Ferenczy Endre kandidátusnak, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársának hatvanötödik születésnapja alkalmából 2012. év végén jelent meg a Patrocinium Kiadó gondozásában Boóc Ádám egyetemi docens és Fekete Balázs egyetemi adjunktus által szerkesztett kötet, amely az ünnepelt munkatársainak, barátainak írásait tartalmazza.[1] Az összeállításban, méltóan a Ferenczy Endrétől megszokott eleganciához és tudományos igényességhez, a jog szinte minden területéről találhatók színvonalas értekezések. A tanulmánygyűjtemény hű képet ad a mai magyar jogtudományban felmerülő aktuális kérdésekről. Török Gábor egyetemi tanár szubjektív bevezetését harmincegy tanulmány követi, melyeket a terjedelmi keretek adta lehetőségeknek megfelelően, a kötet szerkezetéhez képest jogterületenként az alábbiak szerint mutathatunk be.
1. A magánjogi tanulmányok elsősorban a 2013. évi V. törvény (továbbiakban: új Ptk.)-hoz kapcsolódó témaköröket érintik. Bodzási Balázs tudományos segédmunkatárs A gazdasági igények megjelenése a polgári jogban a jóhiszemű jogszerzés elvének elismerésén keresztül című írásában arra mutat rá, hogy a jóhiszemű szerzés és a nemoplus iuris szabályának ütközése esetén a tranzakciós költségek csökkentése iránti igény adja meg azt a közgazdasági hátteret, amely alapján indokolt a jóhiszemű jogszerző védelemben részesítése. Ennek hiányában ugyanis a származékos szerződésmódok láncolatának feltérképezése, az ördögi bizonyítás (probatio diabolica) - elévülés, illetve elbirtoklás hiányában - a jogszerző számára túlzott költségeket eredményezne. Bodzási hangsúlyozza, hogy az elbirtoklás eredeti szerződésmódként való kezelése is a jóhiszemű szerző védelmét jeleníti meg.
Az új Ptk.-nak a jogi személyekről szóló könyvével kapcsolatban három tanulmányt tartalmaz a kötet. Sárközy Tamás kutató professzor emeritus Ami nincs az új Ptk.-ban - a magánjog-közjog háttérintézményeiről című tanulmányában az új Ptk. legújabb tervezetével, a törvényjavaslattal kapcsolatban fogalmaz meg kritikát. Sárközy kiemeli, hogy a magyar jogrend nem tartalmaz közigazgatási szervezeti törvényt, ezáltal a közjogi intézmények polgári jogi szerepvállalásának nincs meg a jogszabályai háttere. Ezt a költségvetési szervek, az állam, a helyi önkormányzatok jogi személyiségének, a köztestületeknek és a közalapítványnak a Ptk.-ban való szabályozásával lehetne megteremteni. Török Gábor egyetemi tanár A kijelentő mód a jogi normában című tanulmányában az új Ptk.-nak a jogi személyek létesítésével kapcsolatos szabályait vizsgálja. Török kifejti, hogy a diszpozitivitás alapvetően a kötelmi jog területén indokolt egy polgári törvénykönyv esetében, a személyek jogában, a gazdasági társaságok szabályozása tekintetében viszont a kógens rendelkezéseknek van létjogosultságuk. Sárközy Szabolcs ügyvéd Az első magyar kft. törvény című írásában az 1930. évi V. törvénycikk által a magyar jogba bevezetett, és napjainkban is az egyik legnépszerűbb társasági forma szabályait elemzi. Kiemeli, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény jelentős mértékben támaszkodott az 1930. évi szabályokra, ezáltal gyökeret eresztett a kft. a magyar jogban, és így az új Ptk.-ban is létjogosultsággal bír. Zsohár András tudományos munkatárs A rendszerváltozást követő szövetkezeti szabályozás vázlatos áttekintése és az új Ptk. című dolgozatában bemutatja a magyar szövetkezeti jogalkotás jelentős állomásait, elemezve egyes problémáit. Zsohár üdvözli azt, hogy a szövetkezeti jog széttagolt, bonyolult és áttekinthetetlen szabályozási rendszerét az új Ptk. megszünteti, egységesítve a vonatkozó jogi normákat.
