A tanulmány két olyan intézményt/modellt[2] mutat be, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét[3] immár a világon egyedüliként mindezidáig még nem ratifikáló Egyesült Államokból, amely az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem határmezsgyéjén mozog, progresszív és messzemenőkig gyermekközpontú. A cikk alapvetően helyszíni látogatások alkalmával szerzett benyomásokon, dokumentáción, személyes beszélgetéseken nyugszik. Elsődleges célja nem az elemző szemszögéből való átfogó értelmezés, hanem az inspiráció átadásának szándéka, amely nagymértékben meghatározta a szerző látásmódját és tollvezetését.
Mindkét bemutatott modell nem hagyományos gyermekvédelmi vagy fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményeként működik az Egyesült Államokban sem. Hazánkban azonban hasonló modellek vagy pilot projektek sem működnek. Nagy kérdés, hogy adaptálható lenne-e egyáltalán egyik vagy másik? Szellemisége - tehát az, hogy a kallódó, elkallódott, vagy a törvénnyel összeütközésbe került gyermek, elsősorban gyermekként kezelendő, aki segítségre és támogatásra szorul, mert a deviáns viselkedés segítségkérésként értelmezendő és nem bélyegként, amellyel együtt a gyerek egy életre leírandó, továbbá, hogy mindenkinek jár még egy esély, mert maga a közösség, a társadalom működik rosszul, ha a szankció lép be előbb, mint a segítő terelés, mivel ha egy gyerek nincs "jól", akkor a közösség sincs jól, és megelőzni mindig ésszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb, mint beavatkozni - jelenthet inspirációt és motiválható megfontolandó jó gyakorlatot itthon is, elemeiben vagy egészében.
Az intézmény elődje (Lake Farm) a Nagy Tavak környéki Kalamazoo városában jött létre 1907-ben, miután a helyi születésű, gyermekek (elsősorban a településen hajlék nélkül maradt fiúk) sorsa iránt felelősséget érző üzletember William S. Dewing összehívta a város 24 vezető személyiségét, hogy a kallódó fiúkról való gondoskodás, oktatás és nevelés ügye mellé álljanak, majd közösen 55 hold földet vásároltak a White Lakes partjainál és elkezdődött az építkezés. Az eredeti elképzelés szerint a fiúkat olyan vidéki környezetbe helyezik, ahol megismerkednek a földműveléssel, az ezzel járó kemény munkával és a természettel, ugyanakkor kellően közel maradnak a városhoz az oktatás és a vallásgyakorlás érdekében.
Az első fiú 1909-ben érkezett, majd néhány hónapon belül további 9 fiú jött. A korabeli újság az intézmény megnyitását üdvözölte, mint az első ilyen típusú intézményt Michigan államban, és mint az egyiket az országban működő néhány közül, amely a hajléktalan vagy nyomorban élő fiú gyerekek felkarolását tűzte ki célul.
Az 1870-es éves elején Mrs. Dewing, Michigan állam akkor legnagyobb ajtó és ablakszárnygyártó gyár tulajdonosának felesége és Eliza Fischer Goodspeed programokat és oktatást kezdett szervezni három épületben olyan lányok részére, akik családi nehézségeik miatt nem tudtak hagyományos iskolába járni, amelyet "Kalamazoo Children's Home"-nak neveztek el (1957-ben alapítója és legfőbb támogatója tiszteletére Dewing Hall-nak nevezték át); az intézmény később bentlakásos ellátást is nyújtott.
Lakeside szerepe és feladata az eredetihez képest megváltozott 1963-tól, amikor a Lake Farm for Boys és a Dewing Hall for Girls intézménye egyesült, s az évek alatt 79-ágyas intézménnyé nőtte ki magát, amely főleg magatartás problémával küzdő fiúk, lányok és szexuális bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak, tehát bajba (elsősorban már a törvénnyel is összeütközésbe) került gyerekek terápiás központjaként működik. Az intézmény 2007-ben megállapodást kötött a Sequel Youth and Family Services-zel[5], amely Lakeside Academy néven működteti tovább az többcélú intézményt.
