https://doi.org/10.59851/psz.10.1.10
In October 2024, Bulgaria held its seventh parliamentary election in three and a half years, demonstrating a state of extreme ungovernability. A similar phenomenon was observed in Israel, where a total of 5 parliamentary elections were held between April 2019 and November 2022. Such extreme manifestations of government instability, which are experienced in the case of the two countries, clearly have a negative impact on the general political stability of the countries. The aim of the study is to examine the reasons that led to such extreme cases of ungovernability in these two countries. Although both countries under study were already unstable regimes in previous periods, the degree of destabilization observed during the period under study brought about a qualitative change in both Bulgaria and Israel. Several factors contributed to the extreme destabilization. The institutional system and the electoral system in both countries already created an environment in which only more unstable governments could operate. However, the change in party systems, their becoming more volatile and the increase in the intensity of conflicts determining party politics played a key role in the process of destabilization observed during the period under review. In both Bulgaria and Israel, the previously familiar structure of party competition broke down, which was followed by a more unpredictable party competition. In both countries, it was already typical that the party system was structured by several cleavages existing side by side and intersecting each other. The interaction of these generated situations in both countries one after another during the periods under study, which made it impossible to form a stable majority in the legislatures. The corruption issue becoming an independent conflict-generating factor, as well as the personalization of parties and the cleavage-generating role of personal issues, which resulted in an increasing fragmentation and destabilization of the party structure compared to the previous period, also played an important role in the destabilization.
Keywords: instability; inconclusive elections; Bulgaria; Israel; fragmentation of party systems
A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán működő Parlamenti Kutatások Központja 2025. május 8-9. között immáron tizedik alkalommal rendezte meg a magyar és nemzetközi parlament-kutatás seregszemléjét a Parlamentarizmus Napja konferenciasorozat keretében. A konferencia hagyományosan május elején kerül megrendezésre, megemlékezve 1990. május 2-áról, az első demokratikusan választott Országgyűlés alakuló üléséről. A "35 éves a parlamentáris demokrácia" nevet viselő hibrid konferencia első napján magyarországi, határon túli, valamint Európa számos országából érkező előadók angol nyelven, személyes részvétel keretei között osztották meg kutatási eredményeiket, míg a második napon magyar nyelvű paneleken online formátumban vehettek részt az érdeklődők. Az előadók különböző aspektusokból járták körül a parlamentarizmus, parlamenti rendszerek témakörét.
A tudományos tanácskozás résztvevőit Smuk Péter, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék munkatársa köszöntötte. Az angol nyelvű csütörtöki nap első panelje - már hagyománynak tekinthető módon - a Nyugat-Balkán parlamentjeit vette górcső alá. Grúber Károly, a Széchenyi István Egyetem munkatársa az EU bővítésének perspektívájából vizsgálta a kérdést, kutatásának kérdése az volt, hogy milyen szerepet játszanak a nemzeti parlamentek az EU-tagok, valamint a tagjelöltek politikai folyamataiban a csatlakozási folyamat tekintetében. Renata Treneska Deskoska, az Ohridi Szent Cirill és Metód Egyetem professzora, Észak-Macedónia korábbi igazságügyi minisztere hazája törvényhozásának szerepét vizsgálta. Kiemelte, megfigyelhető egy tendencia, melynek során az egykor komoly szerepet játszó macedón parlament (Sobranie) fokozatosan veszített súlyából a politikai rendszeren belül. Beretka Katinka (Újvidéki Egyetem) - az előző évhez hasonlóan - a nemzeti kisebbségek képviseletének kérdését vizsgálta a szerbiai köztársasági parlamentben. Az előadás rámutatott, hogy komoly különbségek fedezhetők fel az egyes kisebbségek helyzete között.
Az angol nyelvű nap második paneljében a parlamentek és a többi hatalmi ág viszonyának kérdésköreit járták körül az előadók. A nap második Észak-Macedóniából érkező előadója, Jelena Trajkovska-Hristovska a törvényhozás és az alkotmánybíróság viszonyrendszerét mutatta be, rávilágítva, hogy ez a viszony az
- 151/152 -
egyensúlyi helyzet és az alkotmányos "kötélhúzás" állapota között széles spektrumon mozoghat. Jan Grinc, a Prágai Károly Egyetem, valamint a cseh felsőház, a Szenátus munkatársa folytatta a téma kibontását, ő a jogi felülvizsgálat törvényalkotási folyamatokban játszott szerepét mutatta be a Cseh Köztársaságban. Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense egy Magyarországon kiemelt érdeklődésre számot tartó témában tartotta meg előadását, a rendkívüli jogrend hatásait mutatta be Magyarországon a közelmúlt időszakában. Ismeretes, Magyarországon különféle okok miatt (tömeges migráció, pandémia, háború szomszédos országban) évek óta rendkívüli jogrend van hatályban, ami pedig jelentősen befolyásolja a jogszabályalkotás folyamatát az országban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
