A Családi Jog folyóirat Mindennapi családjog főcímet viselő konferenciasorozatának legutóbbi alcíme (20 éves a Családi Jog!) önmagáért beszél: egyértelműen jelzi, hogy immár húsz év telt el a lap első számának megjelenése óta. A 2023. november 16-án tartott konferenciát megnyitó beszédében dr. Kőrös András, a kezdetektől fogva mindmáig a folyóirat főszerkesztője, felidézte: a folyóirat - amely Magyarországon az első és egyetlen kimondottan családjogi témájú szaklap - azzal a kettős céllal alapult, hogy egyrészt tájékoztassa az olvasóközönséget a hazai és a külföldi családjogi gyakorlatról, másrészt fórumot biztosítson a szakmai eszmecserére. Ennek érdekében - a nemzetközi felfogásnak megfelelően - hasábjain nemcsak a szűk értelemben vett családjoggal foglalkozik, hanem a család és a gyermek alkotmányos védelmével, a gyermeki jogokkal, a gyermekvédelemmel és a gyámüggyel, valamint a büntetőjog családjogi vonatkozásaival foglalkozó szakcikkek, sőt alkalmanként a társtudományok területéhez tartozó írások is olvashatók. A folyóirat küldetésének tekinti, hogy - megcáfolva a családjogász körökben közismert bonmot-t, miszerint "a családjog ott kezdődik, ahol a család végződik" - bizonyítsa: a jog pozitív hatást is képes kifejteni, vagyis nemcsak a már megromlott családi viszonyok kezelésében, hanem - a társadalmi tudat formálójaként - a viták megelőzésében is szerepet játszik.[1] A folyóirathoz szervesen kapcsolódó éves családjogi konferencia programjának kialakításakor szintén a fenti elvek érvényesülnek: a szerkesztőbizottság az előadások és kerekasztal-beszélgetések témáit, mint minden évben, az idén is széles palettáról, gyakorlatias szemlélettel válogatta össze. A délelőtti program levezető elnöke Katonáné dr. Pehr Erika c. egyetemi docens volt.
(dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna - tanácselnök)
Az életközösség időtartamának megállapítása a Pp. hatálybalépése óta a korábbinál nagyobb jelentőséggel bír: mivel azt ma már nem az ítélet indokolásába, hanem a rendelkező részbe kell foglalni, így ítélt dologgá válik. Az életközösség fogalmi elemeinek meghatározásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat nem változott: az életközösség fennállása továbbra is akkor állapítható meg, ha a közös háztartás, az érzelmi közösség és a közös gazdálkodás (vagyis a közös gazdasági célok érdekében való kölcsönös együttműködés) kritériuma egyidejűleg megvalósul. Mivel azonban a jog - és különösen a családjog - nem vákuumban létezik, hanem csak a társadalmi viszonyok fényében értelmezhető, a családi viszonyok terén bekövetkezett társadalmi változások miatt az életközösség megállapításának problematikája az eljövendő évek egyik legnagyobb jogalkalmazási kihívása lesz. Manapság ugyanis a házasok is egyre inkább ragaszkodnak a függetlenségükhöz és nem kívánnak mindent a közös vagyonba utalni, emellett nem jellemző a bensőséges családi élet sem, így a családi otthon egyre inkább "a közös lakás helyévé" degradálódik. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy kevés, az életközösség tartamának megállapításával kapcsolatos ügy kerül fel a Kúriára, és ezek tényállása majdnem mind atipikus, így nehéz útmutatást adni az alsóbb fokú bíróságok számára.