2. A munkajoggal kapcsolatban két lényeges problémát vizsgáló tanulmány is bekerült a kötetbe. Bragyova András egyetemi tanár, tudományos tanácsadó Munkajog és alkotmányjog - három alkotmány-elméleti reflexió Kiss György értekezése kapcsán című írásából kiemelendő az alapjogok személyközi érvényességével (Drittwirkung) kapcsolatos problémakör vizsgálata. Bragyova észrevételezi, hogy az alkotmányos jogok a teljes jogrendszer alapját képezik, így a magánjog területén is érvényesülnek, mind a bíráskodásban, mind pedig a jogalkotásban. Ez alól kivételt a magánjogi iskola ismer el, azonban pl. a német jogban is vannak olyan alapjogok (egyenlőség), amely az egyének között érvényesül. Rácz Zoltán tudományos főmunkatárs
- 264/265 -
Az értékarányosság és az esélyegyenlőség kérdései a munkadíjazás körében című dolgozatában a munkabér védelmét vizsgálja. Megítélése szerint a munkabér esetében is alkalmazni kellene a munkaszerződés érvénytelenségi okaként a Ptk.-ban szabályozott uzsorás szerződés, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött szerződés szabályait.
3. Boóc Ádám egyetemi docens, tudományos munkatárs a Remarks on the Recent Changes of the Law of Arbitration in Spain című írásában a választottbírósági szabályozás terén Spanyolországban az elmúlt időszakban végbement változásokat elemzi. A magyar szabályozás szempontjából is jelentőséggel bíró változások tekintetében kiemeli, hogy a spanyol jogalkotó az állami szférára is kiterjesztette a választottbírósághoz hasonló eljárás lehetőségét, míg Magyarországon az elmúlt időszakban éppen ellenkező tendenciával szembesülhettünk. A tanulmány kitér továbbá a választottbírósági ítéletek érvénytelenítésének kérdésére is, különös tekintettel a közrendbe ütközés jogcímére.
4. A büntetőjog témakörében közzétett írások elsősorban a 2012. évi C. törvény (továbbiakban: új Btk.)-hoz, illetve a nemzetközi emberkereskedelemhez kapcsolódnak. Tóth Mihály egyetemi tanár. A legújabb büntetőjogi kodifikáció kezdetei című tanulmányában részletes áttekintést ad a magyar büntetőjogi kodifikáció történetének állomásairól, az új Btk. megalkotásának indokairól, koncepcionális vezérelveiről, a kodifikáció szervezeti kereteiről. Tóth észrevételezi, hogy az új Btk. megalkotásában elsősorban gyakorló ügyvédek vettek részt, hasonlóan a Csemegi kódex esetéhez, míg egyetemi tanár, bíró nem kapott szerepet ebben. Dinók Henriett tudományos segédmunkatárs a Finnugor vámpír a büntetőjog mezsgyéjén című írásában egy vámpírregényben szereplő események büntetőjogi vetületét elemzi, így különösen az öngyilkosságban való közreműködés törvényi feltételeit.
Két különböző megközelítésben is érintik a szerzők az emberkereskedelem nemzetközi szabályozását. Hollán Miklós egyetemi docens Az emberkereskedelem nemzetközi szabályozásának előzményei című tanulmánya kitér a rabszolgaság és ahhoz hasonló gyakorlatok bemutatására és részletesen elemzi a rabszolgaság elleni nemzetközi egyezményeket,[2] csakúgy mint a nő- és gyermekkereskedés elleni egyezményeket. Hollán kiemeli, hogy a nő- és gyermekkereskedelem tárgyában létrejött egyes egyezmények csak az egyes cselekménytípusok büntetését írják elő, míg a jogellenességet megalapozó célcselekmények (pl. bordélyházban való foglalkoztatás) bűncselekménnyé nyilvánítását a részes államok diszkrecionális jogkörébe telepítik, ellentétben a rabszolgaság elleni 1926. évi genfi egyezménnyel, amely nem csak a rabszolga kereskedelmet, hanem a rabszolgaságban tartást is kriminalizálta. Fehér Lenke tudományos tanácsadó Az emberkereskedelem elleni fellépés az Európai Unió irányelve tükrében című tanulmányában az emberkereskedelem okait és büntetőjogi vonatkozásait vizsgálja, részletesen bemutatva e kérdéskör uniós szabályozásának háttérét.
