatot vizsgálja. A jog hagyományos gazdasági elemzésének alapvető korlátja, hogy további vizsgálatokhoz kiindulópontot nyújt ugyan, de nem alapoz meg választást egyenlően jó megoldások között.
Malloy a jog tradicionális gazdasági elemzése egyik hibájának tartja, hogy az túl sokat kölcsönöz a pozitív közgazdaságtanból, miközben annak eszközrendszerét más, nem jogi célok elérésére alakították ki. A közgazdaságtan célja az emberi viselkedés meg-jósolhatóságára vonatkozó információk keresése (például, hogy egy adott termék árának emelkedése milyen piaci változásokat idéz elő). A jogászok feladata azonban túlmenni ezeken a predikciókon, és meggyőzés útján közvetíteni különböző értékrendek és értékelési szempontok között. A jognak foglalkoznia kell a javak elosztásának egyenlőtlenségeivel, az ár-alapú elosztási rendszer igazságtalanságaival is. A jog tradicionális gazdasági elemzésének további hiányossága, hogy általános érvénnyel elfogadja a jólét-maximalizálás és a társadalmi felelősség (tisztességesség) etikájának mesterséges dichotómiáját, és nem ismeri el az értékelés (értelmezés) fontosságát a piaci cserefolyamatok megértésében. Ezt illusztrálja az a "kísérlet", amelyben kínai személyek döntéseit vizsgálták meg a fogoly-dilemma helyzetében. Egyik szereplő sem hozott a hatóságokkal kooperáló, a tradicionális közgazdaságtan szempontjából racionális döntést, és ebben valószínűleg döntő szerepet játszott egy szubjektív elem: a kínaiak hagyományosan bizalmatlan viszonya a hatóságokhoz. Ez jól mutatja az értékelési szempontok szerepét a döntéshozatalban.
Malloy könyvében hármas célt tűzött maga elé: egyrészt a jog és a piacgazdaság viszonyának vizsgálatához akar a jog tradicionális gazdasági elemzésénél általánosabb elméleti keretet biztosítani, másrészt be akarja mutatni a szemiotika szerepét a jog és piacgazdaság elméleti módszerében, harmadrészt pedig megkérdőjelezi a hagyományos elemzés középpontját képező hatékonysági paradigmát, azaz hogy a jognak a morális, erkölcsi és társadalmi értékek figyelmen kívül hagyásával kellene a jólét-maximalizálást elősegítenie. Amellett érvel, hogy a társadalmi felelősség általános morális elve alapvető szerepet játszik egy olyan kreatív környezetben, amely alkalmas arra, hogy a társadalmi fejlődést és jólétet fenntartható módon biztosítsa.
A szemiotika alkalmazásában a csere nem pusztán értékek egymással való helyettesítése, hanem értékek átalakítása az értékelés kiterjesztésével. Ebben a szemléletben a csere társadalmi folyamat, több optimális vagy hatékony, tisztán racionális döntéshozatalnál, mint ahogy az egyén is a társadalom része, nem pedig izolált eleme. Az érték, mint fogalom is csak társadalmi összefüggésekben értelmezhető: egy dolog értéke az, amit annak a közösség tulajdonít. Ezzel szemben a hagyományos gazdasági elemzés az egyént elkülöníti a társadalomtól.
A jog hagyományos gazdasági megközelítése egyensúlyi állapot elemzésén alapul, anélkül, hogy adekvát elméletet kínálna az egyensúlyhoz vezető folyamatra. Egyszerűen feltételezi, hogy az egyensúlyi állapothoz vezető folyamatot racionális piaci erők irányítják. Ezzel szemben a piaci változások dinamikus, folyamatcentrikus megközelítése magában hordoz egy meghatározatlan jelleget, a helyzet elemzésében kevésbé determinisztikus. Így például a jog szempontjából releváns gondatlan magatartás sem értelmezhető minden esetben a standard költség-haszon elemzés keretei között, hiszen azt befolyásolják olyan irracionális és indeterminisztikus tényezők, mint a véletlen, a meglepetés, vagy a felismerés. Az ésszerű döntéshozatalon alapuló egyensúlyi modell nem tudja megmagyarázni vagy felölelni a piaci cserefolyamat ilyen dinamikus és indeterminisztikus aspektusait.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
