A Kormány 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletével 2020. november 4-től ismételten veszélyhelyzetet hirdetett ki. A 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. Ezen felhatalmazás alapján született meg a 2020. november 17-én hatályba lépett 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet a 35. § (2) bekezdése értelmében 2021. február 8-án - figyelemmel a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CIV. törvény 5. §-ára is - hatályát fogja veszíteni. A Rendelet 36. § (1) és (2) bekezdése szerint az itt írt szabályokat a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell.
A Rendelet 1. címe "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szól. Az itt felsorolt szabályokat kell figyelembe venni a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 51. alcímében írt szabályok helyett. A Rendelet a 2020. évi LVIII. törvényhez hasonlóan, a hatálya alá tartozó szervezetek legfőbb szervének vagy testületeinek működésével, döntéseinek kereteivel, korlátaival, esetleges személyi változásokról tartalmaz előírásokat.
A Rendelet személyi hatálya a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és nem jogi személy szervezetekre (a továbbiakban: jogi személy) terjed ki. Ez alatt elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint létrehozott szervezeteket kell érteni akár jogi személyek - például a gazdasági társaságok, szövetkezetek -, akár nem - például a polgári jogi társaságok - de más törvényi előírások szerint létrehozott szervezetek is ide tartozhatnak, többek között az erdőbirtokossági társulat vagy a víziközmű társulat. A köztestületek - a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, vagy a gazdasági, szakmai kamarák - a Rendelet hatálya alá tartoznak ugyan, de azokra a Rendelet 15-19. §-ai, valamint 20-33/B. §-ai külön szabályokat írnak elő, illetve külön szabályozás alá esnek a Rendelet 10. §-a szerint a társasházak is. Nem tartoznak azonban a Rendelet hatálya alá a közjogi szervezetek.
A legfőbb döntéshozó szerv - a közgyűlés vagy taggyűlés - ülése nem tartható meg oly módon, hogy az a tag személyes jelenlétét igényelje, abban az esetben sem, ha az összehívás még a Rendelet hatálybalépését megelőzően megtörtént. A főszabály alól vannak kivételek, melyeket a későbbiekben ismertetek. Ha jogszabály a legfőbb döntéshozó szerv ülésére nyilvánosságot ír elő, a veszélyhelyzet ideje alatt a Rendelet szabályai szerint
- 25/26 -
megtartott ülésre vagy más döntéshozatali eljárásra a nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.
Ha a létesítő okirat kizárólag személyes jelenlétről rendelkezett, vagy a döntés meghozatalánál lehetővé tette ugyan a nem csak személyes jelenlétet, de az a Rendelettől valamilyen okból eltér, a Rendelet 4. §-a értelmében az ügyvezetésnek ki kell dolgoznia azt az eljárási rendet, amely szerint a döntéshozó szerv működése és döntéseinek meghozatala biztosított személyes jelenlét nélkül is. Az ügyvezetés tehát jogszabály által lesz feljogosítva arra, hogy a létesítő okirat tartalmát módosítsa, a döntéshozatalra vonatkozó szabályokkal kiegészítse, vagy a szabályokat szükség szerint, a Rendeletnek megfelelően módosítsa. Az így kidolgozott eljárási rendet a tagokkal közölni kell. A közlés történhet írásbeli formában vagy elektronikus úton is, attól függően, hogy a társaság tagja az elérhetőségét milyen módon adta meg. Az ülés megtartására azonban már úgy kerül sor, ahogy az ügyvezetés azt kidolgozta. E tekintetben két lehetőség van. Eszerint a részvétel vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történik, vagy írásban, ülés tartása nélkül kommunikálnak egymással a tagok.
Az elektronikus hírközlő eszköz esetén, a jelenlétre vonatkozóan meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító informatikai alkalmazásokat. Ha az ügyvezetés a tagokat személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját.
Ülés tartása nélküli, vagyis írásbeli döntéshozatal esetén a szavazat megküldésére legalább tizenöt napot kell biztosítani. A Ptk.-nak a határozatképességre és szavazásra, valamint a szavazás eredményére, és annak tagokkal való közlésére vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
Ki kell emelni, hogy ezeket a különleges szabályokat nem kell alkalmazni, és a szabályok kidolgozására vonatkozó feladata vagy kötelezettsége sincs az ügyvezetésnek, ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja - alapítója vagy az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy - a veszélyhelyzet idején alkalmazandó korlátozások és védelmi intézkedések betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban. Ez az eltérést engedő szabály nem zárja ki, hogy maga a jogi személy döntsön úgy, hogy él a Rendelet adta lehetőséggel, és az elektronikus vagy írásbeli döntéshozatalra vált át. Változtatás nélkül is lehetősége van arra, hogy az írásbeli közlések, levelezések, okiratok megküldése elektronikus úton, e-mailben történjen. A jogi személy ezeket az elektronikusan megküldött iratokat fokozott biztonságú aláírással vagy bélyegzővel köteles ellátni, a természetes személy tagra ez a kötelezettség nem vonatkozik.
A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerint, ha a tagok száma nem több öt főnél, a döntéshozó szerv határozathozatalára csak elektronikus úton vagy írásbeli szavazással kerülhet sor. Hat és tíz fő közötti taglétszámú jogi személyeknél az ügyvezetés a szavazatok többségével rendelkező tagok kérésére rendelkezik az elektronikus ülés vagy az írásbeli szavazás elrendeléséről. Tíz fő feletti taglétszám esetében az ügyvezetés kezdeményezi a döntéshozatallal kapcsolatos eljárást.
A Rendelet 4. §-a értelmében a nem személyes jelenlét mellett lebonyolítandó eljárási rendet - kivéve, ha a létesítő okirat erről rendelkezik és azt lehetővé teszi - az ügyvezetésnek kell kidolgozni. Csak olyan eljárási rend dolgozható ki, ahol minden tag részvétele biztosított.
Ha nincs erre irányuló megfelelő tagi kérelem vagy ügyvezetői kezdeményezés, a veszélyhelyzet fennállása alatt a legfőbb szerv nem működik. Erre a Rendelet 5. §-a nyújthat megoldást, számolva az ügyvezetésnek jogszabály által biztosított felhatalmazásával.
Egyszemélyes társaság esetében természetesen ezek a szabályok nem jönnek szóba. A döntés az egyedüli tulajdonos vagy alapító kompetenciája, akinek döntéséről tájékoztatja az ügyvezetést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