5. Alkotmányjogi témakörben az Alaptörvénnyel kapcsolatban több tanulmányt is tartalmaz a kötet. Fekete Balázs egyetemi adjunktus, tudományos munkatárs a Megjegyzések a Nemzeti Hitvallásról című tanulmányában Magyarország Alaptörvényének preambulumát elemzi, összehasonlítva a korábbi Alkotmány preambulumával. A szerző részletesen áttekinti a Nemzeti Hitvallás paratextualitását és rámutat arra, hogy a preambulum erős és markáns értelmezési keretet teremt a magyar szöveghagyományok irányában. Schweitzer Gábor egyetemi adjunktus Alaptörvény - sarkalatos törvény - történeti alkotmány című írása az Alaptörvényt elemzi. Schweitzer kiemeli, hogy az Alaptörvény közjogi kontinuitást kíván alkotni a mai köztársaság és a koronként változó monarchikus államformát felidéző történeti alkotmány között. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy az Alaptörvény értelmezése során az Alkotmánybíróságnak a történeti alkotmány vívmányaira is figyelemmel kell lennie. Gárdos-Orosz Fruzsina tudományos segédmunkatársa actio popularistól az alkotmányjogi panaszig - a magyar Alkotmánybíróság új hatáskörei című írásában arra mutat rá, hogy a korábbi absztrakt utólagos normakontroll hatékonyan segítette a rendszerváltozás utáni jogállam és demokrácia kiépítését, míg az új alkotmányjogi panasznak jelentőségét a bírósági határozatok alkotmányossági felülvizsgálata és a jogszabályok alkotmányossági monitorozása adja meg. Halász Iván egyetemi docense modern konstitucionalizmus és az 1939 előtti lengyel alkotmányos és parlamentáris hagyományok című tanulmányában részletesen elemzi és bemutatja az első modern lengyel alkotmány megszületésének körülményeit, a 19. századi lengyel államalakulatok alkotmányos tradícióit és a két világháború közötti lengyel állam közjogi berendezkedését és az azzal kapcsolatos dilemmákat
Közigazgatási jogi tárgyú írásokat is tartalmaz a kötet. Balázs István egyetemi docens A közigazgatás változásainak hatása a közigazgatás alapelveire címmel írt munkájában a "neoweberi" állam igénye szerint kialakított paradigmának
- 265/266 -
megfelelően a normativitás helyreállítását, a korrupció visszaszorítását, a demokrácia kiszélesítését hangsúlyozza, mindezt a globalizációt szolgáló "Új közmenedzsment" (NPM) alapján az üzleti módszereknek a bürokráciában való alkalmazásával a hatékonyság és a minőség előtérbe helyezése érdekében. Gajduschek György egyetemi docens A magyar közigazgatás és közigazgatás-tudomány jogias jellegéről című írásában azt vizsgálja, hogy a jogászi szemlélet milyen mértékben tapasztalható a közigazgatásban. Megállapítja, hogy közigazgatásunkban a jog dominál, ami azonban számos problémát eredményez, mivel a közigazgatás lényege az, hogy közfeladatokat lásson el és pozitív társadalmi változásokat generáljon.