Az életközösség kezdetének megállapításával kapcsolatban különösen a közös gazdálkodás tényének megállapítása okoz sok fejtörést. Házastársak esetében elsősorban a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat jelenthet problémát, ezért célszerű, hogy annak tényét, valamint kezdetét és végét a felek, amennyiben szerződést kötnek, rögzítsék. Fontos újra és újra hangsúlyozni, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben rendelkezés kizárólag a jövőre nézve tehető, így a felek a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolatuk vagyoni jogkövetkezményeit utólag nem rendezhetik; amennyiben ezt előzetesen nem tették meg, később már csak arra van lehetőségük, hogy a tényleges állapotot rögzítsék. Az élettársak esetében pedig a pozitív előjelű vagyon hiánya, valamint a közös gyermek megítélése vet fel súlyos kérdéseket. Azon párok esetében ugyanis, akiknek a vagyonát csak a mindennapi életvitelhez szükséges tárgyak (pl. háztartási gépek) alkotják, egyébként máról holnapra élnek, a közös gazdálkodás kritériuma a jelenlegi gyakorlat alapján elvileg nem lenne megállapítható, hiszen ez esetben a felek gazdasági együttműködése a napi megélhetés biztosításán nem mutat túl. Ez azonban ahhoz vezetne, hogy az élettársi kapcsolat ténye csak "a
- 48/49 -
gazdagok" esetében lenne megállapítható, míg "a szegények" esetében nem. Ugyanígy kérdéses, hogy a közös gyermek felnevelése - amely köztudottan egy költséges, a család gazdálkodását alapjaiban meghatározó "projekt" - önmagában minősülhet-e közös gazdasági célnak. Ha ugyanis a kérdésre igenlő választ adunk, úgy a közös gyermekkel rendelkező párokat automatikusan élettársaknak kellene tekinteni, ezzel szemben a gyermektelenek esetében többletbizonyítást kellene lefolytatni.
Az életközösség végének megállapítása tekintetében eltérés mutatkozik az élettársak és a házastársak között abban, hogy míg előbbiek esetében bármely fogalmi elem hiánya automatikusan az életközösség megszűnését jelenti, addig utóbbiak esetében a felek szándéka, az összetartozás tudata minden más fogalmi elemet pótol. Ezért nagyon fontos, hogy házastársak esetében nem elegendő, ha az egyik fél magában elhatározza a kapcsolat felszámolását, hanem az is szükséges, hogy ezt a döntését a másik félnek is - szóban, írásban vagy ráutaló magatartással - egyértelműen a tudomására hozza. A bírói gyakorlat ilyen, a másik félhez címzett nyilatkozatnak tekinti például a házasság felbontására irányuló kereset előterjesztését; ez esetben az életközösséget a keresetlevélnek a másik féllel való közlésével kell megszűntnek tekinteni.
(dr. Herger Csabáné - tanszékvezető egyetemi tanár)
A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése ma is csak korlátozottan van jelen a magyar jogéletben: a felek csak ritkán kötnek házassági vagyonjogi szerződést, és akkor is jellemzően vagyonelkülönítést kötnek ki akár egyes meghatározott vagyontárgyaikra, akár a teljes vagyonukra. A közszerzeményi rendszer - mint választható házassági vagyonjogi rendszer - a házastársak esetében mind a mai napig nem vált népszerűvé; ennek oka részben az is, hogy annak gyakorlati alkalmazásában maga az ügyvédi kar is bizonytalan, ezért az ügyfeleknek sem szívesen ajánlja. Az élettársak esetében azonban a jogalkotó egy közszerzeményi jellegű rendszert ír elő törvényes vagyonjogi rendszerként, így - annak érdekében, hogy azt a gyakorlatban helyesen tudjuk alkalmazni - feltétlenül szükséges megérteni annak lényegét, valamint tisztában lenni annak előnyeivel és hátrányaival.
A közszerzeményi rendszer számos okból kedvezőbb mind a vagyonközösségnél, mind a vagyonelkülönítésnél. A vagyonközösség gyenge pontja egyrészt, hogy - a törvényi vélelmek folytán - mindig a különvagyoni jelleget kell bizonyítani, másrészt, hogy külső harmadik személyekkel szemben mindkét fél (így az is, aki a jogviszony létrehozásában nem működött közre) a közös vagyonnal és a különvagyonával is felel, harmadrészt, hogy a közös vagyon elégtelensége esetén a felek közös kiadásokhoz a különvagyonuk arányában kötelesek hozzájárulni, negyedrészt pedig, hogy az egyes alvagyonok közötti ráfordítások elszámolása a gyakorlatban nem valósul meg, ha a kötelezett vagyontalan. A teljes vagyonelkülönítés magyar változata pedig - mivel nélkülözi a német jogból ismert Unterhaltsausgleich jogintézményét - nem túl "nőbarát", hiszen a háztartás vezetése és a gyermeknevelés miatti keresetkiesést, illetve -különbséget semmilyen módon nem kompenzálja, így a háztartásbeli, önálló keresettel egyáltalán nem vagy alig rendelkező felet teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozza. E hátrányokat a közszerzeményi rendszer nagyrészt kiküszöböli, hiszen a felek úgy részesülhetnek az életközösség fennállása alatt mindkettejük által szerzett javakból, hogy csak a saját kiadásaikat kötelesek viselni, egymás tartozásaiért pedig nem felelnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
