A Fővárosi Ítélőtábla 2020. június 15. napján konzultációt szervezett az illetékességi területén működő törvényszékek cégbírái számára, ahol többek között a cégjogban felmerülő adatvédelemmel kapcsolatos kérdések is megvitatásra kerültek az alábbiakban részletezettek szerint.
Az Európai Parlament és a Tanács 2016-ban fogadta el a 2016/679-számú rendeletet (GDPR Rendelet), ami 2018. május 25-e óta az egész Európai Unió területén hatályba lépett. Magyarországon ezt követően egy jogharmonizációs (hatályon kívül helyezési és jogszabálymódosítási) folyamat indult el, két hullámban. Az első 2018 júniusában a 2018. évi XIII. törvény, illetőleg 2019 júliusában a 2018. évi XXXVIII. törvény meghozatala, a második a 2019. évi XXXIV. törvény létrejötte, ami 86 ágazati jogszabályt módosított, ezek rendkívül széles körben és minden területre kiterjedtek az adatvédelmi reform érdekében.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvénymódosítások érintették a Ctv.-t, annak szabályait 2018. július 1. napi hatállyal módosította a 2017. évi CLXXXVI. törvény.
Az adatkezeléssel érintett adatalanyok köre magától értetődő módon a természetes személyekre korlátozódik, ugyanis a jogi személyek azonosításra alkalmas adatai a cégnyilvántartásban található adatokkal mutatnak egyezést, amelyek minden esetben nyilvánosak; továbbá esetükben nem értelmezhető a magánszféra, a privacy védelme. Mindezekből kifolyólag a személyes adatok védelme az adatkezelés során a természetes személyeket illeti meg, szervezetekre ezek a szabályok nem alkalmazhatók.
A Ctv. 10. §-a alapján a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok). A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is - teljeskörűen nyilvánosak.
A magánszemélyekre vonatkozó adatok személyes adatok, melyek akkor kezelhetőek, ha ezt törvény elrendeli, vagy az érintett hozzájárul. Törvény közérdekből elrendelheti személyes adat nyilvánosságra hozatalát, minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása szükséges [a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
- 8/9 -
szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 3. § (1) és (4) bekezdés]. Nyilvános személyes adat például a cégnyilvántartásba bejelentett cég tulajdonosára, résztulajdonosára, a cég képviseletére jogosult személyre, illetve a cég ügyvezetőjére vonatkozó adat.
2018. július 1. napjával hatályos rendelkezések a Ctv.-ben, amelyek a GDPR-ral való összhang biztosítását célozták:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
