2011. december 19-én fogadta el az Országgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (Mötv.), amely fokozatosan lép hatályba, így 2012. január 1-jétől a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (Ötv.) és a Mötv.-t együtt használjuk.
Vajon eldönti-e az új törvény a sokszor feltett kérdést, kinek a jegyzője a jegyző?
A polgármesteré, a képviselő-testületé, a polgármesteri hivatalé, vagy a kormányhivatalé?
A Mötv. az alábbi válaszokat adja:
2013. január 1-jétől a polgármester fogja pályázat alapján határozatlan időre kinevezni a jegyzőt és a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A Mötv. szerint több aljegyző kinevezésére csak a fővárosban és a főváros kerületeiben lesz lehetőség.
A polgármester egyes hatásköreit átruházhatja a jegyzőre. A jegyző készíti elő döntésre a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. A polgármester gyakorol minden munkáltatói jogot a jegyző felett.
A szabályozás egyértelműen arra utal, hogy a jövőben a jegyző személye erősen kötődik a polgármesterhez. A polgármesterváltás eddig gyakran eredményezte a jegyző személyében bekövetkező változást is, ezt követően ez teljesen nyilvánvaló lesz.
Az idő fogja eldönteni, hogy ez a személyi függőség hasznára válik-e az önkormányzati rendszernek vagy sem.
A fentiekből arra következtethetnénk, hogy lazul a jegyző és a képviselő-testület kapcsolata, de egyértelműen ezt nem jelenthetjük ki.
Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A Mötv. a jegyzőt is a képviselő-testület szerveként határozza meg, így értelemszerűen átruházott hatáskörök címzettje lehet. A képviselő-testület tehát önkormányzati és önkormányzati hatósági hatásköreit delegálhatja a jegyzőhöz és e hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatásköröket visszavonhatja.
A jegyző, ahogy az Ötv.-ben is szabályozott volt, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a bizottságok ülésein, s jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük jogszabályt sért.
Kérdésként merül fel, hogy mi a jelzési kötelezettség sorsa akkor, ha a jegyző a képviselő-testület szerveként eljárva, átruházott hatáskört gyakorol és ennek során jogszabálysértő utasítást kap a képviselő-testülettől. Jogosult vagy köteles-e az utasítást adó testület felé jogszerűségi jelzéssel élni a jegyző?
Emellett a törvényben némi fogalmi zavart okoz, amikor a jegyző a képviselő-testület szerveként eljárva saját maga felé lenne köteles jelezni döntésének jogszerűtlenségét.
A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről. A jegyzőkönyvet, a rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.
A jegyzői feladatok között új a beszámolási kötelezettség. A jegyzőnek évente be kell számolnia a képviselő-testület ülésén a hivatal tevékenységéről. (Nyilvánvalóan ez nem érinti az államigazgatási feladatokat, hiszen a törvény kimondja, ha a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.)
Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb harminc napon belül írásban érdemi választ kell adni.
A polgármesteri hivatalt a képviselő-testület döntése szerint és saját hatáskörben a polgármester irányítja.
A polgármester határozza meg - a jegyző javaslatainak figyelembevételével - a polgármesteri hivatal feladatát az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A polgármester egyes hatásköreit a polgármesteri hivatal ügyintézőjére ruházhatja.
A jegyző javaslatára a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt a polgármesteri hivatal belső szerve-
- 7/8 -
zeti tagozódásáról, létszámáról, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározásáról.
A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzat jegyzője és a települési jegyzők között nem áll fenn - akár alá-, vagy fölérendeltségi - kapcsolat, amely az elnevezésbeli különbséget indokolttá tenné, a főjegyzői elnevezés 2013. január 1-jétől csak a főpolgármesteri hivatal vezetőjét illeti meg.
A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, valamint az aljegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat. Továbbra is a polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához. A bérezés új elem a felsorolásban.
A kormányhivatal törvényességi felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket 2012. január 1-jén lépteti hatályba a Mötv. A törvényességi felügyeleti eljárás célja a jegyző vonatkozásában a működése jogszerűségének biztosítása.
A kormányhivatal a jegyzőtől információt kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelynek megadott határidőn belül a jegyző köteles eleget tenni.
A kormányhivatal jogszabálysértés észlelése esetén felhívhatja a jegyzőt, hogy a jogszabálysértést szüntesse meg. (Természetesen a jegyző saját eljárása vonatkozásában.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
