A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §-a taxatíve felsorolja a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségeit, amelyek egyrészt a felszámolási eljárás elindításához, másrészt annak lefolytatásához szükségesek (záróleltár és beszámoló készítése, iratanyag és a társasági vagyon felszámolónak történő átadása, tájékoztatás a jelentősebb ügyletekről és kötelezettségvállalásokról, környezeti terhekről történő nyilatkozattétel a környezetvédelmi felügyelőség számára, az adóstól járadékszolgáltatásra jogosultak tájékoztatása a felszámolási eljárás elrendeléséről stb.). Az adós azonban a kötelezettségeken kívül - a felszámoló mint képviselő általi érdekérvényesítési lehetőségektől független - jogosultságokkal is rendelkezik, egyik ezek közül az egyezségi tárgyalás kitűzésének a kezdeményezése.
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja. A Cstv. 34. § (1)-(2) bekezdései alapján a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolási eljárás befejezéséig - főszabályként - a felszámolót terhelik mindazon igazgatási kötelezettségek, amelyek a jogi személlyel szemben annak megszűnéséig fennállnak, és amelyekért a vezető tisztségviselő tartozott felelősséggel. A felszámolás kezdő időpontjához köthető képviselet tehát a cégnyilvántartásba való bejegyzés és közzététel nélkül attól függetlenül is a törvény erejénél fogva (ipso iure) érvényesül.
Ezen képviseleti jogosultság talán legfontosabb elemének az tekinthető, hogy a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyona ún. felszámolási vagyonná válik, ettől kezdve a vagyonnal kizárólag a felszámoló jogosult rendelkezni (LB Gfv. IX. 30.064/2006. sz., Fejér Megyei Bíróság Gf. 40 068/1998/3. sz.). A jogszabály arra sem nyújt lehetőséget, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően, de még annak közzétételét megelőzően (tehát a két időpont közötti "átmeneti" időszakban) a cég vezetése hitelezői igényeket teljesítsen - fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság az LB Pfv. IV. 20.159/2004. sz. eseti döntésében. A felszámolás kezdő időpontja után a nem a felszámoló által tett, a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat a törvény rendelkezésébe ütközik. A vezető tisztségviselő cselekménye a képviselt gazdálkodó szervezetet nem köti, ezért szerződés az adós és a harmadik személy között nem jön létre; az álképviselő ténylegesen megtett (létező) jognyilatkozata pedig érvénytelen, mivel a képviselt nevében tett olyan nyilatkozatot, amire a képviselt adós szándéka nem terjedt ki - mondta ki többek között a Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30 392/2006. sz. eseti döntése.
Természetesen fentiek nem jelentik azt, hogy például a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése megszűnne, az korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább működik - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság Fpk. VI. 31.931/1998. sz. eseti döntése. A jogosultság a Cstv. azon rendelkezéseiből következik, amelyek a felszámoló nyilatkozatától függetlenül önálló igényérvényesítési jogosultságot biztosítanak az adós gazdálkodó szervezetnek. Ezzel ugyanis nem vonják el a felszámolónak sem a jogszabályban előírt munkáltatói jogait, sem az adós vagyona feletti nyilatkozattételi (rendelkezési) jogosultságait. A főszabály alól - vagyis hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet - maga a törvény enged több esetben kivételt (LB Fpkf. II. 31. 182/1993. sz. és LB Gfv. X. 30.887/1997. sz.). Így az adós a felszámolás elrendelését követően a bíróságnál az általa készített, a fizetőképessége helyreállítására alkalmas program és egyezségi javaslat egyidejű előterjesztésével jogosult az egyezségi tárgyalás kezdeményezésére.
A felszámolási eljárás során kötött egyezség a hitelezők és az adós bíróság előtt kötött megállapodása. Célja, hogy az adós fizetésképtelensége megszűnjön és a felszámolási eljárás az adós megszüntetése nélkül fejeződjön be. A jogintézmény mindkét fél szempontjából kiemelt fontosságú: a hitelezői oldalról nézve a hitelező megfelelő megállapodás és az adós továbbműködése esetén a követelésének nagyobb arányú megtérülésére számíthat, mint a felszámolás során; az adós oldaláról nézve egyezség esetén nem kerül sor a gazdálkodó jogutód nélküli megszüntetésére.
A Cstv. 41. § (1) bekezdése szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Ez alól egy kivétel van: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (5) bekezdése, amely szerint ha a kényszer-végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.
A Cstv. 3. § (1) bekezdésének c) pontjának második fordulata értelmében a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó, függő követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette. Tehát az egyezségi szakaszban csak azokat kell hitelezőként figyelembe venni, akik 1. a felszámolónál hitelezőként bejelentkeztek, 2. a regisztrációs díjat megfizették és ezt igazolták, 3. követelésüket a felszámoló nyilvántartásba vette; ha ezt a hitelező elmulasztja, egyezség esetén az eljárás befejezését követően követelését az adóssal szemben nem érvényesítheti [Cstv. 41. § (1) bekezdése].
Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv [Cstv. 8. § (1) bekezdése] előzetes egyetértése szükséges. Az egyezség feltételeit is rögzítő határozatot legalább háromnegyedes szótöbbséggel kell meghozni. Ez nem a részletes egyezségi javaslat, azonban mindenképpen iránymutatást ad a kielégítésre szolgáló vagyon, a kielégítés módja stb. vonatkozásában. Érdemes a hitelezők előzetes megkeresése abban a tekintetben, hogy egyáltalán hajlandók-e az egyezségre.
Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. A tárgyaláson az adós legfőbb szerv képviselője jár el: a képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az ügyvezető meghatalmazás hiányában ebben a körben az adós képviseletére nem jogosult. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a felszámoló tájékoztatást nyújt arról, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és melyik kategóriába sorolta be, valamint - a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjai értelmében - kik a felszámolási költségek, illetve a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás jogosultjai. Ennek annyiban van jelentősége, hogy a felsoroltak az egyezség megkötésében nem vehetnek részt, természetesen ettől függetlenül hitelezői igényük kielégítésre kell hogy kerüljön. Megjegyzést érdemel, hogy a felszámolási költségeket az esedékességkor kell kiegyenlíteni. Amennyiben erre sincs lehetőség, akkor a további egyezségre irányuló eljárás és előzetes egyeztetések az adós és hitelezői között lényegileg értelmüket vesztik. Korlátozást jelent annak jogszabályban történő rögzítése is, hogy a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők sem alanyai az eljárásnak. A privilegizált hitelezők egyezségből való kizárását valószínűleg az indokolja, hogy a tartozások rendezése során őket a Cstv. szerinti kielégítési sorrend mindenképpen előre veszi, így az egyezség megkötéséhez érdekük nem fűződik. A vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni, mivel az egyezségkötésben nem vehet részt (a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség azonban rá is kihat).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