A Lakeside-ba az ország különböző pontjairól érkeznek a növendékek (ideértve a szexuális bűnelkövető fiatalokat is): Michigan, Texas, Kalifornia, Washington államból. Az intézménynek nincs kerítése vagy fala, őrszemélyzete vagy szögesdrótja - magas szak-
- 28/29 -
személyzeti jelenlét mellett a növendékek nincsenek bezárva. Az ott tartózkodás hosszát, nem időtartamhoz kötik, hanem "a kezelés során elért fejlődéshez", tehát teljesen egyéniesített programmal dolgoznak.
Amennyiben egy növendék kezelhetetlenül viselkedik, vagy bűnismétlést követ el az intézményi tartózkodás alatt, a bíróság rendelkezik a továbbiakban a gyerek elhelyezéséről. A bíróság elrendelhet más bentlakásos kezelést vagy akár fiatalkorúak zárt intézményébe történő elhelyezést, vagy akár a felnőttek igazságszolgáltatási rendszerébe utalást is.
A kezelésben elért eredményekről a Lakeside rendszeres jelentést teszt, a fiatal elhelyezését elrendelő bíróságnak. A bíróság együttműködik a fiatalkorúak pártfogói szolgálatával. A pártfogók havonta minimum egyszer (de akár többször is) ellenőrzik személyesen a Lakeside-ban elhelyezett növendék fejlődését. Az eljáró pártfogó, a felettese és a bíró közösen tárgyalja meg, hogy a növendék fejlődése megfelelő-e, és határozza meg, hogy a fiatal maradjon-e ott, más elhelyezése szükséges-e, vagy esetleg kész a "szabadulásra". A Lakeside-on 120-130 fős szakszemélyzet dolgozik, 7 terapeutával, akiknek minimális legmagasabb felsőfokú végzettsége, szakirányú mesterdiploma.
A családterápia célja minden egyes esetben a kezelés céljához igazodik, gyakorisága és időtartama szintén egyedi esetenként változik. Nincs egységes terápiás modell, valamennyi esetet külön kezelnek, mert a "siker és a fejlődés is egyedi". Azt a néhány növendéket leszámítva, akiknek nincs még kész "mentesítési terve" (discharge plan) vagy vérszerinti családtagjai nincsenek, mindenki számára kidolgozzák a családterápiát, amelynek során együttdolgozik a pártfogó, a család, a növendék és az intézmény annak meghatározása érdekében, hogy milyen célokat kell elérni és mennyi idő alatt, milyen ütemben.
A családterápia célja kettős, egyrészt a család akklimatizálása a Lakeside programba, másrészt a növendék felkészítése a normális életbe való visszatérésre. Számos család elsőre ambivalens a gyerek "hazagondozása" vonatkozásában, múltbéli viselkedése ismeretében, de amint észlelik a gyerek fejlődését a program során, annál többet fektetnek be ők is a terápiás programba.
Lakeside több lehetőséget kínál:
- Bentlakásos terápiás program fiúk számára: olyan részletes programot kínáló modell, amely megoldást jelent az otthonon kívüli elhelyezést igénylő fiatal fiúk számára. Az ott-tartózkodás átlagos időtartama 6-9 hónap. A program célja a fiúk felkészítése a pozitív jövőre, amelynek érdekében beazonosítják az erősségeiket és gyengeségeiket. Miután ez megtörtént, a szakszemélyzet és a növendékek együtt dolgoznak, hogy megerősítsék a növendék pozitív tulajdonságait és változást érjenek el normatív kulturális változásokon keresztül.
- Fiatalkorú szexuális elkövetők terápiája: olyan 12-18 év közötti fiatalkorú fiúk számára kialakított program, akiknek a viselkedését szexuális agresszió jellemzi. A program átlagos időtartama 9 hónaptól 15 hónapig terjed. A kezelés filozófiája a viselkedésbeli és kognitív változásra fókuszál, pozitív és támogató kortárs kultúra kialakításán keresztül, és elkövető-specifikus kezelésekkel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