6. A nemzetközi jog aktuális kérdéseit elemző írások is jelentős szerepet kaptak a kötetben. Lamm Vanda akadémikus - aki 1991-től 2012-ig a Jogtudományi Intézet igazgatója volt -An exception to the rule of non-retroactivity of States'Commitments című tanulmányában számos nemzetközi bírósági, így a Permanent Court of International Justice (közismert nevén World Court, az International Court of Justice elődje) ítéletén keresztül elemzi annak az általános jogelvnek a gyakorlati megvalósulását, hogy az államok nemzetközi kötelezettségvállalásainak nincs visszaható hatálya. Lamm Vanda kiemeli és egyes eseteken keresztül bemutatja, hogy ez alól bizonyos kivételekre mégis van példa a nemzetközi bíráskodásban akkor, ha kifejezetten nem zárja ki a kötelezettségvállaló annak lehetőségét, hogy a kötelezettségvállalását megelőző tényeket is figyelembe vegyenek egy esetleges jogvitában. Kecskés Gábor egyetemi tanársegéd A mauritiusi dodó "szimbolikus" kihalása - felelősség és a biodiverzitás védelme a nemzetközi jogban című írása a madarak osztályán belül a galambalakúak rendjébe és a dodófélék családjába tartozó röpképtelen, a 17. század végén kihalt faj, a remetegalamb apropóján mutatja be a biodiverzitásban bekövetkező károkért való felelősséget a nemzetközi jogban. Kecskés Gábor hangsúlyozza, hogy a biodiverzitás tárgyában létrejött nemzetközi jogi dokumentumok általában utaló szabállyal a belső jogokhoz delegálják a felelősség megállapításának módját és eljárási szabályait, amely alól csak a Cartagena jegyzőkönyhöz csatolt, felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagoya - Kuala Lumpur jegyzőkönyv képez kivételt. Mivel a kárfelelősség megállapítását a kár szektor-specifikus (faj-specifikus) fragmentáltsága nehezíti, ezért csak csekély esély mutatkozik egységes és univerzális kárfogalom megalkotására. Czigler Dezső Tamás tudományos segédmunkatárs, egyetemi tanársegéd Les valeurs communes européennes disparaissent dans une crise? című írása az Európai Unióban napjainkban jelentkező társadalmi és gazdasági problémákat elemzi. Koi Gyula tudományos segédmunkatárs Droit et mentalité, deux exemples chinois című írásában a Kínai Népköztársaság példáján keresztül elemezi a legalizmust és az államok egyenlőségét, az egyenlőtlen egyezményeket.
Az uniós joggal kapcsolatban három tanulmány került elhelyezésre a műben. Vörös Imre akadémikus Néhány gondolat az uniós polgárság intézményéről című tanulmányában rámutat arra, hogy ugyan az uniós állampolgárság feltétele a tagállami állampolgárság, azonban a Rottmann-ügyben kifejtett elvek alapján a tagállami állampolgárság megszűnése már egyfajta "közös ügy" lesz.[3] A Grzelczyk-ügyben hozott ítélet szerint az uniós polgárság rendeltetése, hogy "alapvető státuszt" biztosítson a tagállamok polgárai számára,[4] a Ruiz Zambrano ügyben hozott ítélet pedig egyértelművé tette, hogy az uniós polgárságra akkor is lehet hivatkozni, ha kifejezetten belső ügyről van szó, illetve az uniós polgárság intézménye az alapjogokkal szoros összefüggésben áll.[5] Vörös Imre professzor kiemeli, hogy az uniós polgárság intézménye is egyike azoknak a példáknak, amelyek a magyar és az uniós jog szoros összefonódását és egymásra hatását eredményezi. Friedery Réka tudományos munkatárs Az uniós ombudsman felállításának intézményi környezete és politikai háttere című tanulmányában a címben jelzett intézmény jogi és politikai hátterét elemzi. Bemutatja, hogy az ombudsman intézményének felállítása a dán érdekeknek megfelelően történt, elsősorban politikai alku részeként. Horváthy Balázs egyetemi docens A TRIPs az uniós jogban - változó hatásköri keretek címmel megjelent írásában a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi aspektusait elemzi a TRIPs-egyezményben, részletesen bemutatja a közös kereskedelempolitika és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi aspektusait és kitér az Európai Unió jogalkotó tevékenységére is. Horváthy kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerződés a kizárólagos hatásköri felhatalmazással széles hatáskört biztosít az Európai Uniónak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozású ügyeiben, de emellett a TRIPs-egyezmény egyes eljárásjogi intézményeinek a végrehajtása továbbra is tagállami kötelezettség maradt.
