A Pp. 396. §-ának 2010. január 1-je előtt hatályos szövege még a gazdálkodó szervezet definícióját tartalmazta és ennek során a Ptk. 685. § c) pontjára utalt vissza. A Ptk. 685. § c) pontja szerint gazdálkodó szervezet az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni eltérő törvényi rendelkezés hiányában.
A Pp. 396. § 2010. január 1-jétől hatályos szabálya már nem a gazdálkodó szervezet, hanem az annál jóval szűkebb jogalanyi kört érintő vállalkozás-fogalmat használj a az 1. pontban1 írt megfogalmazással, melynek értelmezése során arra kellett jutnom, hogy e definíciónak a fenti időponttól kezdve csak a 3. pontban2 összegzett jogalanyok felelnek meg. Miután a Pp. 396. § konjunktív feltételeket tartalmaz, bármelyiknek nem felel meg maradéktalanul valamely jogalany, a Pp. szerinti vállalkozásnak nem minősíthető.
Amint arról e cikk harmadik részének 1. pontjában1 már említést tettem, a Pp. vállalkozás-fogalmának jelenleg csak a kötelező jogi képviselet szempontjából, a Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében van jelentősége. Várható azonban, hogy az elektronikus polgári per megvalósulása esetén (a most elhalasztott szabályozás majdani hatályosulásával) hamarosan igen fontossá válik ez a fogalom. E szabályok esetleges időközbeni átdolgozása esetén is számítani kell arra, hogy elsődlegesen a vállalkozások egymás közötti peres és nemperes eljárásaiban teszik majd lehetővé illetve kötelezővé az elektronikus kommunikációt.
Már most is érdemes ezért fontolóra venni, hogy a Pp. szerinti vállalkozás-fogalmat (egyenlőre csak az egyébként nem érdektelen Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontjában írt jogi képviseleti kötelezettség szempontjából) hogyan értelmezzük kétség esetén. Véleményem szerint, miután a szabályok az érintett vállalkozást terhelő, perköltség-vonzattal járó kötelezettséget állapítanak meg, és ezzel összefüggésben az igényérvényesítés lehetőségét és módját is érintik, nem lehet helye kiterjesztő értelmezésnek. Úgy látom, hogy a Pp. szerinti vállalkozásnak csak olyan jogalanyt szabad minősíteni, amely a Pp. 396. § előírásainak maradéktalanul megfelel, a Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező jogi képviselet szabályát pedig kizárólag az ilyen vállalkozások egymás közötti, megyei elsőfokra tartozó pereiben szabad alkalmazni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
