Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Konferenciája üdvözli a pénzmosásra vonatkozó új direktívára tett javaslatot. A javaslat nemcsak a jelenlegi rendelkezéseket kívánja megszilárdítani, hanem megfelelő egyensúlyt teremt a bűnözés és a terrorizmus elleni harchoz szükséges eszközök és a jogi hivatások gyakorlása alapvető szabályainak védelme között.
Ebben az összefüggésben az európai közjegyzőség indíttatva érzi magát arra, hogy állást foglaljon a következő pontokban:
1. A közjegyzőség hozzájárulása a pénzmosás elleni harc fenntartásához
1.1. A közjegyző, mint partner a pénzmosás elleni harcban
1.2. A közjegyzői okirat, mint a pénzmosás elleni harc eszköze
2. Javaslatok a direktíva javaslat egyes szövegrészeinek javítására
A közjegyző az állam által kinevezett köztisztviselő, aki okirat-hitelesítési és aláírás-hitelesítési funkciókat lát el különböző jogterületeken. Tevékenységi köre olyan érzékeny jogterületekre is kiterjed, mint a társasági jog, az ingatlanjog, az örökösödési jog és a családjog. Közszolgálati missziójának, valamint annak köszönhetően, hogy pénzmosás-gyanús ügyben tilos szolgáltatást nyújtania, a közjegyző "természetes" partner a pénzmosás elleni harcban.
A közjegyzői közreműködés már önmagában is hatékony eszköz, amely jelentős mértékben hozzájárul a pénzmosás elleni harchoz. A közjegyzői eljárás keretében a közjegyző nemcsak a felek személyazonosságáról és az ügyletek törvényességéről köteles meggyőződni, hanem tanácsadói és segítségnyújtási kötelezettségei is vannak.
A felek személyazonosságának megállapítása a közjegyzői eljárás lényegi eleme, amely hozzájárul az átláthatósághoz. A közjegyző általában közreműködik a különféle nyilvántartásokkal, így a cégnyilvántartással, az ingatlan-nyilvántartással összefüggő eljárásokban. Ezek a nyilvántartások általában nyilvánosan hozzáférhetők. Az ezekbe betekintő harmadik személyek joggal feltételezhetik, hogy a bennük szereplő információk pontosak.
A közjegyzői okirat még nagyobb fontossággal bír azáltal, hogy különleges bizonyító és végrehajtó erejével hozzájárul az érzékeny jogterületeken sorra kerülő ügyletek átláthatóságához és nyomon követhetőségéhez. Ugyanakkor a jogi kapcsolatokban bizonyos stabilitás megteremtésének az eszközeként is használatos.
Így a közjegyző előtti eljárás és a közjegyzői okirat kiválóan alkalmas a pénzmosás elleni harcra a direktíva-tervezet 2. cikk, 2. bek. B. pontjában felsorolt ügyletek keretében, és különösen a társasági jog és az ingatlanjog területén.
Különösen az alaki feltételek jelentenek fontos hozzájárulást a pénzmosás elleni harchoz: biztosítják az átláthatóságot, ugyanis ezeken a területeken a pénzügyi tranzakciókat nyilvánossá kell tenni. Továbbá lehetővé teszik a pénzmosásra hajlamos személyek visszatartását e tevékenységtől, mivel tevékenységük nyomon követhetővé, sőt bizonyos esetekben nyilvánossá is válik. Következésképpen a közjegyzői okirat megelőző funkciót tölt be a pénzmosás elleni harcban, mivel a törvények előírják a hiteles forma követelményét a magas szintű jogi biztonságot igénylő jogterületeken.
Az európai közjegyzőség támogatja a javaslat kiegyensúlyozott jellegét, különösen, ami a közjegyzőségre vonatkozó szövegrészeket illeti, nevezetesen a 12. és 13. bevezető bekezdést ("considerant"), valamint a 2., 20. és 25. cikket.
Üdvözli továbbá azt a tényt, hogy a direktíva javaslat különös fontosságot tulajdonít az ügyleti kockázat felmérésének a beazonosítási és elővigyázatossági kötelezettségek tekintetében ("risk based approach" - "kockázatra alapozott megközelítés"). Egyes esetekben valóban lehetséges, hogy a fokozott pénzmosási kockázattal járó ügyletek szigorúbb intézkedéseket igényelnek, míg a kisebb kockázattal járó ügylet kevésbé szoros ellenőrzést követel.
A közjegyzői eljárás, amely már önmagában is a pénzmosás megelőzésének eszköze (visszatartó hatású), azok közé az esetek közé sorolandó, amelyekben a pénzmosás kockázata kisebb, különösen azokon a területeken, ahol a közjegyző köztisztviselői minőségben történő közreműködése kötelező.
Ami az elővigyázatossági követelményt illeti, amely kiterjed az ügyfél személyének azonosítására, különösen támogatjuk a 7.1. b) cikk jelenlegi megfogalmazását.
Másfelől a CNUE tartja 2003. május 6-i álláspontját a GAFI negyven ajánlásának felülvizsgálatára vonatkozóan, amelyet csatoltan rendelkezésre bocsátunk; ez sürgeti a GAFI egyes ajánlásainak hozzáigazítását a közjegyzői tevékenység realitásaihoz, hogy ezáltal lehetővé váljék a közjegyzők számára, hogy a lehető leghatékonyabban hozzájáruljanak a pénzmosás elleni harchoz.
Az ügyfél személyazonossága megállapításának kötelezettsége, valamint a tájékoztatási és segélynyújtási kötelezettségek a közjegyzői eljárást és az okiratok alaki követelményeit a pénzmosás elleni harc hatékony eszközévé teszik. A hiteles forma lehetővé teszi az átláthatóság biztosítását és az arra hajlamos személyek visszatartását a pénzmosási tevékenységektől.
Ez különösen így van az olyan fontos jogterületeken, mint a társasági jog és az ingatlanjog, amelyeken fokozott jogbiztonságra van szükség.
Egyébként a CNUE üdvözli a Bizottság által előterjesztett javaslat kiegyensúlyozott jellegét, és támogatja a szöveg jelenlegi megfogalmazását. A CNUE tagközjegyzőségei készek a pénzmosás elleni intézkedések "kivitelezhető" alkalmazására és ennek érdekében maguk is kérik, hogy a közhatalom szerveivel egyeztetve részt vehessenek a direktívának az egyes nemzeti jogrendekbe történő beillesztésében.
Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Konferenciája
Brüsszel, 2004. december 23. ■
Visszaugrás