7. A jogtörténeti tárgyú írások olyan témakörökkel foglalkoznak, amelyek érdekes szeleteit képezik a jogtudománynak. Ganczer Mónika egyetemi tanársegéd Az állampolgárság ókori előképei című írásában bemutatja, hogy az egyes óko-
- 266/267 -
ri államokban a modern állampolgárság előképeként az idegenektől való megkülönböztetésnek milyen szintű szabályai és gyakorlata alakult ki. A sumér városállamokban a "sumér" elnevezést etnikai alapon használták az akkádoktól való megkülönböztetésre, az Óbabiloni birodalomban a szabad polgárok leszármazottjait tekintették polgárnak. Asszíriában szintén a szabad embereket tekintették polgároknak, akiket megkülönböztettek a leigázott népektől. Az egyiptomi Óbirodalomban az "emberek", a "nap emberei", majd az Újbirodalomban a szabad polgár megjelölést használták az idegenektől való megkülönböztetésre. Az ókori Hellász városállamaiban szintén felfedezhetők az eltérő megnevezések az idegenekre, így pl. Athénban a metoikos, Spártában a perioikos, míg az ókori Római Birodalomban a status civitatis alapján a polgár (cives), a latinjogúak (Latini) és az idegenek (peregrini) közötti különbségtétel volt ismert. Sulyok Gábor tudományos főmunkatárs Lagas és Umma területi vitája című írásában a két szomszédos mezopotámiai városállamnak egy mezőgazdasági szempontból különösen értékes földterületért folytatott harcát mutatja be. A hosszú évszázadokon keresztül tartó vita részletes elemzése mellett a tanulmány kitér a kor társadalmi és gazdasági viszonyaira, politikai hátterére is.
8. A szellemi alkotások jogtörténeti vonatkozásait két tanulmány is elemzi. Kőhidi Ákos egyetemi tanársegéd A szellemi tulajdon tulajdoni szelleme című tanulmánya a szellemi tulajdon elméletével, történeti kialakulásával foglalkozik. Kőhidi rámutat arra, hogy a szellemi tulajdon elméleti megalapozása a Felvilágosodáshoz köthető. A szellemi tulajdon a tulajdonjogviszonnyal alkot párhuzamot, és mindkettő esetében tendenciaként állapítható meg a folyamatos korlátozások jogalkotási szinten történt térnyerése. Nótán Tamás egyetemi docense szerzői jog nemzeti és nemzetközi szabályozásának kezdetei című írásában a szerzői jog nemzeti kodifikációjának első lépéseit és az első nemzetközi szerzői jogi egyezményeket ismerteti.
9. A tanulmányok sorát kifejezetten színesíti két olyan aktuális kérdéssel foglalkozó írás, amelyek napjainkban egyre jelentősebb kérdésekkel foglalkoznak. Majtényi Balázs egyetemi docens a Rejtőzködő) jog című írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogi oktatásban az irodalmi példák jelentősen segíthetnek a hallgatók számára az egyes jogintézmények, szabályok megértésében és elsajátításában. Mindezt be is mutatja Rejtő Jenő egyes regényeiből, így a Csontbrigád és Az ellopott fiitár című bestsellerekből vett részleteken keresztül. Pap András László tudományos főmunkatárs Kiberflanőrök a megfigyelés társadalmában című írásában a digitális és infokommunikációs technológia alkalmazásának mindennapi veszélyeit és azok jogi vonatkozásait elemzi. Pap kiemeli, hogy a szeszélyes csavargás, utcai kóborlás a virtuális világban napjainkra egyre inkább kiszorul az irányított keresést végző internethasználókkal szemben, amely egyúttal az emberek magánszférájának válságát okozza.
A Ferenczy Endre publikációs jegyzékével záruló kötet méltó az ünnepelt tudományos és szakmai munkásságához. A szerzők személyes élményei alapján pedig nem csak Ferenczy Endrét a pénzügyi jogász, az embert ismerhetjük meg még jobban, hanem az elmúlt évtizedekben a magyar és nemzetközi jogtudomány meghatározó fellegvárának bizonyult Jogtudományi Intézetnek a kulisszái mögé is bepillanthatunk. ■
JEGYZETEK
[1] Boóc Á-Fekete B. : Il me semblait que j'étais moi-même ce dont parlait l'ouverage - Liber Amicorum Endre Ferenczy. Patrocinium Kiadó, Budapest 2012. 328 old.
[2] Slavery Convention, Geneva, 25 September 1926., Supplementary Convention on the Abolition of Slavery, the Slave Trade, and Institutions and Practices Similar to Slavery, Geneva, 7 September 1956. stb.
[3] C-135/08. Janko Rottmann v. Freistaat Bayern [2010].
[4] C-184/99 Grzelczyk [2001] ECR I-6193,31.
[5] C-34/09 Ruiz Zambrano [2011].
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest).
Visszaugrás
